A fogyasztói lojalitás előzményei a magyar mobiltelefonos szolgáltatási piacon – A bizalom szerepe (Antecedents of the consumer loyalty in the Hungarian telecommunication market – the role of trust)

A fogyasztói lojalitás kritikus versenyelőnynek számít a szolgáltatóknak a telekommunikációs szektorban, ahol a piac növekedésének lassulásával és az erősödő piaci verseny folytán a vállalatoknak inkább a fogyasztók megtartására kell fókuszálniuk. Egyre fontosabbá vált és válik a piaci részesedés, illetve a már meglévő ügyfelek megtartása, mivel az új ügyfelek megszerzésének költsége és nehézsége is megnőtt. Az ügyfelek megtartásához ki kell vívni a hosszú távú kapcsolat fenntartását, vagyis a fogyasztók lojalitását. A korábbi marketing-irodalomban a fogyasztók elégedettségének szerepe a lojalitás kialakításában vitathatatlan, azonban felmerül a kérdés, hogy mennyire közvetlen ez a hatás. Így érdemes megvizsgálni, mint közvetítő változónak az elégedettség és lojalitás között, a fogyasztói bizalom szerepét is a fogyasztói lojalitás formálódásában. A szerző empirikus kutatásának eredményei azt támasztják alá, hogy a fogyasztói elégedettség hatása a fogyasztói lojalitásra nem feltétlenül közvetlen, hanem a fogyasztói bizalom játszik közvetítő szerepet, és a bizalom a fogyasztói lojalitás erősebb indikátorának bizonyult, mint egyedül az elégedettség. / === / The consumer loyalty is a crucial competitive advantage in the telecommunication sector, which has a decreasing growth rate and increasing market competition, so the companies should focus on the consumer retention. The market share and the retention of present consumers become more and more important, because both the cost and the difficulty of the acquisition of new consumers are increased. The previous marketing literature states that the role of satisfaction in loyalty is evident, but the effect is not necessary a direct one. Worth to examine the role of consumer trust in loyalty creation, where trust is a mediator variable between satisfaction and loyalty. The author’s empirical results suggest the direct effect of satisfaction on loyalty is not necessary direct, but indirect, where the consumer trust is the link. The effect of trust on loyalty is higher than the satisfaction alone.

Informatika, telekommunikáció és gazdasági stabilitás (Information technology, telecommunications and economic stability)

Fizikai példákon és matematikai modelleken bemutatjuk, hogy a rendszerek működésének hatékonyságnövekedése instabilitást eredményezhet. Megvizsgáljuk, hogy az informatika és a telekommunikáció fejlődése okozhat-e rendszerszintű instabilitást, illetve milyen gazdasági eszközök vannak a stabilitás fenntartására. / === / Using examples from physics and mathematical modeling, the paper shows that increasing efficiency in systems can lead to instability. The question thus arises whether the development of information and telecommunication technology can lead to instability in the economic system. The policy tools used to maintain stability are also discussed.

Kiigazítás recesszió nélkül. Esettanulmány a magyar stabilizációról = Adjustment without recession: A Case Study of Hungarian Stabilization

1995. március 12-én a magyar kormány és a központi bank szigorú kiigazítási és stabilizációs programot hirdetett meg. A cikk az első eredmények számbavételére tesz kísérletet. A program meghirdetése előtt Magyarország két egymást követő év- ben hatalmas fizetésimérleg-hiányt mutatott fel, és nemzetközi megítélése romlani kezdett. A program radikális intézkedései nyomán elkerülhetővé vált a mexikói vál- sághoz hasonló pénzügyi katasztrófa. Sok makrogazdasági mutató jól érzékelhető javulást jelez: lényegesen csökkent a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetés elsődleges egyenlege pozitív lett. Az ilyesféle stabilizációs programokat rendszerint súlyos visszaesés és a munkanélküliség nagy növekedése kíséri. Magyarország elkerülte ezeket a mellékhatásokat: a GDP drasztikus vissza- esés helyett valamelyest tovább növekedett, és a munkanélküliség változatlan ma- radt. A javulásnak nagy ára volt: az életszínvonal erőteljes csökkenése, az infláció felgyorsulása, bár a magyarországi infláció még mindig a kézben tartott, mérsékelt infláció sávjában maradt. A cikk ismerteti a program heterodox módszereit: 1. nagy leértékelés, az előre meghirdetett csúszó árfolyam rezsimjének bevezetése, valamint ideiglenes import- vámpótlék kivetése; 2. határozott jövedelempolitika, amely 12 százalékos reálbércsök- kenést kényszerített ki; 3. fiskális intézkedések, köztük jóléti jogosultságok csök- kentése (a program meghirdetése előtt ezek a jogosultságok tabuk voltak); 4. a hitel- kínálat átcsoportosítása a vállalati szektor javára, a jövedelmezőség növekedése; 5. feszített (bár nem mértéktelenül feszített) monetáris politika, amely lehetővé tette a sikeres vállalatok expanzióját; 6. a privatizáció felgyorsítása, nagy és sikeres lépé- sek egyes kulcsszektorok (energia, telekommunikáció) privatizációjában. Végezetül a tanulmány óva int a túlzott magabiztosságtól és felhívja a figyelmet a potenciális veszélyekre. A makrogazdasági javulás még törékeny. A magyar fejlődés legbiztatóbb sajátossága a termelékenység erőteljes és folyamatos növekedése. / === / On March 12, 1995 Hungary s government and central bank announced a tough program of adjustment and stabilization. This study is an attempt to asses the first results. Before the announcement of the program Hungary had a huge current account deficit for two consecutive years, and her international reputation started to decline. The program s radical measures made it possible to avoid a Mexico-style financial catastrophe. Many macroeconomic indicators show tangible improvement: the trade deficit and the deficit on the current account have been reduced significantly, the primary budget shifted to surplus. These kinds of adjustment programs are usually associated with deep recession and a large increase of unemployment. Hungary avoided these adverse side-effects: GDP instead of a drastic decline, continued to grow somewhat, and unemployment remained unchanged. There was a high price for the improvement: a sharp decline in the standard of living, and an acceleration of inflation, although Hungary is still in the range of controlled, moderate inflation. The paper describes the heterodox instruments of the program: (1) large devaluation, followed by a new exchange rate regime of pre-announced crawling peg, and a temporary import surcharge, (2) energetic income policy, enforcing a 12% cut in real wages; (3) fiscal measures, including cuts in welfare entitlements. That happened for the first time: before the program entitlements had been regarded as taboo ; (4) reallocation of credit supply in favor of the enterprise sector; increase of profitability; (5) tight (but not excessively tight) monetary policy, allowing the expansion of successful private busi- ness; (6) acceleration of privatisation, including large and successful steps in the privatisation of some key sectors (energy, telecommunication). Finally the paper warns against excessive self- confidence and draws the attention to potential dangers. The macroeconomic improvement is still fragile. The most reassuring feature of Hungary s development is the impressive and persistent improvement of productivity.

A társadalmi felelősségvállalás vállalati on-line kommunikációjának kritikai elemzése (Critical Analysis of Online CSR Communication in Hungary)

A vállalatok társadalmi felelősségvállalásával (CSR) kapcsolatos alapelvek, kezdeményezések és tevékenységek kommunikációja a vállalati kommunikáció egyik sarkalatos pontjává vált szinte az egész világon. A cégek CSR-kezdeményezéseik bemutatásához egyre többször az internetet is igénybe veszik. Az on-line média használatával párhuzamosan az elmúlt évtizedben egyre többen kutatják a CSR-kommunikáció elektronikus formáit, jóllehet ezek a kutatások többnyire leíró jellegűek, és a CSR-kommunikáció, valamint egyes vállalati jellemzők (méret, iparág és más magyarázó változók) között keresnek kapcsolatot. A szerzők e cikkben a társadalmi felelősségvállalással foglalkozó vállalati weboldalakat kritikai szemüvegen keresztül vizsgálják. Céljuk, hogy feltárják az on-line kommunikációt jellemző belső ellentmondásokat és a vallott és követett értékek közötti különbségeket. _______ Communicating corporate social responsibility (CSR) principles, initiatives, and activities has become a common practice of companies all around the world. It is quite apparent that firms use internet more and more often to communicate their CSR initiatives to their stakeholders. Parallel with the extensive use of the online media, more and more research has been elaborated on the field of online CSR communication in the last decade as well. However, these studies usually have a strong descriptive focus trying to reveal connections between the intensity of online communication of CSR values and activities, and company size, industrial background, and other explanatory variables. In contrast, the authors analysed corporate web pages dedicated to CSR through critical lenses. Their research was designed to explore any dissonances and contradictions within online communication and between communication and real activities of firms from construction, retail, and telecommunication industries in Hungary.

Az erősödő állami szerepvállalás értékelése a magyarországi elektronikus hírközlő hálózati fejlesztésekben (Evaluation of the increasingstate’s rolein the electronic communications network development in Hungary)

Az elektronikus hírközlő hálózat rohamszerű fejlesztésének igénye az elektronikus szolgáltatások széles körű elterjedésével az állami döntéshozókat is fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozására és azok végrehajtására ösztönzi. Az (információs) társadalom fejlődése és az ennek alapjául szolgáló infokommunikációs szolgáltatások használata alapvetően függ a szélessávú infrastruktúra fejlesztésétől, az elektronikus hírközlő hálózat elérésének lehetőségétől. Az állami szerepvállalási hajlandóság 2011-től kezdődően jelentősen megnőtt az elektronikus hírközlési területen. Az MVM NET Zrt. megalapítása, a NISZ Zrt. átszervezése, a GOP 3.1.2-es pályázat és a 4. mobilszolgáltató létrehozásának terve mind mutatják a kormányzat erőteljes szándékát a terület fejlesztésére. A tanulmányban bemutatásra kerül, hogy az állam milyen beavatkozási eszközökkel rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésének ösztönzésére. A szerző ezt követően a négy, jelentős állami beavatkozás elemzését végzi el annak vizsgálatára, hogy megfelelő alapozottsággal született-e döntés az állami szerepvállalásról. _____ With the widespread use of the Internet, the need for the rapid development of the digital communication networks has prompted government policy makers also to conceptualize and implement development policy. The advancement of the (information) society and the use of information communication technology as a prerequisite of it are fundamentally determined by the development of broadband infrastructure and whether broadband access to the digital telecommunication network is available. The propensity of the government to play a bigger role in the field of electronical communication has increased significantly from 2011. The setup of MVM NET Zrt. / Hungarian Electricity NET Ltd./, the realignment of NISZ Zrt. / National Info communication Services Company Limited by Shares - NISZ Ltd./, the GOP 3.1.2. tender and the plan to enable a new, i.e. the fourth mobile network operator to enter the market all indicate the robust intention of the government to develop this field. The study shows the tools of government intervention for the incentive of the development of the electronical communication network. Then the author analyses the four main government interventions to examine whether the decision on the role of the state was adequately well-founded.

E-learning Skill and Use in EU Countries – A Statistical Analysis

The article investigates the division between member states of the European Union considering the aspect of their level of information and communication technology (ICT) development focusing on e-learning. With the help of discriminant analysis the countries are categorized into groups based on their ICT maturity and e-learning literacy level of development. Making a comparison with a benchmarking tool, the ITU (International Telecommunication Union)’s ICT Development Index (IDI) the results are confirmed partly correct. The article tries to find economical explanations for the re-grouping of the countries ranking. Finally the author examines the reliability of Hungary’s ranking results and the factors which may affect this divergence from the real picture.

The importance of social embeddedness

This article argues the importance of social embeddedness at mobile providers by examining the effects of customers’ network topological properties on churn probability—the probability of a customer switching from one telecommunication provider to another. This article uses data from regional snowball sampling—the only practically feasible network sampling method—to identify groups with significantly different churn ratios for customers with different network topological properties. Clear evidence indicates that individual network characteristics (node-level metrics) have considerable impact on churn probabilities. The inclusion of network-related measures in the churn model allows a longer-term projection of churners and improves the predictive power of the model.With no possibility to carry out repeated sampling, sample stability was checked through simulation results. On the one hand, this article highlights the importance and effectiveness of the provider’s tailored marketing campaigns by showing that customers targeted by direct marketing campaigns are less threatened by churn than nontargeted customers. On the other, this article shows that social embeddedness blocks the impact of the very samemarketing efforts. This article forwards the idea that social embeddedness, also prevalent in vendor switching, can be extended to understanding the development of professional societies threatened by membership churn.