Financial Transaction Tax: Small is Beautiful

The case for taxing financial transactions merely to raise more revenues from the financial sector is not particularly strong. Better alternatives to tax the financial sector are likely to be available. However, a tax on financial transactions could be justified in order to limit socially undesirable transactions when more direct means of doing so are unavailable for political or practical reasons. Some financial transactions are indeed likely to do more harm than good, especially when they contribute to the systemic risk of the financial system. However, such a financial transaction tax should be very small, much smaller than the negative externalities in question, because it is a blunt instrument that also drives out socially useful transactions. There is a case for taxing over-the-counter derivative transactions at a somewhat higher rate than exchange-based derivative transactions. More targeted remedies to drive out socially undesirable transactions should be sought in parallel, which would allow, after their implementation, to reduce or even phase out financialtransaction taxes.

Financial transaction tax: Small is beautiful

The case for taxing financial transactions merely to raise more revenues from the financial sector is not particularly strong. Better alternatives to tax the financial sector are likely to be available. However, a tax on financial transactions could be justified in order to limit socially undesirable transactions when more direct means of doing so are unavailable for political or practical reasons. Some financial transactions are indeed likely to do more harm than good, especially when they contribute to the systemic risk of the financial system. However, such a financial transaction tax should be very small, much smaller than the negative externalities in question, because it is a blunt instrument that also drives out socially useful transactions. There is a case for taxing over-the-counter derivative transactions at a somewhat higher rate than exchange-based derivative transactions. More targeted remedies to drive out socially undesirable transactions should be sought in parallel, which would allow, after their implementation, to reduce or even phase out financial transaction taxes.

Az agrárkereskedelem változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után (The post-accession change in agricultural trading between Hungary and the EU)

2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet-európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, ami számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A cikk célja, hogy a legfrissebb adatok és a szakirodalmi fejlemények tükrében bemutassa, hogyan alakult Magyarországon a mezőgazdasági alapanyagok és a feldolgozott termékek kereskedelme az Európai Unióval. A megnyilvánuló komparatív előnyök módszerét alkalmazva a cikk számos következtetésre jutott. Először is világossá vált, hogy a csatlakozás növelte az agrárkereskedelem intenzitását, ám negatív hatással volt a kereskedelem egyenlegére. Kimutatható továbbá, hogy Magyarország az alacsony hozzáadott értékű alapanyagexportra és a magas hozzáadott értékű feldolgozott termékek importjára koncentrált a csatlakozás után, noha ezek komparatív előnyei nagymértékben megváltoztak egy hatékony alkalmazkodási folyamat következtében. A változások tényét támasztják alá a különböző rövid és hosszú távú stabilitásvizsgálatok is, amelyek az agrártermékek megnövekedett versenyére utalnak az EU-15 piacán. Agrárpolitikai szempontból az elemzések alátámasztják a strukturális reformok szükségességét. / === / Numerous changes in agricultural trading from the EU accession of Hungary and nine other Central-East European countries in 2004. The article sets out to present, in the light of the latest figures and written contributions, how Hungary’s EU trade in agricultural raw and semi-processed products developed thereafter. It uses the method of manifest comparative advantages to reach its conclusions. First, it became clear that accession increased the intensity of agricultural trading, although it had a detrimental effect on the trade balance. It also appeared that post-accession Hungary was concentrating on exports of basic materials of low added value and imports of processed articles with high added value, although these comparative advantages were much altered by an effective process of adaptation. The fact of the changes is supported by various short and long-term stability examinations, which point to increased competition for agricultural products on EU15 markets. From the policy point of view, the analyses support the need for structural reforms.

Tax implications of dividend policy

This study examines the tax-arbitrage possibilities on the Budapest Stock Exchange between 1995 and 2007. The theoretical possibility for the arbitrage is the different taxation for different stockholders, for the private investors and for the institutions: the institutions had higher taxation on capital gain while private persons in the whole period had tax-benefits on capital gains. The dynamic clientele model shows, that there is a range of the price drops after dividend payouts which guarantees a risk-free profit for both parties. The research is based on the turnover data from 97 companies listed on the Budapest Stock Exchange. We have tested the significant turnovers around the dividend-dates. The study presents clear evidence that investors continuously did take advantages on the different taxation.

Gázolaj-jövedékiadó verseny az Európai Unióban (Fiscal competition on the market for diesel fuel in the European Union)

A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy versenyeznek-e az európai kormányok gázolajra vonatkozó jövedékiadó-kulcsaikkal a nagyobb adóbevételekért, és ha igen, befolyásolja-e az országok mérete kormányaik adóztatási stratégiáját. Az üzemanyagturizmussal szembesülő kormányok adókivetési magatartását egy kétországos adóverseny modellel jelezzük előre, amelyben a standard modellektől eltérően a fogyasztók kereslete árrugalmas. Megmutatjuk, hogy ha a kereslet nem teljesen rugalmatlan, mint Nielsen [2001], illetve Kanbur-Keen [1993] modelljeiben, akkor a nagy ország kormányának egyensúlyi viselkedése nemcsak abban különbözik a kicsiétől, hogy nagyobb adót állapít meg, hanem abban is, hogy válaszfüggvénye meredekebb. Az aszimmetrikus adóverseny általunk használt modelljét a dízelüzemanyagoknak 16 európai ország 1978 és 2005 közötti jövedékiadó-adatain vizsgáljuk. Az 1995 és 2005 közötti időszakra vonatkozó becslési eredményeink megerősítik, hogy az európai országok szomszédaik adókulcs-változtatásának hatására változtattak saját adókulcsaikon, és hogy a területileg/gazdaságilag kisebb országok kisebb intenzitással reagáltak szomszédaik adóváltoztatásra, mint a nagyobbak. Tanulmányunk ezzel magyarázatot nyújt arra is, hogy miért erősödött fel a tagállamok jövedéki adókulcsainak méret szerinti differenciálódása az elmúlt bő tíz évben, valamint hogy miért nem sikerült az Európai Uniónak a minimumadószintre vonatkozó előírásával előbbre lépnie az egységes adóztatás megvalósításában. / === / The paper assesses spatial competition in diesel taxation among European governments. By adding an extension to the standard model, it is shown that asymmetric competition – small countries undercutting large – implies that small countries respond less strongly to tax changes by their neighbours than large countries do. An estimate is then made of the fiscal reaction functions for national governments, employing a first-difference regression model with a weighting scheme constructed from road-traffic density data at national borders. Data from 16 countries (EU-15 minus Greece plus Norway and Switzerland) between 1978 and 2005 provides evidence that European governments set their diesel tax interdependently, and moreover, that small European countries tend to react less strongly to changes in their competitors' tax rate than large countries do.

Impacts of EU Accession on Hungarian Primary and Processed Agricultural Trade

In 2004, Hungary joined the European Union (EU) along with nine other Central and Eastern European Countries, causing several changes in the field of agriculture. One of the major changes was the transformation of national agri-food trade. The aim of the paper is to analyse the effects of EU accession on the Hungarian primary and processed agri-food trade, especially considering revealed comparative advantages, by using recent data. Results suggest that EU accession raised the intensity of trade contacts but had a negative impact on trade balance. Nominal values of both exports and imports increased after 2004, however, Hungarian agriculture is increasingly based on raw material export and processed food import. It also turned out that revealed comparative advantages of Hungarian primary agri-food products in EU15 remained almost constant after accession, while comparative advantages of processed agri-food products has been gradually increasing by time and even reached the satisfactory level in some cases. From the policy perspective, it is apparent that there is a need for deeper structural reforms of the Hungarian agricultural and food sector is the future.

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan. Az adóverseny elméletének néhány tanulsága (Supranational centralization of economic policy-making and community economics: some lessons from the theory of tax competition)

Mennyiben képes jelenleg a közösségi gazdaságtan az adópolitikák nemzetek fölötti centralizációjára vonatkozó politikai döntések megalapozására? Válaszunk röviden az lesz, hogy a közösségi gazdaságtan főárama - noha számos releváns gazdasági és politikai tényező hatását sikeresen elemzi - jelenleg nem kínál kielégítőnek tekinthető döntési kritériumokat a döntéshozók számára. Ennek oka, hogy központi szerepet játszik benne egy, a modellek szempontjából exogén és a közgazdasági elmélettől idegen tényező: a kormányzatok jóindulatára, pontosabban annak mértékére vonatkozó premissza. Tanulmányunk az adóverseny fiskális föderalista elméletét vizsgálja, és megpróbál általánosabb szinten is a közszektor gazdaságelméletének jelenlegi állapotára, valamint továbbfejlesztésére vonatkozó tanulságokat levonni. A kiutat az elméleti zsákutcából a kormányzati működés és döntéshozatal, valamint a kívánatos gazdaságpolitikai döntések elméletének összekapcsolása jelentheti. Erre megtörténtek az első kísérletek, de a szisztematikus és átfogó elemzés egyelőre várat magára. / === / How far can community economics provide a basis for political decision-making on supranational centralization of taxation policies? The short answer here will be that although the mainstream of community economics succeeds in analysing many relevant economic and political factors, it fails at present to provide satisfactory criteria for decisionmakers. This is because a central role is played in it by a factor exogenous to the models and alien to economic theory: the premise of the measure of goodwill from governments. The study examines the fiscal federalist theory of tax competition. It tries to draw conclusions, on a more general level, about the present state of the economic theory of the public sector and future development of it. The way out of the theoretical blind alley could be to link the theories of government operation and decision-making and of desirable economic-policy decision-making. The first attempts to do so have been made, but a systematic and comprehensive analysis is still awaited.

A versenyképesség aktuális kérdései a pénzügyekben - Összefoglaló a pénzügyi kutatócsoport munkájáról = Current issues of competitiveness - Summary on the work of the Finance research team

A pénzügy kutatócsoport a TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005 azonosítójú projektjében igen szerteágazó elemzési munkát végzett. Rámutattunk, hogy a különböző szintű gazdasági szereplők megnövekedett tőkeáttétele egyértelműen a rendszerkockázat növekedéséhez vezet, hiszen nő az egyes szereplők csődjének valószínűsége. Ha a tőkeáttételt eltérő mértékben és ütemben korlátozzák az egyes szektorokban, országokban akkor a korlátozást később bevezető szereplők egyértelműen versenyelőnyhöz jutnak. Az egyes pénzügyi intézmények tőkeallokációját vizsgálva kimutattuk, hogy a különféle divíziók közt mindig lehetséges a működés fedezetésül szolgáló tőkét (kockázatot) úgy felosztani, hogy a megállapodás felmondás egyik érintettnek se álljon érdekében. Ezt azonban nem lehet minden szempontból igazságosan megtenni, így egyes üzletágak versenyhátrányba kerülhetnek, ha a konkurens piaci szereplők az adott tevékenységet kevésbé igazságtalanul terhelték meg. Kimutattunk, hogy az egyes nyugdíjpénztárak befektetési tevékenységének eredményességére nagy hatással van a magánnyugdíjpénztárak tevékenységének szabályozása. Ezek a jogszabályok a társadalom hosszú távú versenyképességére vannak hatással. Rámutattunk arra is, hogy a gazdasági válság előtt a hazai bankok sem voltak képesek ügyfeleik kockázatviselő képességét helyesen megítélni, ráadásul jutalékrendszerük nem is tette ebben érdekelté azokat. Számos vizsgálatunk foglalkozott a magyar vállalatok versenyképességének alakulásával is. Megvizsgáltuk a különféle adónemek, árfolyamkockázatok és finanszírozási politikák versenyképességet befolyásoló hatását. Külön kutatás vizsgálta a kamatlábak ingadozásának és az hitelekhez kapcsolódó eszközfedezet meglétének vállalati értékre gyakorolt hatásait. Rámutattunk a nemfizetés növekvő kockázatára, és áttekintettük a lehetséges és a ténylegesen alkalmazott kezelési stratégiákat is. Megvizsgáltuk azt is, hogy a tőzsdei cégek tulajdonosai miként használják ki az osztalékfizetéshez kapcsolódó adóoptimalizálási lehetőségeket. Gyakorlati piaci tapasztalataik alapján az adóelkerülő kereskedést a befektetők a részvények egy jelentős részénél végrehajtják. Külön kutatás foglakozott a szellemi tőke hazai vállalatoknál játszott szerepéről. Ez alapján a cégek a problémát 2009-ben lényegesen magasabb szakértelemmel kezelték, mint öt esztendővel korábban. Rámutattunk arra is, hogy a tulajdonosi háttér lényeges hatást gyakorolhat arra, ahogyan a cégek célrendszerüket felépítik, illetve ahogy az intellektuális javakra tekintenek. _____ The Finance research team has covered a wide range of research fields while taking part at project TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KMR-2010-0005. It has been shown that the increasing financial gearing at the different economic actors clearly leads to growth in systematic risk as the probability of bankruptcy climbs upwards. Once the leverage is limited at different levels and at different points in time for the different sectors, countries introducing the limitations later gain clearly a competitive advantage. When investigating the leverage at financial institutions we found that the capital requirement of the operation can always be divided among divisions so that none of them would be better of with cancelling the cooperation. But this cannot be always done fairly from all point of view meaning some of the divisions may face a competitive disadvantage if competitors charge their similar division less unfairly. Research has also shown that the regulation of private pension funds has vital effect on the profitability of the investment activity of the funds. These laws and regulations do not only affect the funds themselves but also the competitiveness of the whole society. We have also fund that Hungarian banks were unable to estimate correctly the risk taking ability of their clients before the economic crisis. On the top of that the bank were not even interested in that due to their commission based income model. We also carried out several research on the competitiveness of the Hungarian firms. The effect of taxes, currency rate risks, and financing policies on competitiveness has been analysed in detail. A separate research project was dedicated to the effect of the interest rate volatility and asset collaterals linked to debts on the value of the firm. The increasing risk of non-payment has been underlined and we also reviewed the adequate management strategies potentially available and used in real life. We also investigated how the shareholders of listed companies use the tax optimising possibilities linked to dividend payments. Based on our findings on the Hungarian markets the owners perform the tax evading trades in case of the most shares. A separate research has been carried out on the role played by intellectual capital. After that the Hungarian companies dealt with the problem in 2009 with far higher proficiency than five years earlier. We also pointed out that the ownership structure has a considerable influence on how firms structure their aims and view their intangible assets.

Tax morale and tax evasion: Social preferences and bounded rationality

We study a family of models of tax evasion, where a flat-rate tax finances only the provision of public goods, neglecting audits and wage differences. We focus on the comparison of two modeling approaches. The first is based on optimizing agents, who are endowed with social preferences, their utility being the sum of private consumption and moral utility. The second approach involves agents acting according to simple heuristics. We find that while we encounter the traditionally shaped Laffer-curve in the optimizing model, the heuristics models exhibit (linearly) increasing Laffercurves. This difference is related to a peculiar type of behavior emerging within the heuristics based approach: a number of agents lurk in a moral state of limbo, alternating between altruism and selfishness.

Adómorál és adócsalás - társadalmi preferenciák és korlátozott racionalitás = Tax morale and tax system: social preferences and bounded rationality

Az adócsalásnak egy olyan modellcsaládját vizsgáljuk, ahol az egykulcsos adó kizárólag a közjavakat finanszírozza. Két megközelítés összehasonlítására összpontosítunk. Az elsőben minden dolgozó jövedelme azonos, és ebből minden évben annyit vall be, amennyi maximalizálja a nála maradó jövedelemből fedezhető fogyasztás nyújtotta hasznosság és a jövedelembevallásból fakadó hasznosság összegét. A második hasznosság három tényező szorzata: a dolgozó exogén adómorálja, a környezetében előző évben megfigyelt átlagos jövedelembevallás és saját bevallásából fakadó endogén hasznossága. A második megközelítésben az ágensek egyszerű heurisztikus szabályok szerint cselekszenek. Míg az optimalizáló modellben hagyományos Laffer-görbékkel találkozunk, addig a heurisztikán alapuló modellekben (lineárisan) növekvő Laffer-görbék jönnek létre. E különbség oka, hogy a heurisztikán alapuló modellben egy sajátos viselkedésfajta jelentkezik: számos ágens ingatag helyzetbe kerül, amelyben altruizmus és önzés között ingadozik. ________ The authors study a family of models of tax evasion, where a flat-rate tax only finances the provision of public goods and audits and wage differences are ne-glected. The paper focuses on comparing two modelling approaches. The first is based on optimizing agents, endowed with social preferences, their utility being the sum of private consumption and moral utility. The second approach involves agents acting according to simple heuristics. While the traditionally shaped Laffer curves are encountered in the optimizing model, the heuristics models exhibit (linearly) increasing Laffer curves. This difference is related to a peculiar type of behaviour: within the agent-based approach lurk a number of agents in a moral state of limbo, alternating between altruism and selfishness.

Excise Tax Overshifting in the Hungarian Beer Market

We conduct this paper on excise tax shifting in the Hungarian beer market. Using a regression model we show that tax overshifting occurs in this market. We present a model with oligopolistic competition to explain how tax overshifting can occur because of the separated vertical structure. Our results suggests that Hungarian beer producers compete in Bertrand fashion and the hypothesis of collusion between beer producers can be rejected.

A temporary loss of pace or the "middle income trap" - a commentary on the tasks for Hungary's economic development

The latest Hungarian economic growth data, though favourable, do not let us forget that in the longer term growth is weak compared to the preceding period – as well as to the performance of the East-Central European region, which is more dynamic than the European average. In order to make sense of the past decade’s relative loss of pace and lay the foundations for future development policy, it is worth placing Hungary’s case in the context of the slowing tempo typical of middle-income countries. The economic development policies currently pursued by the government are aimed at increasing output in the processing industry, and by extension exports, while relevant international experience advises that it is the higher value-added activities of the global value chain, particularly business services, which should be developed further. In this way real wages and income levels could be increased, and the economy would be less exposed to the fluctuations of international cycles.

Investigating the effect of geographical distances and cultural proximity on the Hungarian wine trade

Wine is a very special product from an economic, cultural, and sociological point of view. Wine culture and wine trade play an important role in Hungary. The effect of cultural and geographical proximity on international trade has already been proven in the international trade literature. The size of bilateral trade flows between any two countries can be approximated by the gravity theory of trade. The gravity model provides empirical evidence of the relationship between the size of the economies, the distances between them, and their trade. This paper seeks to analyse the effect of cultural and geographical proximity on Hungary’s bilateral wine trade between 2000 and 2012, employing the gravity equation. The analysis is based on data from the World Bank WITS, WDI, as well as CEPII, and WTO databases. I apply OLS, Random Effects, Poisson, Pseudo-Poisson-Maximum-Likelihood and Heckman two stage estimators to calculate the gravity regression. The results show that in the case of Hungary, cultural similarity and trade liberalisation have a positive impact, while geographical distance, landlockedness, and contiguity have a negative impact on Hungarian wine exports.

Tax incentives applied against externalities: International examples of fat tax and carbon tax

This study assesses the Pigou taxes introduced as a response to negative externalities in practice. The authors analyze the international practice and effectiveness of taxation on food products harmful to health and on carbon emissions harmful to the environment and, in relation to these two types of taxes, the focus is on the opportunities and the factors reducing efficiency.

Changes in tax structures in European Union Member States

The European Union does not have a comprehensive common tax policy and substantial changes in this specialized policy area are not likely in the foreseeable future. Albeit common rules, requirements, minimum rates for certain tax types were implemented in the last few decades, they barely limit the Member States in using their tax policies as one of the worthiest elements of their arsenal in increasing competitiveness or quite the contrary, to undermining their own international competitiveness inadvertently through a misguided tax policy. In this article, we put the tax policies of the Visegrad Group and the Eurozone core countries (Germany, Austria and the Netherlands), as well as changes in these policies under the magnifying glass, in terms of the impact of tax structure changes on economic growth and employment in the last decade.