Impacts of EU Accession on Hungarian Primary and Processed Agricultural Trade

In 2004, Hungary joined the European Union (EU) along with nine other Central and Eastern European Countries, causing several changes in the field of agriculture. One of the major changes was the transformation of national agri-food trade. The aim of the paper is to analyse the effects of EU accession on the Hungarian primary and processed agri-food trade, especially considering revealed comparative advantages, by using recent data. Results suggest that EU accession raised the intensity of trade contacts but had a negative impact on trade balance. Nominal values of both exports and imports increased after 2004, however, Hungarian agriculture is increasingly based on raw material export and processed food import. It also turned out that revealed comparative advantages of Hungarian primary agri-food products in EU15 remained almost constant after accession, while comparative advantages of processed agri-food products has been gradually increasing by time and even reached the satisfactory level in some cases. From the policy perspective, it is apparent that there is a need for deeper structural reforms of the Hungarian agricultural and food sector is the future.

Environmentally conscious consumption patterns in Hungarian households

This article provides a comprehensive review of the literature on the theoretical aspects of sustainable consumption. The conditions for consumers’ social responsibility and the formation of environmentally conscious behavior patterns will also be discussed, along with possible methods for motivating behavioral changes. The authors have completed a primary research study with the purpose of surveying environmentally conscious consumption patterns in Hungary. They also examined how the provision of appropriate information and the raising of awareness might encourage sustainable consumption. According to their findings, the respondents’ knowledge on environmentally conscious behavior was rather limited, and reinforcement was needed in identifying appropriate activity alternatives. This paper provides a summary of the qualitative research phase which employed in-depth interviews, logging and focus groups. The consecutive application of these methods enabled the authors to keep track of the process and the consequences of raising awareness.

Az EU csatlakozás hatása az új tagországok agrárkereskedelmére

2004-ben és 2007-ben tizenkét új tagország csatlakozott az Európai Unióhoz, számos változást okozva az európai mezőgazdaságban. Az egyik legfontosabb fordulat az egyes nemzetek mezőgazdasági- és élelmiszer-kereskedelmében következett be. Az eredmények azt mutatják, hogy az új tagországok mezőgazdasági- és élelmiszer-kereskedelmének intenzitása jelentősen nőtt a csatlakozás hatására, ugyanakkor a külkereskedelem mérlege ezen a területen nagymértékben romlott több országnál is. A számítások azt is alátámasztották, hogy jelentős koncentráció ment végbe a kereskedelmi partnerek és a termékek tekintetében egyaránt. Mindemellett egyértelművé vált az is, hogy az új tagországok kereskedelmének struktúrája meglehetősen egyoldalúvá vált: az alapanyagok exportálása mellett az importált javak döntő többsége a feldolgozott termékek köréből került ki. A komparatív előnyök vizsgálata rámutatott, hogy az új tagországok legfontosabb agrártermékei megnyilvánuló komparatív előnnyel bírtak a csatlakozás előtt és után is, habár a legtöbb esetben ezen előnyök komolyan csökkentek.. Döntéshozói szempontból vizsgálva az eredményeket egyértelműen megállapítható, hogy az új tagországokban strukturális változtatások szükségesek a negatív folyamatok megállítása érdekében. A legfontosabb stratégiai cél pedig elsősorban a magas hozzáadott értékű, hazai alapanyagokból készített termékek exportálása. ______ In 2004 and 2007 twelve New Member States (NMS) joined the European Union (EU), causing several changes in the field of agriculture. One of the major changes was the transformation of national agri-food trade. The aim of the paper is to analyse the effects of EU accession on NMS agri-food trade. Results suggest that the intensity of NMS agri-food trade has increased significantly after accession, though there was a serious deterioration in NMS agri-food trade balance in most cases. It has also become evident that NMS agri-food trade was highly concentrated by country and by product. Moreover, our analyses highlight one of the most important characteristics of NMS agri-food trade structure - the focus on agri-food raw materials in export together with agri-food processed products in import. Regarding comparative advantage, results suggest that relevant NMS agri-food products had a revealed comparative advantage before and after accession, though to a weakening extent. From the policy perspective, there is a clear need for structural changes in NMS agriculture and agri-food sector in order to tackle the negative tendencies of national agri-food trade. The most important long-term goal should be the production and export of higher value-added processed products based on domestic raw materials.