A magyar hallgatók vállalkozásindító szándékát befolyásoló tényezők modellje - Ajzen tervezett magatartás elméletének kiterjesztése (Model of the Hungarian students’ business start-up intention influencing factors – Extending of Ajzen’s Theory of Planned Behavior)

A vállalkozási tevékenység a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik döntő tényezője. Ennek a jövőbeli kedvező alakulását a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonosítani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szándékát befolyásolják, el tudjuk dönteni azt is, mely területen lehet és érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy minél több új, életképes vállalkozás szülessen. A cikk a GUESSS kutatási projekt magyarországi adatbázisának köszönhetően közel 6000 hallgató válaszait elemezve rendszerezi a felsőoktatásban résztvevők vállalkozásindítási szándékára ható legfontosabb tényezőcsoportokat. Első lépésben Ajzen tervezett magatartás elméletének alkalmazásával vizsgálja a vállalkozásindítási szándék alakítóit, majd további tényezők, így a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások, a családi háttér és a demográfiai jellemzők bevonásával igyekszik minél pontosabban leírni a szándék alakulását. _____ Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of today’s youth towards this. If the most important factors influencing attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can be defined. This article aims to systematise the most important factor groups that influence the decisions of students studying in higher education in terms of start-up activities and is based on the Hungarian database of the GUESSS research project, containing almost 6000 respondents. Firstly, it tests Ajzen’s Theory of Planned Behavior. Then such factors as supportive services provided by higher education institutions, family background and demographic factors are analysed in order to improve the explanatory power of the model.

Jeremie program, mint a magyar start-up ökoszisztéma életre hívója

A kockázati tőke kiemelt jelentősége széles körben elismert az innovatív, induló vállalkozások finanszírozásában. Nemzetközi szinten azonban a kockázati tőkebefektetések nagymértékben visszaestek a 2007-ben induló válság hatására. Ez a visszaesés a klasszikus, start-up vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkebefektetéseket erősebben érintette. Az állami hatóságok ezt felismerve, több ösztönző programot indítottak ezen befektetések elősegítésére. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Befektetési Bank (EIB) 2005. október indította el a Jeremie programot, a kis-és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése céljából. A program számos finanszírozási lehetőséget nyújt, de a vissza nem térítendő támogatás nem tartozik a lehetséges eszközök közé. A térséget tekintve Magyarország rendelkezik a legtöbb kockázati tőkebefektetés kerettel. Magyarországon a Jeremie alapok megjelenését megelőzően kevés kockázati tőkebefektetés történt az innovatív, induló vállalkozásokba, a kis-és középvállalatok finanszírozását elsősorban a banki források, vissza nem térítendő támogatások, valamint az állami kockázati tőkealapok biztosították. A program I. szakaszának befektetési időszaka 2013. december 31-én zárul, így aktuálisnak tartjuk foglalkozni azzal, hogy milyen is az összetétele az alapok portfóliójának, milyen típusú cégeket tart most befektetésre alkalmasnak a kockázati tőkés piac. A Jeremie program hatásainak már valós jelei vannak elsősorban a start-up világban, hiszen az utóbbi néhány évben egy új jelenség van kialakulóban, az ún. „start-up ökoszisztéma”, mely hosszú távon mindenképpen fontos mozgatója lehet majd a gazdaságnak. Ezt az ökoszisztémát egyértelműen a Jeremie program hívta életre, melyről a fiatal egyetemistáktól kiinduló projektek, vállalkozások tanúskodnak leginkább. A Jeremie II. program 2013-as indulása ennek csak még inkább kedvez, hiszen itt kifejezetten a magvető, kezdeti fázisú projektek számára négy alap áll rendelkezésre forrásaival. Elegendő tőke áll rendelkezésre a piacon, a kérdés már csak az, hogy a keresleti oldalról rendelkezésre áll e majd megfelelő számú, kockázati tőkét elbírni képes befektetési lehetőség. A programmal nyitva áll a lehetőség a magyar KKV szektor megerősödésére, nemzetközi piacokon való megjelenésére és néhány társaság kitörésére, hogy a jövőben a nagy nemzetközi kockázati tőke és a magántőke alapok számára is vonzóvá váljon a magyarországi piac.

Állami szerepvállalás a start-up vállalatok finanszírozásában

Az innovatív, induló vállalkozások kiemelt jelentőségűek a gazdasági növekedés szempontjából, de jelentős finanszírozási nehézségekkel küzdenek. A kockázati tőkések tekinthetők a fiatal, magas kockázatú vállalatok finanszírozóinak, a kockázatitőkebefektetések kínálata azonban visszaesett a 2008-as gazdasági válság hatására. Magyarországon a kockázati tőkekínálat visszaesése és a mikro-, kis- és középvállalatok rendelkezésére álló, szűkös hitelforrások olyan helyzetet teremtettek, ahol az állami szerepvállalás kerülhetett előtérbe. Tanulmányunkban áttekintjük az induló, innovatív vállalkozások finanszírozási sajátosságait, valamint a kockázatitőke-befektetések főbb jellemzőit és aktuális európai trendjeit. Ezek után az állami beavatkozással foglalkozunk: mivel indokolható az állami szerepvállalás, és az állam milyen eszközökkel segítheti az innovációk megvalósítását? Végül ennek egy megvalósulását, a Magyarországon is elindult Jeremie-programot mutatjuk be, és az eddigi kihelyezések befektetési portfólióját elemezzük a hazai gyakorlat alapján.

The regulatory environment of the section of the non-standardized goods market - The findings of an interview research on Hungarian construction industry small enterprises

In this paper the behavior of economic actors shown in the uncertain quality goods markets is examined from the perspective of the sociology of markets. The analysis uses the findings of in-depth interviews conducted in 2011 and 2012 respectively amongst small and medium size entrepreneurs working in construction industry. In the Hungarian construction industry neither formal rules, nor vocational chambers, are able to create a safe environment for entrepreneurs. Nevertheless, networks created as a result of micro-selection steps might be able to enforce the quality of services, observe deadlines and what is more, ensure payment discipline. In this market, the typical high risk can be reduced by relationships. Networks reduce also the cost of transactions, since the important part of the services in this field could only be standardized at significant costs.

Transition and Foreign Aid Policies in the Visegrád Countries: A Path Dependant Approach

The paper argues that the current emerging international development policies of the Visegrád (V4) countries are heavily influenced by the certain aspects of the communist past and the transition process. Due to these influences, the V4 countries have difficulties in adapting the foreign aid practices of Western donors and this leads to the emergence of a unique Central and Eastern European development cooperation model. As an analytical background, the paper builds on the path dependency theory of transition. A certain degree of path dependence is clearly visible in V4 foreign aid policies, and the paper analyzes some aspects of this phenomenon: how these new emerging foreign aid donors select their partner countries, how much they spend on aid, how they formulate their aid delivery policies and institutions and what role the non state actors play. The main conclusions of the paper are that the legacies of the communist past have a clear influence and the V4 countries still have a long way to go in adapting their aid policies to international requirements.

Out of credit: Evaluating the impact of the EU structural funds on Hungarian small business growth and access to finance

Totaling EUR 29 billion, Hungary is in the midst of implementing its largest economic development program in its young democratic history. At the center of the European Union led development program is an effort to revitalize and reequip Hungary’s languishing small and medium sized enterprises (SME), long the country's heart of employment. This paper examines the efficiency and impact of two Structural Fund's instruments to enhance SME development – ECOP 2.1.1 and JEREMIE. A survey of 1275 SME and interviews with dozens of top policy-makers paint a flawed development program in dire need of reform. Despite this, empirical analysis suggests JEREMIE funds may have dampened the effects of the financial crisis and are crucial for the continued liquidity of SME, who have been particularly hit hard by the world financial crisis.

Hallgatói vállalkozási tervek vizsgálata a GUESSS 2011-es felmése alapján (Assessing entrepreneurial intentions and plans among students based on GUESSS 2011 research)

A tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen vállalkozást szeretnének indítani, honnan szerzik az ötletet és a társakat az egyetemi hallgatók, és milyen módon jelenik meg a vállalati felelősség. Betekintést ad az oktatott vállalkozáskurzusok elérhetőségébe, és a GUESSS adatbázisára építve értékeli a válaszokat. Jelen tanulmány csak a magyar adatok feldolgozását tartalmazza, egyes helyeken nemzetközi kitekintéssel. A szerző a cikk végén szemlélteti, hogyan térnek el vállalkozásindítást gátló tényezők Magyarországon a nemzetközi átlagtól a hallgatók körében. _____ The primary focus of the study, what kind of small business students intend to start, where the ideas come from, and how corporate responsibility present in student plans. It gives some figures about availability of entrepreneurial courses, and based on GUESS database it analyses results. This study is limited to the Hungarian results, with some international outlook. The author at the end of the article, shows how obstacles of start-up are differ from international average.

Állami támogatások és gazdasági teljesítmény. Támogatás-túladagolás a magyar gazdaságfejlesztésben? (An overdose of state aid in the Hungarian economy)

Magyarországon az elmúlt évtizedben a vállalatoknak nyújtott állami támogatás GDP-arányosan számolva az európai uniós átlag 2,7-szerese volt. A cikk megvizsgálja, hogy a támogatások hatása megjelenik-e a magyar gazdaság beruházási, foglalkoztatási, jövedelemtermelési teljesítményében és versenyképességében. Arra a következtetésre jut, hogy egyik területen sem jobb a helyzet, mint azokban az országokban, amelyekben lényegesen alacsonyabb a támogatási arány. A mikroszintű elemzések, értékelések sem támasztják alá azt a vélekedést, hogy az állami támogatások érzékelhetően javítják a gazdasági teljesítményt. A források bősége önmagában is okoz hatékonysági problémákat, mert sok program és szervezet versenyez egymással. A rossz (gyengébb hatékonysági követelményeket támasztó) programok kiszorítják a jó programokat. Ha a versenyképességet érdemben befolyásoló tényezők, például a kedvező jogi szabályozási környezet és az üzleti szolgáltatások jól működő piacai nem adottak, akkor ezek hiányát nem ellensúlyozza a támogatások magas szintje. Magyarország az idén indult hétéves programozási időszakban tovább kívánja növelni a vállalatoknak nyújtott állami támogatások mértékét, miközben nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy milyen módon növelhető a támogatási rendszer jelenleg alacsony hatékonysága. _____ State aid given to enterprises as a proportion of Hungary�s GDP has been 2.7 times the EU average over the past decade. The article examines whether any impact of this high level of state aid can be discerned in investment, employment, income- generation performance, or competitiveness of the Hungarian economy. It seems that in none of these areas is the situation better than in countries that have a markedly lower rate of state aid. Micro-level analyses and evaluations do not support the belief that state aid appreciably improves economic performance. A wealth of resources on its own can cause problems with efficiency, as many programs and organizations compete with each other. Bad (less demanding) programs nudge out the good ones. If the factors significantly determining competitiveness, including a favourable legal and regulatory environment and well-functioning markets of business services, are not in place, a high level of state aid cannot be a proxy for them. In the seven-year programming period beginning this year, Hungary plans to further increase the amount of state aid to enterprises, while there is no clear answer as to how to improve the currently poor efficiency of the state aid system.

A hiány újratermelése (The reproduction of shortage)

Sporadic lack of consumer articles, the housing shortage, disturbances of material supply, and shortages of investment goods and of labour may be traced back to a common main cause. Shortage is constantly reproduced by specific features of the economic mechanism. The first part of the article consists of micro-analysis, mainly of the productive enterprise. Efforts to increase production may run up against ceilings of three kinds: constraints on physical resources, constraints on demand, and the budget constraint on enterprises. It is an important feature of a system which of these constraints takes effect. Resource-constrained systems can be distinguished from demand-constrained ones here. In the former, production is limited by production bottlenecks, in the latter by buyer demand. The socialist economy in its "classical" form belongs to the former type. It is related to whether the budget constraint on the enterprise is "hard" or "soft". If hard, enterprise spending is limited by its financial scope, if soft (its losses offset almost automatically) its demand becomes almost insatiable. The second part performs a macro-analysis, showing the mechanism of "suction" with the aid of a hydraulic analogy. The enterprise sector "pumps away" reserves and surpluses of the system, mainly due to the "investment hunger" that appears in the wake of expansionist efforts. Finally the article discusses briefly the interrelations between shortage and inflation.