Going beyond the rhetoric: system-wide changes in universities for sustainable societies

In October 2008, the 5th Environmental Management for Sustainable Universities (EMSU) international conference was held in Barcelona, Spain. It dealt with the need to rethink how our higher educational institutions are facing sustainability. This special issue has been primarily derived from contributions to that conference. This issue builds upon related academic international publications, which have analysed how to use the critical position of universities to accelerate their pace of working to help to make the transition to truly SUSTAINABLE SOCIETIES! This issue focus is on the ‘softer’ issues, such as changes in values, attitudes, motivations, as well as in curricula, societal interactions and assessments of the impacts of research. Insights derived from the interplay of the ‘softer’ issues with the ‘harder’ issues are empowering academic leaders to effectively use leverage points to make changes in operations, courses, curricula, and research. Those changes are being designed to help their students and faculty build resilient and sustainable societies within the context of climate change, the Decade of Education for Sustainable Development (DESD), and the UN Millennium Development Goals (MDGs). The overall systems approach presented by Stephens and Graham provides a structured framework to systematize change for sustainability in higher education, by stressing on the one hand the need for “learning to learn” and on the other hand by integrating leadership and cultural aspects. The “niche” level they propose for innovative interactions between practitioners such as EMSU is exemplary developed by all of the other documents in this special issue. To highlight some of the key elements of the articles in this issue, there are proposals for new educational methods based in sustainability science, a set of inspirational criteria for SD research activities, new course ranking and assessment methods and results of psychological studies that provide evidence that participatory approaches are the most effective way to change values within university members in order to facilitate the development and sharing of new sustainability norms.

Szervezetek közötti együttműködés a fenntartható fejlődés szolgálatában (Cooperation among the organisations in service of the sustainable development)

A vállalatok egyre gyakrabban alakítanak ki olyan kapcsolatokat, melyek célja az egymással, illetve más típusú szervezetekkel (pl. kormányzati vagy civil szervezetekkel) különféle célok érdekében megvalósuló együttműködés. Ezen együttműködési formák egy része kedvező hatással van a vállalatok környezeti, illetve társadalmi teljesítményére is, és ezáltal – a szűken vett profitérdekeken túl – elősegíti a fenntartható fejlődés társadalmi céljának megvalósítását is. Jelen cikk célja, hogy bemutassa a vállalati szférára jellemző együttműködési formákat magyarázó legfontosabb szervezetelméleti megközelítéseket, majd ezek tükrében ismertesse a fenntartható fejlődés ügyét is elősegítő együttműködési kapcsolatok korszerű megnyilvánulási formáit. _________ Corporations more and more often engage in relationships, which aim at cooperation with each other and other types of organisations (e.g. governmental or nongovernmental organisations). Some of these collaborative efforts have a positive impact on the environmental and social performance of participating organisations and thus – apart from their positive impact on profitability – also foster the implementation of sustainable economic and social development. The objective of this article is to introduce the most important organisational theories, which give an explanation of the cooperative efforts of the corporate sector and, using this as a basis, to provide an overview of the most up-to-date forms of cooperation, which enhance our chances in the direction of a sustainable future.

A Kraft-index – kreatív városok – fenntartható vidék (The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions)

A KRAFT-index: Kreatív városok – fenntartható vidék egy komplex mutatórendszer, amely a fejlődési tendenciát, hálózatosodást, a fontosabb szereplők együttműködési készségét és kapacitását, kreativitási potenciálját, valamint a szereplők szinergiáiból fakadó belső energiákat és lehetőségeiket jelzi. A város- és vidékfejlesztés sikerének zálogaként előtérbe állítja és méri az ún. „puha” tényezőket, úgymint a kreativitást, innovációs képességet, új tudás létrehozását, tudástranszfert, együttműködési készséget, bizalmat, kollektív kompetenciákat. A társadalmi, gazdasági és tudományos kapcsolatok és hálózatok sűrűsége, minősége és dinamizmusa a sikeres fejlődés és fejlesztés kulcsai: ezek ma már fontosabb tényezők, mint a fizikai távolság, az adminisztratív jogi határok vagy az ún. „kemény” indikátorok. Az index értékeli egy térség lehetőségeit arra, hogy az ott élők, dolgozók, alkotók és letelepedni kívánók életminőségét, a vállalatok minőségi munkaerő iránti igényét és a fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe véve fejlessze gazdaságát és versenyképességét. Három tulajdonságcsoportot mér: 1. kreativitiási és innovációs potenciál, az új tudás létrehozásának képessége, 2. társadalmi és kapcsolati tőke, hálózati potenciál és „összekapcsoltság”, valamint 3. fenntarthatósági potenciál. _____ The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions is a complex indicator system to measure development tendencies, ‘networkedness’, cooperation inclination and capacity, creativity potential and possibilities arising from the synergies among actors. It highlights and gauges ‘soft’ factors, such as creativity, innovation capacity, knowledge production, knowledge transfer, willingness for cooperation, trust, and collective competences and perceives effective regional cooperation among economic and social actors as the measure of successful urban and rural development. The density, quality and dynamism of social, economic and academic networks are more important factors than physical distance, administrative legal barriers or ‘hard’ indicators. The index evaluates the potential of a region to develop its economy and competitiveness by considering the quality of life of its inhabitants, workers, producers and immigrants, the quality workforce requirements of companies and sustainability. It measures three groups of qualities: 1. creativity and innovation potential, the ability of knowledge production; 2. social and connection capital, network potential and connectedness; and 3. sustainability potential.

The use of methane as automotive fuel – a step to sustainable economy?

The introduction of CNG (Compressed Natural Gas) as automotive fuel began in Italy as early as in mid- 1930s, and ever since the Italian market has always been highly advanced in this regard. Many other countries followed, some of them quite recently, but nevertheless with impressive results. The appeal of this automotive fuel is based on the fact that compared to gasoline, diesel and LPG (Liquefied Petroleum Gas), CNG is cleaner and cheaper; even more so, this fuel is renewable – it can be produced locally from biogas. Despite its obvious benefits, CNG is barely present in Hungary. This article provides an insight into the topic, highlights obstacles to introduction and suggests appropriate governmental steps. The information is intended to support the activities and the decision-making process of governmental officials, municipalities, car-fleet managers, car dealers and their service departments.

Mobile Phones and Sustainable Consumption in China: an Empirical Study among Young Chinese Citizens

This millennium the number of mobile phones has exponentially grown in Western nations, however China is now the biggest mobile phone market. The present study contains questions about the sustainability aspects of purchasing mobile phones: both of the mobile phones purchase itself, and how mobile phones are used to gather environmental and health information for consumption. The results of the present study suggest, that mobile phones became an important source of information about environmental protection issues, but the specific applications do not play an important role as a source of information about environmental conscious consumption yet.

Fenntartható élelmiszer-fogyasztás? – Lehetőségek az ökológiai lábnyom csökkentésére a magyar lakosság körében (Sustainable food consumption? – Opportunities to reduce the ecological footprint of the Hungarian population)

Magyarországi fogyasztókról még nem készült olyan reprezentatív felmérés, amely az élelmiszer-fogyasztás környezetterhelését az ökológiai lábnyommal mérve számszerűsítette. A szerző kutatásában az élelmiszer- fogyasztásból származó ökológiai lábnyomot számszerűsítette és elemezte a magyar felnőtt lakosság körében. A cikkben először bemutatja a fenntartható élelmiszer-fogyasztás szakirodalomban található definícióit, majd a fenntartható és egészséges élelmiszer-fogyasztás mátrixát elemzi. Az elméleti áttekintést követően az empirikus kutatás eredményeinek ismertetése következik. ____ In her research the author quantified and analysed the ecological footprint from food consumption in the Hungarian adult population. In the article she presents the definitions of sustainable food consumption in the literature, and then analyses the matrix of sustainable and healthy food consumption. Following a theoretical overview the author presents the results of her empirical research.

Úton egy fenntartható gazdasági paradigma felé – A komplexitás befogadása a hálózati elméleteken keresztül (Towards a sustainable economic paradigm – Acceptance of the complexity through network theories)

Mára elkerülhetetlennek tűnik a gondolati váltás a gazdaságtudományok területén annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk a hármas (gazdasági, társadalmi, környezeti) válságot előidéző problémák megoldásaihoz. A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy a komplexitás befogadása kezdeti törekvésként értelmezhető azon az úton, amely a mindennapokban érzékelhető társadalmi és ökológiai problémák megoldásához vezet. Már léteznek olyan gazdaság- és vállalatelméletek, amelyek kezdik megkérdőjelezni az eddigi főáramú koncepciókat, és készek arra, hogy elveiket, elméleteiket a működési környezet bonyolultságát elfogadva alakítsák ki, és így találjanak mindennapos megoldásokat a gazdasági működésben. Ilyen például – a cikkben szereplő – IMP (Industrial Marketing and Purchasing) csoport hálózatelmélete. A szerzők azt kívánják bemutatni, hogy az ilyen hálózatelméletek alkalmasak arra, hogy a vállalatközi szférán túl is befolyásolják azt, ahogyan a vállalatok döntéseiket meghozzák és kapcsolataikat kezelik. ______ Today, it seems inevitable change of thought in the field of economics in order to get closer to solutions of problems which induced the triple (economic, social, environmental) crisis. In their article, the authors argue that the reception of complexity can be interpreted as an initial effort on the path that leads to the solutions of the everyday perceived social and ecological problems. The authors aim to present that the IMP (Industrial Marketing and Purchasing) group network theory is able to influence beyond the sphere of inter-company, that companies take their decisions and their relationships are treated.

A fenntartható fejlődés elvei és azok érvényre jutása a banki gyakorlatban II. rész (The principles of sustainable development and their realization in the banking practice II. part)

Az utóbbi évtizedben a környezettudatos gazdálkodás szerepének felértékelődése új tevékenységi területet nyitott meg a bankok előtt, amit nemzetközi szóhasználattal élve green banking-nek neveznek. A fenntartható fejlődést támogató projektek banki finanszírozása számos lehetőséget nyit a pénzügyi intézmények számára – hírnév, új ügyfélbázis, kockázatcsökkentés, jövedelmezőség növelése –, amennyiben a bankok a fenntarthatóság elveit megfelelően integrálják működési stratégiájukba. A cikksorozat második részében a szerzők a bankok fenntartható működését támogató külső és belső motiváló tényezőit veszik vizsgálat alá, amelyet már nemzetközi elvek és megállapodások is szabályoznak és támogatnak. Kiemelt fontosságot tulajdonítanak a környezettudatos gazdálkodás banki stratégiába történő integrálásának, melynek alapjait teremthetik meg a cikkben vizsgált nemzetközi irányelvek. ________ In the last decade, a lot of publications came to light, dealing with the social and environmental responsibility of financial institutions. Banks are expected to improve their competitive advantage by demonstrating economic development, while promoting environment care and social responsibility. This sustainable finance means to manage environmental and social risks in corporate lending and project financing. Green financial institutions have developed a wide range of innovations that can support sustainable development. This article highlights a few external and internal factor that support this aim, and which are regulated by international principles. However the authors’ survey shows that in the relevant literature there are a lot of ways to define sustainability and its achievement. They suggest that all of them can be interpreted associated with green banking operation. The goal of this paper is to identify the role of financial institutions in achieving sustainable development, and stress its strategic importance. The authors also attempt to show, why and how can this sector become the promoter of sustainability.

Sustainable Business Models – What Do Management Theories Say?

Literature describing the notion and practice of business models has grown considerably over the last few years. Innovative business models appear in every sector of the economy challenging traditional ways of creating and capturing value. However, research describing the theoretical foundations of the field is scarce and many questions still remain. This article examines business models promoting various aspects of sustainable development and tests the explanatory power of two theoretical approaches, namely the resource based view of the firm and transaction cost theory regarding their emergence and successful market performance. Through the examples of industrial ecology and the sharing economy the author shows that a sharp reduction of transaction costs (e.g. in the form of internet based systems) coupled with resources widely available but not utilised before may result in fast growing new markets. This research also provides evidence regarding the notion that these two theoretical approaches can complement each other in explaining corporate behaviour.