Az 1990-2000 között benyújtott magyar szabadalmi bejelentések környezeti hatásának idősoros elemzése (Time series analysis of environmental effects of submitted Hungarian patents between 1990 and 2000)

A szerző e kutatás keretében az 1990–2000 közötti időszak magyar intézményi és egyéni szabadalmi bejelentők, illetve jogosultak („szabadalmasok”) szabadalmainak környezeti hatását vizsgálja. Konkrétan az ebben az időszakban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott szabadalmi bejelentésekből elfogadott szabadalmakat tanulmányozza, a PIPACS adatbázisban található szabadalmi leírások alapján. A pozitív környezeti hatású szabadalmak száma, valamint az összes szabadalomhoz viszonyított aránya alapján von le következtetéseket a magyar környezeti innovációs tevékenységről, és ennek potenciális magyar környezeti hatásáról. A pozitív környezeti hatású szabadalmak összes megadott szabadalomhoz viszonyított aránya az időszakban 92%-os szignifikanciaszinten növekszik. _______

A monetáris politika hatása a magyar gazdaságra. Elemzés strukturális, dinamikus faktormodellel

A monetáris politika magyar gazdaságra gyakorolt hatásait vizsgáló strukturális, dinamikus faktormodell számos makrogazdasági és ágazati idősor együttes tanulmányozását teszi lehetővé, így az eddigi idősoros elemzéseknél gazdagabb képet nyújt a monetáris transzmisszióról. A modell kvalitatív következtetései általában összhangban állnak a korábbi, VAR modelleken alapuló elemzésekkel, ám erősebbnek tűnnek a monetáris politika munkapiacra, illetve lakossági fogyasztásra gyakorolt hatásai. Az általunk vizsgált modell szerint a makrogazdasági folyamatokat 2000 óta elsősorban a kereslet ingadozásai határozták meg. A monetáris politika hosszabb távon szisztematikusan reagál a gazdaságot ért sokkokra, a meglepetésszerű monetáris politikai lépések szerepe mérsékelt.

A közgazdaságtan válsága. Neoklasszikus versus keynesi közgazdaságtan

A 2007–08-as pénzügyi válság után számos politikus, közgazdász, de más tudományág képviselői is megkérdezték: miért nem lehetett elkerülni a válságot, miért nem bizonyult sikeresnek a közgazdaság-tudomány a megelőzésében? Valóban válságban van maga a közgazdaság-tudomány is? Itt most a gyökerek, vagyis a neoklasszikus iskola és a keynesi elmélet szerepét, illetve felelősségét vizsgáljuk. Ehhez Csaba László (2009) legújabb könyve, nemzetközi szinten pedig leginkább Paul Krugman (2009a,b) cikkei szolgáltatják az apropót. Az előbbi az EU szempontjából közelíti a válaszokat, az utóbbi pedig különböző iskolák elméleteiből magyarázza. E két szerző főbb gondolataira, valamint Alan Greenspan és Soros György vízióira építve felvázoljuk a lehetséges elméleti és gyakorlati fejlődési irányokat, amelyek új paradigmákat körvonalaznak.

Az olajár és a makrogazdaság kapcsolatának elemzése folytonos wavelet transzformáció segítségével

Az empirikus makrogazdasági elemzések során rendszerint idősorok vizsgálatára szorítkozunk, ugyan-akkor egyre több tanulmány jut arra a következtetésre, hogy a frekvenciatartományok szintjén zajló folyama-tok megértése is szükséges ahhoz, hogy pontosabb képet nyerjünk a változók közötti kapcsolat irányáról, erősségéről, dinamikájáról. Jelen dolgozat célja, hogy az idő és frekvenciatérben történő elemzést biztosító folytonos wavelet transzformációk és az ezekhez kapcsolódó wavelet koherencia használatával bemutassa a svéd és a norvég gazdaság inflációs, ipari kibocsátás és GDP-mutatóinak az olajárral való együttmozgását. Az eredmények alapján a folytonos waveletekkel történő elemzés hasznos kiegészítést nyújt a szokásos idősoros technikák mellé, új, korábban nem ismert összefüggések feltárására is alkalmas lehet.