Value creation and appropriation through the Hungarian SME’s food chain

Value creation is the result of the continuous innovation activity of the entrepreneur, which is carried out mainly in form of open innovation among the agri-food SMEs. However value creation is not the ultimate goal of the enterprises. They are more interested in increased appropriation of the created value. Although the value creation (innovation) is very well explored and cultivated area of research, there are some voids in the field of agriculture and food industry: the behavioural aspect of open innovation is very rare. The value capturing is even much less studied, therefor our research approach is largely explorative one. Data are drawn from a survey carried out in Hungary among the agri-food SMEs in 2014. We use Structural Equation Modelling as well as ordered probit and semi-non parametric ordered probit models for analysing the data. Our results show that there is positive relationship between the knowledge sharing with chain partners and the innovativeness. We could explore that size of the firm, absorptive capacity and openness to foreign trade ambiguously affects value capturing. However trust in chain partners, reciprocity in knowledge sharing with chain partners and willingness to cooperate with buyers positively influence the appropriation of the created value.

Tudáshasználat és sikeresség- tudásteremtés és -használat a magyarországi borvidékeken (Knowledge-use and success – Knowledge-creation and use on the Hungarian wine-districts)

A cikkben a magyarországi borágazatra vonatkozóan vizsgáljuk a tudáshasználat és sikeresség összefüggését. Magyarország az elmúlt évtizedben elmaradt a magasabb tudást megtestesítő prémium- és szuperprémium- borok irányába mutató világpiaci trendtől. Ennek hátterében vizsgálataink szerint a szőlő- és borágazatban elengedhetetlen és állandóan fejlődő tudás nem eléggé intenzív használata is meghúzódhat. Noha a tudás használata és terjedése ugyan jelentős tényező a különféle vállalkozások sokféleségének magyarázatában, de nem egyértelműen szignifikáns a többféle módon mért sikeresség alakításában. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a magyar vállalkozások a tudás saját berken belüli gondozásával és adekvát felhasználásával piaci sikereket érhetnek el. _____ The paper examines the relationship between the use of specific knowledge and success among the Hungarian grape growers and wine makers. In the recent decade Hungary has been left behind by the world trends represented increasing share of premium and superpremium wines (which materialise higher knowledge) in export development. According to the authors’ survey there might be in behind the non-appropriate use and management of knowledge and skills which would be ‘condition sine qua non’ for wine making. However the use and spread of skills is a basic component in explaining the differences of variation among the companies, it is not unambiguous in formulating the business success measured in different indicators. At the same time the authors can conclude that the Hungarian wine enterprises – keeping the idea generation as well as its further development, elaboration and adequate use within the frame of the company – can achieve market success.

Járadékteremtés és az áldemokráciák = Rent creation and pseudo-democracies

Tanulmányunkban egy olyan rendszerrel foglalkozunk, amely köztes helyet foglal el a demokrácia és az autokrácia között, mindkettő jegyeit magán viseli, és amelyet ezért áldemokráciának nevezünk. A rendszer működési sajátosságait a járadékok szemszögéből vizsgáljuk, és arra keressük a választ, hogy demokratikus országokban hogyan képes egy párt tartósan domináns pozícióban maradni. Modellünk segítségével összekapcsoljuk a járadékteremtést a szavazatok maximalizálásának céljával, és bemutatjuk, miért jelenthet racionális döntést a hatalmon lévők számára a rövid távú optimumon túlmutató járadékteremtés is. A modell rávilágít arra, hogy a többletjáradékok segítségével a kormányzat - klientúrája megerősítése, a demokratikus rendszer határainak feszegetése, valamint az ellenzék visszaszorítása révén - hosszú távú előnyökre tehet szert, áldemokráciát hozva létre. Történelmi példák jól mutatják, hogy a rendszer bukását végül általában a gyengébb gazdasági teljesítmény és a korrupció széles körűvé válása kényszeríti ki. _____ The paper focuses on a specific political system lying between democracy and autocracy, which has similarities to both. Called here a pseudo-democracy, it is examined from the point of view of rents. The paper enquires how a democracy can allow a single party to dominate the political landscape for a long period. The author constructs a model to link rent creation to vote maximization, arguing that it can be rational for incumbents to increase rents beyond the short-term optimum. The model also reveals that surplus rents may offer long-term gains to an elite by strengthening its clientčle, challenging the systemic political framework and holding back the opposition. Historical examples show that the end-result of a pseudo-democratic system will usually be to weaken economic performance and increase corruption.

Dematerializálódás az értékteremtésben (Demate value creation)

Napjainkra az értékteremtés tényezőiben hangsúlyeltolódás ment végbe a korábban túlnyomó részben tárgyalt tárgyiasult elemekről a tudásalapú, kézzel megfoghatatlan, immateriális elemek felé. Az értékteremtés forrását alkotó erőforrások dematerializálódása, azaz az immateriális erőforrások szerepének növekedése már az 1990-es évek második felétől ismertté vált a nemzetközi szakirodalomban, azonban az érték és az értékteremtési folyamat immateriális elemeiről csak a XXI. században kezdődött vita. A szerző vizsgálatának középpontjában az értékteremtés koncepciója és az ebben fellelhető immateriális elemek állnak, kihangsúlyozva a dematerializálódást. _____ Nowadays we can realize a shift in the focus of value creation from the formerly well discussed tangible factors to the knowledge-intensive, immaterial, intangible factors. The dematerialization of resources, which is the phenomena of growing importance of intangible resources, is known from the second half of 1990’s in the literature, but the discussion from the intangible elements of value creation began only in the beginning of the 21st century. The concept of value creation and its intangible elements are in the focus of the paper as the emphasis of dematerialization.

A Public-Private Partnership vélt és valós hangsúlyai Magyarországon = Assumed and actual emphases of Public-Private Partnership in Hungary

Írásunk a Public-Private Partnership (PPP) magyarországi megvalósulásának hangsúlyairól szól. Azt vizsgáljuk, hogy a szakmai közvélemény milyen képet alakíthatott ki e projektekről a szaksajtó olvasásán keresztül. Három tágabb elvi szempont sajtóbeli megjelenésének súlyát elemezzük: a PPP céljai, a feladatok hatékonyabb elvégzésének módja, illetve a társadalmi kontroll megvalósulása áll érdeklődésünk középpontjában. A tartalomelemzés matematikai-statisztikai módszereit alkalmazzuk. Következtetésünk, hogy a PPP-projektek általában még nem elvi lényegük szerint valósultak meg Magyarországon, bár az évek során érzékelhető pozitív irányú elmozdulás: tanulási folyamat történik. Ennek alapján nem szabad a PPP-t mint módszert elvetni a közfeladatok ellátásában, hanem alkalmazási módjának tökéletesítésére kell törekedni. = This working paper focuses on the perceptions of the Hungarian implementation of Public-Private Partnership (PPP) projects. It was examined how PPP was perceived in the wider public through the communication of the most read daily and weekly business journals. We analyzed the proportion of three broad aspects in the articles: the main goals of PPP, efficiency improvement as a substantial opportunity for value creation, and the role of democratic control. We applied the mathematical-statistical methods of content analysis. Our conclusion is that PPP-projects in Hungary are far from the normative model of implementation as discerned from literature, but from year to year a positive shift, a learning process can be observed. Therefore, instead of discarding PPP as a progressive government solution, Hungary should focus on improving the design and implementation of PPP projects.

A közösségi versenyképesség elméleti keretei = Analytical framework to study competitiveness of communities

Tanulmányunk célja a versenyképesség közösségi beágyazottságának elemzéséhez alkalmas elemzési keretek bemutatása és a versenyképesség fogalmának elemzése a fogalom intézményi, normatív tartalma szempontjából. Célunk a közösségi versenyképesség fogalmának és az ezt elemezni képes megközelítés kidolgozása. A feladat kettős: 1. A versenyképesség értelmezése a döntések közösségi keretei szempontjából 2. A közösségi keretek versenyképességre gyakorolt hatásának elemzése Ennek érdekében a tanulmány első fejezetében az egyéni döntést meghatározó tényezőket és az egyéni döntések jövőbeli interakciók környezetére gyakorolt hatását elemző keretet vázoljuk fel. Megközelítésünk szerint az egyéni döntést négy tényező határozza meg. a közösségi környezet, a természeti környezet, s személyes jellemzők és az interakciós partnerek. Az ez alapján születő döntések formálják a jövőbeli döntési környezetet. A döntések hatásának elemzéséhez a környezetre gyakorolt hatások értékelését orientáló fogalomra van szükség. Elemzésünk esetében ez a fogalom az értékteremtés, amit a következőképp határozunk meg: az értékteremtő tevékenységek során valaki arra törekszik, hogy saját személyes céljait a másokkal való kölcsönösen előnyös együttműködések lehetőségeinek bővítésével, hozamainak növelésével szolgálja. A második fejezetben az egyéni döntések közösségi kereteit és az egyéni döntések közösségre gyakorolt hatását elemezzük részletesen. A formális és informális intézmények világát, a közösségi magatartásokat szabályozó normák és konvenciók rendszerét a következő öt – a valóságban gyakran keveredő - alapelemre bontjuk értékrend, konvenció, közösségi szabály, hivatalos előírás, egyének közötti megállapodás. Ezek közül a magánszereplők együttműködésének az érintett szereplők által módosítható intézményi elemeinek (konvenció, megállapodás) alkalmazkodása a leggyorsabb, a közösség egészét irányító formális intézmények a status quo iránti elfogultságuk miatt lomhábbak, míg a közösség életét informálisan befolyásoló normák a legstabilabb intézményi elemek. A közösségek változása általában lassú, legtöbbször nem szándékolt hatások következménye. Mindezek mellett a közösségi intézmények tudatos alakításában komoly szerepe van (1) a konvenciókat megújító intézményi innovátoroknak, (2) a szerződéses formulákon módosító vállalkozóknak és (3) a hivatalos előírások formálásába bekapcsolódó politikai szereplőknek politikai vállalkozóként, tisztviselőként, vagy közéleti résztvevőként. A harmadik fejezetben a versenyképesség fogalmát elemezzük, és ez alapján határozzuk meg a közösségi versenyképesség fogalmát. Megvizsgáljuk, milyen feltevésekkel él a fogalom a közösségi környezettel kapcsolatban, illetve milyen normatív elemei vannak a definíciónak. A vizsgálathoz a versenyképesség fogalmának egy lecsupaszított változatát használtuk. E szerint a versenyképesség valaki képessége értékteremtő módon bekapcsolódni a gazdasági munkamegosztásba úgy, hogy tevékenysége relatív hozama nem csökken. Az elemzés alapján a versenyképesség a közösségi környezet következő hét elemére épül: 1. A közösség tagjainak és a tagság tartalmának meghatározottsága; 2. a potenciális együttműködő felek közös múltja, jövője, konvenció- és normarendszere; 3. A gazdasági együttműködés intézményeinek (csere, vállalkozás, tulajdon, szerződés) működőképessége; 4. Az értékteremtés normatív koncepciója és az arra épülő részleteiben meghatározott, és részleteiben is közösségi legitimációval bíró szabályrendszer; 5. Az innovációt támogató és a kellően rugalmas értékrend és közösségi szabályok. 6. A gazdasági munkamegosztás igényeihez részleteiben és változásával is igazodó konvenciók, hivatalos előírások és szerződések; 7. A közösségi környezet tudatos alakításával foglalkozó szereplők (közösségi innovátorok, vállalkozók és politikai szereplők) motivációja és lehetősége a hozamok relatív szintjének tartását támogató intézményi környezet karbantartásában. A versenyképesség fogalmának intézményi elemzése rámutat, hogy a fogalom gazdag értéktartalommal és határozott közösségi intézményrendszer-képpel rendelkezik. A közösségi versenyképesség ez alapján a versenyképesség fogalmába kódolt közösségi környezetként határozható meg. A kutatás következő lépése a közösségi versenyképesség meghatározása, az azt befolyásoló mechanizmusok feltárása és javítását támogató elemzési eszközök, gyakorlati segédletek kidolgozása. Ezen feladatok előkészítése érdekében a tanulmány mellékletében két történelmi esettanulmányt mutatunk be, röviden áttekintjük a téma szempontjából releváns irodalom főbb eredményeit és bemutatunk egy praktikus alkalmazásra szánt normatív elemzési eszközt, mellyel az elemezhető, hogy az állami lépések mennyire bátorítják az értékteremtő vállalkozást. _________ This paper (1) introduces an analytical framework to study the impact of the community on competitiveness and (2) analyses the institutional and normative content in the concept of competitiveness. The goal is to elaborate an approach that supports the definition and analysis of the ‘competiveness of community’. This task has two main parts: 1. interpretation of competiveness from social choice perspective 2. assessing the impact of social settings on the competiveness of a community The first chapter of the study draws up an analytical framework to study the social factors of individual decisions and their impact on the environment of future interactions. We focus on four main factors that shape setting of future interactions: social environment, natural environment, personal characteristics and partners in interactions. We use the concept of value creation to assess the impact of individual decisions on these factors. The second chapter discusses the social factors of individual decisions and the impact of individual decisions on the community. Institutions are conceptualized as value systems, conventions, community rules, official rules and contracts in the study. The conventions and contracts can accommodate to the changes of environment more smoothly, formal institutions are less flexible due to their bias toward status quo. Informal rules and value systems resists change more frequently. The formation of social environment is usually slow and based on unintended effects. Altogether (1) innovators who revise social conventions, (2) entrepreneurs who reshape contracts and (4) political entrepreneurs who formulate formal rules have influential roles on the institutional setting. The third chapter discusses the social assumptions included into the definition of competitiveness and we give a definition for the competiveness of communities. A simplified definition of competitiveness is used for this analysis: competiveness is someone’s ability and motivation to participate in the economic division of labor in a way that is based on value creation and maintains the relative return of activities. Our analysis reveals that competitiveness assumes the following features of the community: 1. Defined membership of community: who are the members and what does membership mean. 2. Common past, future, convention and norm system of the potential participants of interactions 3. Functionality of institutions that facilitate division of labor (exchange, entrepreneurship, property, contract) 4. Existing normative concept on value creation and social accepted rules that govern interactions 5. Value system and rules that promote innovation 6. Conventions, official norms and contracts that fits to economic division of labor in a detailed and dynamic way 7. Motivation and potential of actors who shape social environment consciously to maintain institutions in order to sustain the relative return of economic activities This analysis shows that the concept of competitiveness assumes well established values and detailed expectations on institutional settings. Followingly, competiveness of community can be defined with these criteria of social environment. Two historical case studies and the draft of a policy oriented toolkit demonstrate the applicability of the introduced approach in the appendix. The core findings of the literature are also reviewed there.