Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat (Parametric pension reforms and life-cycle labour supply)

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása pusztán a demográfiai folyamatok következtében is jelentős terhet ró majd a költségvetésére, amin a különböző parametrikus és paradigmatikus nyugdíjreformok enyhíthetnek. A reformok azonban hosszú távon olyan viselkedési, munkakínálati reakciókat válthatnak ki, amelyek alapvetően változtatják meg a költségvetési hatásokat. Az 1999 és 2009 között Magyarországon megfigyelhető átlagos munka- és nyugdíjkorprofilok bemutatása után arra tettünk kísérletet, hogy mikroökonómiai alapon határozzuk meg néhány alapvető parametrikus nyugdíjreformnak a férfiak életciklus-munkakínálatára gyakorolt hatását. A modell paramétereit a magyar gazdaság 1999 és 2009 közötti jellemzőinek megfelelően kalibráltuk. Eredményeink szerint a helyettesítési ráta csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás árindexálásra cserélése összességében számottevően növeli az egyes képzettségi csoportok munkakínálatát, s a fiatalabb korosztályok javára csoportosítja át az életciklus-munkakínálatot, míg a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett évek számának megváltoztatása nem hoz jelentős aggregált hatást, és nem jár a munkakínálat korcsoportok közötti átcsoportosításával. ____ Financing the social-security pension system will weigh heavily on the government budget in developed countries, merely through the projected demographic processes. The burden could be eased by various parametric and paradigmatic pension reforms, but in the long run such reforms may trigger behavioural, labour-supply responses, which may alter the budgetary effects fundamentally. Having described the average work and pension profiles in Hungary between 1999 and 2009, the authors use a microeconomic approach in an attempt to assess the effect of certain parametric pension reforms on the life-cycle labour supply of males. The parameters for the model were calibrated for the characteristics of the Hungarian economy. The results show that decreasing the replacement rate, increasing the retirement age and replacing Swiss indexation of pensions by price indexation cause a considerable increase in the labour supply of all education-level groups, whereas changing the number of years considered in computing pensions does not have a significant aggregate effect. While introducing price indexation increases the labour supply of all cohorts by the same amount, the other reforms reallocate the life-cycle labour supply, mainly towards younger age-groups.

Systematic review and analysis of evidences on clinical efficacy and cost-effectiveness of biological drugs for the treatment of Ankylosing Spondylitis

Technology: Infliximab and comparator biological such as adalimumab, etanercept, golimumab. Conditions: Ankylosing spondylitis (AS) Issue: Infliximab is registered to be used in patients with AS. The aim of the Report is to evaluate the clinical efficacy and safety of infliximab and comparator biologicals for the treatment of adult AS. Methods: Systematic literature review and analysis as well as meta-analysis (direct and indirect comparison) of published randomised controlled clinical trials (RCT) were performed, all relevant health economics literature were identified ad analysed. Results: Clinical efficacy of biological therapies is based on good clinical evidences regarding to all clinical efficacy endpoints (ASAS20, ASAS40, ASAS 5/6, and BASDAI 50% response). Altogether, 22 trials are included in our meta-analysis, 12 infliximab, 3 adalimumab studies, 6 etanercept and 1 golimumab. Efficacy of biological treatments for the treatment of AS has been established by clinical scientific evidences, significant improvement at all outcomes considered was confirmed. According to the results of indirect comparison, there were no significant difference between biological treatments and placebo in terms of safety and tolerability endpoints. We found no significant difference between the clinical efficacy and safety of infliximab, adalimumab, etanercept and golimumab therapies. Cost-utility analysis of adalimumab and/or infliximab, etanercept and golimumab treatment for AS were performed in the UK, Canada, The Netherlands, Germany, Spain and France. There are no cost-utility studies from Eastern Central Europe. Implications for decision making: Efficacy of infliximab and comparator biologicals for the treatment of Ankylosing Spondylitis (AS) was proved by clinical evidence, significant improvement at all outcomes considered was confirmed. We found no significant differences in efficacy and safety of different biological treatments. Health economics results suggest that biological therapies are cost-effective alternatives for the treatment of AS in group of developed high income countries. There is a lack of health economics results in Central-Eastern European countries however these data are more and more required by governments and funders as part of the company economic dossiers.

Új vektoriális betegségek megjelenésének lehetősége, és a már őshonos betegségek jelentőségének növekedése a klímaváltozás következtében. A XXI. század egészségügyi és hadászati biztonságát fenyegető hazardok

Az ízeltlábúak által terjesztett fertőző betegségek egyre emelkedő mértékben jelentenek majd veszélyt Európa mérsékelt övi lakosságának egészségi állapotára nézve. A klímaváltozás következtében meghosszabbodó vegetációs időszak, és az emelkedő átlaghőmérséklet a már jelen lévő betegség (Pl. Lyme), és számos, a lakosság számára új, meleg égövi betegség megtelepedését, vagy újra megjelenését okozhatja, mint amilyen például a leishmaniasis vagy a malária. A jövőben nem csak a civil lakosság egészségi állapotát, de a hadsereg személyi állományának egészségét és a hadműveletek biztonságát is veszélyeztethetik a vektoriális megbetegedések. _____ Emerging vectorial diseases threaten the population of the temperate areas of Europe. Due to climate change the increasing seasonal mean temperatures and the prolongation of the potential activity period of arthropod vectorial organisms will enhance the importance of the tick-borne diseases (eg. Lyme disease) and will facilitate the expansion of new or re-emerging vectorial diseases, such as leishmaniasis or malaria. These serious vectorial diseases can cause notable hazard not only for citizens but for the personnels and may endanger the safety of the operations, too.

A prosztatarák gazdasági terhe nagy betegregiszterek alapján (The economic burden of prostate cancer. A systematic literature overview of registry-based studies)

INTRODUCTION: Prostate cancer, the most frequent malignant disease in males in Europe, accounts for a great proportion of health expenditures. AIM: A systematic review of registry-based studies about the cost-of-illness and related factors of prostate cancer, published in the last 10 years. METHOD: A MEDLINE-based literature review was carried out between January 1, 2003 and October 1, 2013. RESULTS: Fifteen peer-reviewed articles met the criteria of interest. In developed countries radiotherapy, surgical treatment and hormone therapy account for the greatest per capita costs. In Europe early stage tumours (4-7000 €, 2006), while in the USA metastatic prostate cancer (19 900-25 500 $, 2004) was associated with highest per capita expenses. In Europe the greatest costs incurred within the initial treatment (6400 €/6 months, 2008), while in the USA within the end-of-life care (depending on age: 62 200-93 400 $, 2010). CONCLUSIONS: Despite public health importance of prostate cancer, the cost-of-illness literature from Europe is relatively small.

Comparative efficacy and safety of biosimilar infliximab and other biological treatments in ankylosing spondylitis: systematic literature review and meta-analysis.

OBJECTIVES: To compare the efficacy and safety of infliximab-biosimilar with other biological drugs for the treatment of active ankylosing spondylitis (AS). METHODS: Systematic literature review for randomized controlled trials (RCTs) with adalimumab, etanercept, golimumab, infliximab and infliximab-biosimilar in AS was performed and indirect meta-analysis (Bayesian mixed treatment comparison) was carried out. The proportion of patients reaching 20 % improvement by the assessment of Spondyloarthritis International Society response criteria (ASAS20) at weeks 12 and 24 was used as efficacy endpoints, and the occurrence of serious adverse events at week 24 was applied to compare the safety of the biologicals. RESULTS: Altogether, 13 RCTs, identified by the systematic literature search, were included in the analysis. Results on the ASAS20 efficacy endpoint were reported for week 12 in 12 RCTs involving 2,395 patients, and for week 24 in 5 RCTs comprising 1,337 patients. All the five biological agents proved to be significantly superior to placebo. Infliximab showed the highest odds ratio (OR) of 7.2 (95 % CI 3.68-13.19) compared to placebo, followed by infliximab-biosimilar with OR 6.25 (95 % CI 2.55-13.14), both assessed at week 24. No significant difference was found between infliximab-biosimilar and other biological treatments regarding their efficacy and safety. CONCLUSIONS: This is the first study which includes a biosimilar drug in the meta-analysis of biological treatments in AS. The results have proven the similar efficacy and safety profile of infliximab-biosimilar treatment compared to other biologicals.

Efficacy and safety of infliximab-biosimilar compared to other biological drugs in rheumatoid arthritis: a mixed treatment comparison.

OBJECTIVE: The aim of this meta-analysis was to compare the efficacy and safety of infliximab-biosimilar and other available biologicals for the treatment of rheumatoid arthritis (RA), namely abatacept, adalimumab, certolizumab pegol, etanercept, golimumab, infliximab, rituximab and tocilizumab. METHODS: A systematic literature review of MEDLINE database until August 2013 was carried out to identify relevant randomized controlled trials (RCTs). Bayesian mixed treatment comparison method was applied for the pairwise comparison of treatments. Improvement rates by the American College of Rheumatology criteria (ACR20 and ACR50) at week 24 were used as efficacy endpoints, and the occurrence of serious adverse events was considered to assess the safety of the biologicals. RESULTS: Thirty-six RCTs were included in the meta-analysis. All the biological agents proved to be superior to placebo. For ACR20 response, certolizumab pegol showed the highest odds ratio (OR) compared to placebo, OR 7.69 [95 % CI 3.69-14.26], followed by abatacept OR 3.7 [95 % CI 2.17-6.06], tocilizumab OR 3.69 [95 % CI 1.87-6.62] and infliximab-biosimilar OR 3.47 [95 % CI 0.85-9.7]. For ACR50 response, certolizumab pegol showed the highest OR compared to placebo OR 8.46 [3.74-16.82], followed by tocilizumab OR 5.57 [95 % CI 2.77-10.09], and infliximab-biosimilar OR 4.06 [95 % CI 1.01-11.54]. Regarding the occurrence of serious adverse events, the results show no statistically significant difference between infliximab-biosimilar and placebo, OR 1.87 [95 % CI 0.74-3.84]. No significant difference regarding efficacy and safety was found between infliximab-biosimilar and the other biological treatments. CONCLUSION: This is the first indirect meta-analysis in RA that compares the efficacy and safety of biosimilar-infliximab to the other biologicals indicated in RA. We found no significant difference between infliximab-biosimilar and other biological agents in terms of clinical efficacy and safety.

Determinants of pharmaceutical innovation diffusion: social contagion and prescribing characteristics

This article studies the determinants of pharmaceutical innovation diffusion among specialists. To this end, it investigates the influences of six categories of factors—social embeddedness, socio-demography, scientific orientation, prescribing patterns, practice characteristics, and patient panel composition—on the use of new drugs for the treatment of type 2 diabetes mellitus in Hungary. Here, in line with international trends, 11 brands were introduced between April 2008 and April 2010, outperforming all other therapeutic classes. The Cox proportional hazards model identifies three determinants—social contagion (in the social embeddedness category) and prescribing portfolio and insulin prescribing ratio (in the prescribing pattern category). First, social contagion has a positive effect among geographically close colleagues—the higher the adoption ratio, the higher the likelihood of early adoption—but no influence among former classmates and scientific collaborators. Second, the wider the prescribing portfolio, the earlier the new drug uptake. Third, the lower the insulin prescribing ratio, the earlier the new drug uptake—physicians’ therapeutic convictions and patients’ socioeconomic statuses act as underlying influencers. However, this finding does not extend to opinion-leading physicians such as scientific leaders and hospital department and outpatient center managers. This article concludes by arguing that healthcare policy strategists and pharmaceutical companies may rely exclusively on practice location and prescription data to perfect interventions and optimize budgets.

Gyógyszerek terjedésének vizsgálata Cox-regresszióval

A szerzők célja azon tényezők azonosítása, amelyek szignifikánsan befolyásolják új, innovatívnak számító készítmények terjedési folyamatát. A gyógyszercégek számára a terjedési folyamat ismerete a marketing-költségvetés célirányos elköltése miatt fontos. Ezen túl, a tényezők ismerete költséghatékonyabb egészségügyi gazdálkodást és pontosabb gyógyszerhasználati előrejelzést tehet lehetővé, valamint segíthet a terjedési folyamat felgyorsításában is. Tanulmányukban a két legsikeresebb orális antidiabetikum terjedési folyamatát veszik górcső alá. A túlélési analízis eszköztárába tartozó semi-paraméteres modellek az új gyógyszerek elfogadásáig eltelt időtartamra ható tényezők szakszerű vizsgálatát teszik lehetővé, amelyek közül választásunk Cox regressziós modelljére esett. A Cox-modellt alkalmazva mind az Eucreas, minda Janumet gyógyszerek esetében négy olyan változót azonosítottak, amelyek szignifikánsan befolyásolták az új gyógyszer felírásának az esélyét. Mindkét készítmény esetében szignifikáns változónak bizonyult a felírt gyógyszermárkák száma, illetve az inzulinos kezelésben részesülő betegek aránya. A kapott összefüggések javarészt összhangban vannak a hasonló nemzetközi kutatások eredményeivel.

Doctor-Patient Knowledge Transfer: Innovative Technologies and Policy Implications

The aim of this study was to empirically investigate the barriers in doctor-patient communication and knowledge transfer and the role of innovative technologies in overcoming these barriers. We applied qualitative research methods. Our results show that patients extensively use information sources, primarily the Internet before the visits. Patients regularly apply a self-diagnosis regarding their diseases. This implies several risks as many of them are not able to properly interpret the found information and at the same time the information might not be reliable. To overcome these risks efforts are required within the fields of technology developments for making web sites more reliable and improvement of the health culture of patients, as well. Our research identified the most significant barriers of doctor-patient communication including limited time, the patients’ distress, inadequate health culture and prior knowledge, as well as poor communication skills of some clinicians. Technology might help clinicians to use their limited time more effectively. In the long term, innovative technology solutions might take over some tasks of the health care personnel if they provide reliable health information adapted to the patient’s health, emotional and psychosocial status. Barriers of access to the new technology should be identified and addressed otherwise it would increase the already existing knowledge gap between patients and doctors.

Az orvosok közötti kapcsolatok szerepe az új gyógyszerek elfogadásában

Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az orvosok közötti kapcsolatok közül a földrajzi közelség szerinti, az egyetemi évfolyamtársi és a közös publikációkban realizálódó társszerzői kapcsolatoknak van-e statisztikailag kimutatható hatásuk az új készítmények terjedési folyamatára. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésére alkalmas, 2008 áprilisa és 2010 áprilisa között bevezetett gyógyszerek terjedési folyamatát Cox-féle regressziós modellel vizsgáltuk. Szemben a korábbi szakirodalommal, azt találtuk, hogy a földrajzi közelség szerepe nem egyértelmű: szignifikanciája a készítmények körülbelül felénél nem zárható ki, míg másik felénél nincs kimutatható hatása, továbbá az évfolyamtársi, valamint a társszerzői kapcsolatnak sincs szignifikáns hatása. Az általunk vizsgált kapcsolati hálók ugyan relatíve könnyen megszerkeszthetők, de ez nem bizonyult elegendőnek a terjedési folyamat jobb megértéséhez. A költséges és időigényes kérdőíves adatgyűjtés és mélyinterjúzás elkerülhetetlennek tűnik a szakmai és személyes kapcsolatok terjedési folyamatban betöltött szerepének pontos megértéséhez.

Trading between perceived risks and benefits related to biosimilar biological treatment in Crohn’s disease; discrete choice experiment among gastroenterologists

Objective: The objective of the study is to explore preferences of gastroenterologists for biosimilar drugs in Crohn’s Disease and reveal trade-offs between the perceived risks and benefits related to biosimilar drugs. Method: Discrete choice experiment was carried out involving 51 Hungarian gastroenterologists in May, 2014. The following attributes were used to describe hypothetical choice sets: 1) type of the treatment (biosimilar/originator) 2) severity of disease 3) availability of continuous medicine supply 4) frequency of the efficacy check-ups. Multinomial logit model was used to differentiate between three attitude types: 1) always opting for the originator 2) willing to consider biosimilar for biological-naïve patients only 3) willing to consider biosimilar treatment for both types of patients. Conditional logit model was used to estimate the probabilities of choosing a given profile. Results: Men, senior consultants, working in IBD center and treating more patients are more likely to willing to consider biosimilar for biological-naïve patients only. Treatment type (originator/biosimilar) was the most important determinant of choice for patients already treated with biologicals, and the availability of continuous medicine supply in the case biological-naïve patients. The probabilities of choosing the biosimilar with all the benefits offered over the originator under current reimbursement conditions are 89% vs 11% for new patients, and 44% vs 56% for patients already treated with biological. Conclusions: Gastroenterologists were willing to trade between perceived risks and benefits of biosimilars. The continuous medical supply would be one of the major benefits of biosimilars. However, benefits offered in the scenarios do not compensate for the change from the originator to the biosimilar treatment of patients already treated with biologicals.

A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságáról

Sok más fejlett országhoz hasonlóan Magyarországnak is szembe kell néznie az öregedő társadalom miatt fennálló problémakörrel, többek között a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kérdésével. Tanulmányunkban a Lee–Carter modell segítségével elemezzük a következő évtizedek statisztikai alapon várható demográfiai mutatóit, érzékeltetve ezzel a várható trendeket, és az ezek következtében felmerülő problémákat. A demográfiai elemzés során kapott eredményeket felhasználtuk egy nyugdíjmodell felállításához, hogy választ kapjunk arra, hogy a nyugdíjrendszer várhatóan mikor válik deficitessé adott feltételek mellett, amivel legfőbb célunk magának a problémának és a szükséges beavatkozás mértékének hangsúlyozása volt. A modellezés azt mutatta meg, hogy a nyugdíjrendszer a jelenlegi formájában – azt a jövőre is feltételezve – az általunk becsült jövőbeli népességi mutatókkal nem fenntartható, és a feltételezett paraméterekkel számolva egy évtized múlva deficitessé válik. A modell eredményeinek másik fő tanulsága a számszerű eredményeken túl az volt, hogy egyes intézkedések, illetve a gazdasági körülmények változása milyen hatással vannak a nyugdíjrendszer egyenlegére a vizsgált időszakban.

Az egyéni munkaerő-piaci aktivitás becslése a MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodellben

A nyugdíj- és egyéb állami ellátórendszerek működésének elemzése területén a hagyományos makromodellek mellett Európában egyre inkább előtérbe kerülnek a sztochasztikus-dinamikus mikroszimulációs módszerek, melyek a makrogazdasági aggregátumok várható értékének időbeli előrejelzése mellett azok eloszlásának pontosabb vizsgálatát is lehetővé teszik, így eszközül szolgálhatnak a nyugdíjrendszert érintő politikai és nyugdíjszakmai döntések hosszú távú társadalmi-gazdasági hatásainak valósághűbb elemzésére. Segítségükkel vizsgálhatóvá válik pl. a különböző szocio-ökonómiai csoportok anyagi státuszának várható időbeli változása, az időskori szegénység várható alakulása stb. Az Európában alkalmazott dinamikus nyugdíj-mikroszimulációs módszerek között az egyik legfejlettebb a belga Federal Planning Bureau intézményben Gijs Dekkers és munkatársai által fejlesztett MIDAS_BE mikroszimulációs modell és az annak támogatására szolgáló LIAM2 mikroszimulációs szoftverkörnyezet. Magyarországon az állami nyugdíjrendszer működéséért felelős Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság folyamatosan fejleszti a MIDAS mikroszimulációs rendszer magyar körülményekre adaptált változatát, a MIDAS_HU modellt, melynek előkészítésében jelen cikk szerzője is részt vett. Jelen tanulmány a magyarországi munkaerő-piaci aktivitás becslésével foglalkozik, mely a MIDAS modellek munkaerő-piaci moduljának meghatározó eleme. Az elemzés során többváltozós statisztikai technikákat (imputálás, szegmentálás, regresszió) alkalmaztunk egy óriási méretű, adminisztratív adatokat tartalmazó adatfájlon. A felhasznált adatfájl több mint négy évtized demográfiai, foglalkoztatottsági és járulékfizetési adatait tartalmazza egyénenkénti bontásban. Bár a becslést a MIDAS modellek logikájának megfelelően keresztmetszeti szemléletben hajtottuk végre, az egyenletekbe az eredeti belga modelltől eltérően hosszmetszeti adatokból nyert információkat is beépítettünk. Ezt egyrészt a rendelkezésünkre álló, jóval hosszabb idősorok információtartalmának optimális felhasználása, másrészt a hazai munkaerő-piacon – elsősorban az 1990-es évek elején –lezajlott jelentős strukturális átalakulások indokolták.