Kamatlábak és árszint kis, nyitott gazdaságban = Interest rates and price levels in a small open economy

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a különböző kamatlábaknak milyen hatásai vannak az árszintre, illetve a nominális árakra egy nyitott elsősorban kis, nyitott gazdaságban szabad tőkeáramlás mellett. Míg a zárt gazdaságban csupán a nominális és reálkamatláb megkülönböztetése a lényeges, nyitott gazdaságban a kamatlábak vizsgálatakor meg kell fontolnunk a kamatlábparitás kérdését is. Tisztáznunk kell a reálkamatláb összetevőit, amelyben fontos szerepet kap mind az árfolyam-begyűrűzés (pass-through), mind pedig a kockázati prémium mértéke. A kamatlábhatások vizsgálatakor először azt a mechanizmust elemezzük, amely által a kamatláb befolyásolja a tartós jószágok költségét (explicit vagy implicit bérleti díját). Másodszor az exportszektor termelési döntése és a hazai kamatláb viszonyára vonatkozó mechanizmust vizsgáljuk. Belátjuk, hogy az exportáló szektor döntései függetlenek lehetnek a belföldi kamatlábaktól. Harmadszor bizonyos árazási viselkedéseket tanulmányozunk. Bebizonyítjuk, hogy a kamatláb olyan növelése, ami nem változtat a jelenlegi árfolyamon, árszintnövelő az importőr ország számára. Megfogalmazható az a nézet, hogy ha van is a kamatlábaknak keresleti hatása a zárt gazdaságban, a kis, nyitott gazdaságban ez vélhetőleg sokkal gyengébb. _____ The study examines what effects various interest rates have on the price level and nomi-nal prices in an open (primarily small) economy with free flows of capital. A closed economy calls for a distinction only between nominal and real rates of interest, but in an open economy, questions of interest-rate parity have to be considered as well. It is nec-essary to clarify the factors behind the real interest rate important for price-level pass-through and for the scale of risk premium. Analysis of interest-rate effects begins with the mechanism whereby the interest rate influences the cost of fixed assets (explicit or implicit rents). Secondly, the mechanism behind the relation of export-sector production decisions and domestic interest rates is examined. It emerges that decisions of the export sector are independent of domestic interest rates. Thirdly, certain types of pricing behav-iour are studied. It is shown that a rise in the interest rate that does not alter the present exchange rate is a price-raising factor for the importing country. It can be assumed that if the interest rate has a demand effect in a closed economy, this will presumably be much weaker in a small open economy.

Megtakarítások és külső finanszírozás az amerikai gazdaságban. A hitelpiaci válság háttere (1997-2007) (Savings and external financing in the American economy. The background to the credit-market crisis (1997–2007))

A tanulmány nem az aktuális hitelpiaci válság enyhítésének kérdésével foglalkozik, hanem az amerikai gazdaság elmúlt négy évtizedének általános és az utolsó tíz évének konkrét beruházási-megtakarítási és növekedési tendenciáit igyekszik feltárni. Azt vizsgálja, hogy milyen mélyebb, belföldi eredetű szerkezeti okai vannak a nemzetközivé dagadt jelzáloghitel-válságnak. A cikk a nyitott gazdaság külső finanszírozással összefüggő mérlegazonosságainak alapján arra a következtetésre jut, hogy az ingatlanpiaci visszaesés és a kibocsátás zsugorodása az Egyesült Államok gazdaságában már több mint másfél évtizede kialakult kedvezőtlen, de még tovább romló belföldi megtakarítási folyamatok következménye. A jelzálogpiac krízise és a lakásépítés drámai visszaesése a túlfogyasztásra és túlhitelezésre ösztönző pénzügyi környezet eredménye. A lakáspiaci és a hitelezési ciklusok pénzügyi innovációkkal történő megnyújtása inkább növelte, mint csökkentette a kibocsátásingadozás érzékenységét. A legfőbb hitelezők Kína, Japán, Németország inkább dolláralapú amerikai vállalati felvásárlásokkal ellensúlyozták a dollárgyengülésből elszenvedett veszteségeiket. 1997-2007 között az Amerikából külföldön befektetett dolláraktívák - javarészt a valuta leértékelődése nyomán - jelentős hozamemelkedést élveztek, és számottevően tompították a belföldön képződött jövedelmek csökkenését. A dollárleértékelődés az eszköz- (és nemcsak az áruexport) oldalon is előnyöket hozott számos nagyvállalatnak. / === / Rather than dealing with the immediate policy steps to dampen the crisis, this paper attempts to reveal the worsening savings/consumption pattern of the US economy over the last ten years. Based on the closed logic of open-economy GDP-accounting, it argues that the current crisis is deeply rooted in shrinking public and private savings trends discernible as early as 1997. The current mortgage-market crisis and deep fall in new residential housing are products of a distorted financial environment that encourages over-borrowing and over-consumption. Expansion of the credit cycle through successive financial innovations has increased, not decreased output volatility. But the main foreign lenders to the US—Japan, China and Germany—have managed to offset their losses on US securities by buying into US companies. Large US firms have also benefited from rapid dollar depreciation as USD-denominated yields on their foreign assets experienced strong run-ups. The weak dollar has also helped American firms with large assets on foreign markets. So there were strong benefits for the US, not just on the goods-export side, but on the asset side, an aspect rarely emphasized.

Post-Crisis Lessons for Open Economies

In a systemic perspective, what are the primary transmitters of global competitiveness with the proper coordination mechanism? What are the systemic impacts of the U.S. economy on world markets? Will the United States stay the main engine of world economic growth for quite some time to come, or at least in the current decade? Will and should the United States, as the single largest open economy of the world, be in some way responsible for the provision of global economic stability as a valuable public good? Was the recent crisis predictable? These are the main questions addressed, all of which are answered in a new global context, and the responses are based on some known principles of international economics and economic history.

Carbon emissions locked - in trade

In recent years there has been a growing concern about the emission trade balance of countries. It is due to the fact that countries with an open economy are active players in the international trade, though trade is not only a major factor in forging a country’s economic structure anymore, but it does contribute to the movement of embodied emissions beyond the country borders. This issue is especially relevant from the carbon accounting policy’s point of view, as it is known that the production-based principle is in effect now in the Kyoto agreement. The study aims at revealing the interdependence of countries on international trade and its environmental impacts, and how the carbon accounting method plays a crucial role in evaluating a country’s environmental performance and its role in the climate mitigation processes. The input-output models are used in the methodology, as they provide an appropriate framework for this kind of environmental accounting; the analysis shows an international comparison of four European countries (Germany, the United Kingdom, the Netherlands, and Hungary) with extended trading activities and carbon emissions. Moving from the production-based approach in the climate policy, to the consumptionperspective principle and allocation [15], it would also help increasing the efficiency of emission reduction targets and the evaluation of the sustainability dimension and its impacts of international trade. The results of the study have shown that there is an importance of distinction between the two emission allocation approaches, both from global and local level point of view.

A Consumption-Based Approach to Carbon Emission Accounting – Sectoral Differences and Environmental Benefits

In recent years there has been growing concern about the emission trade balances of countries. This is due to the fact that countries with an open economy are active players in international trade. Trade is not only a major factor in forging a country’s economic structure, but contributes to the movement of embodied emissions beyond country borders. This issue is especially relevant from the carbon accounting policy and domestic production perspective, as it is known that the production-based principle is employed in the Kyoto agreement. The research described herein was designed to reveal the interdependence of countries on international trade and the corresponding embodied emissions both on national and on sectoral level and to illustrate the significance of the consumption-based emission accounting. It is presented here to what extent a consumption-based accounting would change the present system based on production-based accounting and allocation. The relationship of CO2 emission embodied in exports and embodied in imports is analysed here. International trade can blur the responsibility for the ecological effects of production and consumption and it can lengthen the link between consumption and its consequences. Input-output models are used in the methodology as they provide an appropriate framework for climate change accounting. The analysis comprises an international comparative study of four European countries (Germany, the United Kingdom, the Netherlands, and Hungary) with extended trading activities and carbon emissions. Moving from a production-based approach in climate policy to a consumption-based principle and allocation approach would help to increase the efficiency of emission reductions and would force countries to rethink their trading activities in order to decrease the environmental load of production activities. The results of this study show that it is important to distinguish between the two emission accounting approaches, both on the global and the local level.

Economic reform, allocative effiency and terms of trade

It has widely been agreed that the distorted price system is one of the causes of inefficient ecooomic decisions in centrally planned economies. The paper investigates the possible effect of a price reform on the allocation of resources in a situation where micro-efficiency remains unchanged. Foreign trade and endogenously induced terms-of-trade changes are focal points ín the multisectoral applied general equilibrium analysis. Special attention is paid to some methodological problems connected to the representation of foreign trade in such models. The adoption of Armington's assumption leads to an export demand function and this in turn gives rise to the question of optimal export structure, different from the equilibrium one-an aspect so far neglected in the related literature. The results show, that the applied model allows for a more flexible handling of the overspecialization problem, than the linear programming models. It also becomes evident that the use of export demand functions brings unwanted terms-of-trade changes into the model, to be avoided by a suitable reformulation of the model. The analysis also suggests, that a price reform alone does not significantly increase global economic efficiency. Thus the effect of an economic reform on micro-efficiency appears to be a more crucial factor. The author raises in conclusion some rather general questions related to the foreign trade practice of small open economies.

The issue of macroeconomic closure revisited and extended

Léon Walras (1874) already had realized that his neo-classical general equilibrium model could not accommodate autonomous investment. Sen analysed the same issue in a simple, one-sector macroeconomic model of a closed economy. He showed that fixing investment in the model, built strictly on neo-classical assumptions, would make the system overdetermined, thus, one should loosen some neo-classical condition of competitive equilibrium. He analysed three not neo-classical “closure options”, which could make the model well determined in the case of fixed investment. Others later extended his list and it showed that the closure dilemma arises in the more complex computable general equilibrium (CGE) models as well, as does the choice of adjustment mechanism assumed to bring about equilibrium at the macro level. By means of numerical models, it was also illustrated that the adopted closure rule can significantly affect the results of policy simulations based on a CGE model. Despite these warnings, the issue of macro closure is often neglected in policy simulations. It is, therefore, worth revisiting the issue and demonstrating by further examples its importance, as well as pointing out that the closure problem in the CGE models extends well beyond the problem of how to incorporate autonomous investment into a CGE model. Several closure rules are discussed in this paper and their diverse outcomes are illustrated by numerical models calibrated on statistical data. First, the analyses is done in a one-sector model, similar to Sen’s, but extended into a model of an open economy. Next, the same analyses are repeated using a fully-fledged multisectoral CGE model, calibrated on the same statistical data. Comparing the results obtained by the two models it is shown that although, using the same closure option, they generate quite similar results in terms of the direction and – to a somewhat lesser extent – of the magnitude of change in the main macro variables, the predictions of the multi-sectoral CGE model are clearly more realistic and balanced.

A gazdasági teljesítmények vállalkozási mérettől függő jellemzői Magyarországon = Changing ownership and business structures in the Hungarian economy

A mögöttünk hagyott két évtizedben – tetszik, vagy sem – a magyar gazdaság 1992. évi mélypontról történő kilábalásában, majd új növekedési pályára állásában meghatározó szerepe volt a hazai forrásokat kiegészítő külföldi befektetéseknek. Ennek természetesen ára volt: a tevékenységi struktúra (termékszerkezet) módosulása, a tulajdonosi összetétel radikális átalakulása, a külgazdasági kapcsolatok irányultságának változása, a lakosság önfoglalkoztatási célú vállalkozásainak szaporodása, a gazdaságfejlesztés irányának és ütemének cikk-cakkos mozgása, az állami szerepkör fokozatos leépülése. Írásunk célja annak áttekintése, hogy a nemzetközi tőkeáramlás tendenciáinak módosulását követően – a Magyarországra érkező külföldi tőkebefektetések jelentős csökkenéséből fakadóan – a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú szereplők (kiemelten a hazai közép- és kisvállalkozások) milyen mértékben lehetnek alkalmasak a kieső teljesítmények pótlására, illetve a gazdasági válság lecsengését követően milyen ütemű növekedést képesek biztosítani a magyar gazdaság számára. A válaszok nagy valószínűséggel az Új Széchenyi Terv szempontjából sem közömbösek. Az írást a szerkesztőség vitairatnak szánja és szívesen ad teret a témával kapcsolatos vélemények kifejtésének. / === / The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered the new market. As a result the economy was stabilized and was put on a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened enough to take this role.

A beszerzés helye és szerepe a kis és középvállalatok gyakorlatában = The role of purchasing in small and medium sized companies

A tanulmány a szakirodalom azon egyre szélesedő részéhez járul hozzá, amely a kis és középvállalatok gyakorlatával, sajátosságaik vizsgálatával foglalkozik. Egy speciális aspektust emel ki, mely a hazai nagyvállalati működésben jelentős fejlődésen ment keresztül azzal, hogy a KKV-k beszerzési sajátosságainak megismerését célozza meg. Az áttekintő kép kialakításához a nemzetközi szakirodalomban elérhető empirikus eredményeket és a BCE-n folyó Versenyképesség Kutatás kérdőíves adatbázisának válaszait dolgozza fel. Olyan kérdéseket emel ki, mint a beszerzés szerepe a KKV-k működésében és az azt befolyásoló tényezők illetve a beszerzési gyakorlat sajátosságai. _________ Small and medium sized enterprises play an important role in every economy. This article aims to contribute to the growing number of literature focusing on SMEs management practice. It highlights a management field, which has gone through a significant development in large companies’ practice as it investigates the purchasing and supplier management related issues. The overview is based on a review of literature and the analysis of the survey database of Competitiveness Research of CUB. It highlights such topics as the role of purchasing in SMEs, factors influencing the perceived importance and the purchasing practice of SME-s.

Az e-business kooperatív turisztikai adaptációja : "A kicsi, a szép esélyei hazánkban" (The cooperative touristy adoption of e-business: "The chances of small beautiful in Hungary")

A cikk legfontosabb megválaszolandó kérdése: Milyen esélyekkel és milyen szükséges lépésekkel indulhatnak a nemzetközileg kevéssé ismert hazai célállomások és vállalkozásaik a turisztikai piac globális versenyében, melynek egyre jelentősebb színterét az internet adja? A turisztikai piacon az internet piacalakító hatása és az individualista, élmény, és értékközpontú kereslet megjelenése olyan változásokat indított el az elmúlt közel húsz évben, melyek befolyásolva a szereplők erőviszonyait a fejlődés lehetőségét hordozzák a regionális célállomások, a kevéssé ismert desztinációk számára. Mindezen trendek egyúttal kihívást jelentenek, mivel élesítik a versenyt, és megújulásra ösztönzik a globálisan ismert desztinációkat is, valamint számos nehézség megoldására késztetik a több szempontból hátrányban szenvedő vidéki régiókat. A cikkben ismertetendő kutatás célja az, hogy egy best practice-ként ismert osztrák és három hazai eset alapján felderítse azon tényezőket, melyek a desztinációfejlesztés kezdeti lépésétől az e-business sikeres adaptációjához, a desztinációmenedzsment-rendszerek bevezetéséhez és működtetéséhez vezetnek. __________ The main question of the paper: What kind of steps should the Hungarian less-known destinations take to meet the challenges of the global competition increasingly taking place on the internet? The trends of “new tourism” – driven by post-materialistic values –, and the growing role of internet in touristy activity have formed new conditions and changed the balance of forces in the touristy market. These two trends hand in hand have intensified the competition: on the one hand force global destinations to renew, on the other hand give great but challenging possibilities for regional destinations in comparative disadvantage. The aim of the paper is to identify the success-factors of adopting e-business solution called destination management system in the regional, undeveloped areas starting destination management from zero position. For this purpose case studies were examined by analyzing Hungarian regional destinations’ development and making a benchmark analysis through an Austrian best practice.

Gazdasági kórkép alulnézetből I. rész (Syndrome of Hungarian Economy from Bottom-view – I. part)

A rendszerváltás utáni időszak gazdasági teljesítményei a beteljesült remények és a megvalósulatlan várakozások egymást követő hullámzásait takarják. A mögöttünk hagyott két évtized első felét a gazdasági szerkezetváltás, a piaci kapcsolatok módosulása, valamint új – többségében külföldi – befektetői csoportok megjelenése jellemezte, amelyek együttes hozadéka volt a gazdaság stabilizálódása, majd az új növekedési pályára állás. Az ezredfordulót követő évtized első felére azonban a külföldi befektetésekre alapozott gazdaságfejlesztési stratégia erejét vesztette, s a helyettesítésre szánt hazai kkv-szektor – a kiemelt támogatások és a kedvezmények ellenére – nem tudott a növekedés motorjává válni. Szerzőnk – a BCE tudományos kutatója és az APEH korábbi elnöke – a versenyszektor 2000–2008. évi pénzügyi beszámolói alapján a hazai vállalkozások demográfiai, teljesítményi és eredményességi jellemzőit vizsgálja, s két részből álló tanulmányában arra keresi a választ, hogy a várakozásoktól elmaradó működési eredményekben milyen szerepe lehet a gazdaságfejlesztési stratégia hiányának, a vállalkozási teljesítmények elégtelenségének, a tőkehiánynak, illetve a pénzügyi rendszer torzulásainak. Szerkesztőségünk a tanulmányt olyan vitaindítónak tekinti, ami széles érdeklődésre tarthat számot, s szívesen vállalkozunk arra, hogy közreadunk minden jobbító szándékú gondolatot. _______ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. The two-part study seeks the reason for the disappointing operation results. What role take in this phenomena the absence of economic strategy, the deficiency of business performance, the lack of capital and the financial distortions of the system. Our editorial intend this study as a debate for the public, and we would publish the ideas which improves this relevant topic.

Gazdasági kórkép alulnézetből 2. rész (Syndrome of Hungarian Economy from Bottom-view - part 2.)

A magyar gazdaság új növekedési pályára állása a kilencvenes évek végére tehető, s ebben meghatározó szerepe volt a pótlólagos erőforrásként szolgáló külföldi működőtőke-befektetéseknek. A nemzetközi tőkeáramlás ezredfordulót követő módosulása (csökkenő volumen, változó irányultság) kedvezőtlenül érintette a hazai gazdaságot, aminek egyik következménye a beruházások csökkenése és a növekedési ütem lassulása, másik következménye viszont – a jövedelemkiáramlást semlegesítő hatás elmaradása miatt – a fizetési mérleg romlása. Ebben a helyzetben halaszthatatlanná vált az államháztartási egyensúlyromlás megállítása, illetve a gazdasági fejlődés új alapokra helyezése. A szerző elemzésében – a hazai versenyszektor eredményességi és vagyoni jellemzőinek értékelésével – azt szeretné jelezni, hogy az egyensúlytalansági állapot megszüntetése nem szorítkozhat az államháztartási rendszerre, vagyis az ország helyzetének stabilizálása, majd új növekedési pályára állás nem képzelhető el a gazdaság átfogó modernizációja nélkül. Vizsgálata a ténylegesen működő (343 ezer) hazai társas vállalkozás 2000–2008. évi pénzügyi beszámolóinak adataira épül. Álláspontja szerint a mintavétel nagysága ellensúlyozza az esetleges torzító hatásokat (lásd: helyenként előforduló kreatív beszámolók), így a vállalkozások mennyiségi gyarapodása, méret szerinti megoszlása, a gazdasági tevékenység jellege, a teljesítmények és eredmények alakulása, a vállalkozói vagyon módosulása megbízhatóan értékelhető, illetve a tapasztalatok alapján a korrekciós intézkedések igénye és azok tartalma is jól körvonalazható. Tanulmányát így ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek, a versenyszektor szereplőinek, de leginkább a gazdaságpolitika formálóinak. _________ The economic performance during the transition period was characterized by the alternations of fulfilled hopes and unrealized expectations. The economic restructuring and changes in market relations took place during the first decade, while new – mostly foreign – investment groups entered on the new market. As a result the economy was stabilized and was put to a new growth path. But after the millennium the foreign investment based economy development strategy was no more adequate. The new engine for the growth should have been the domestic small and medium enterprise sector (SsME), but despite the subsidies this sector was not strengthened to take this role. The author – the researcher of BCE, and the ex-president of APpEH – analyses the characteristics of the domestic business demography, performance and effectiveness, based on the 2000–2008 annual financial statements of the business sector. In the author’s analysis – with assessment of the domestic business sector and financial performance characteristicst - he would like to point out that the imbalance can not be confined to the elimination of state government system, that is, the country’s situation to stabilize, and then post a new growth path is not conceivable without the modernization of the economy overall. In his view, the sample size outweighed the possible distortionary effects (see occurring in places of creative accounts), so the growth of business volume, size distribution, the nature of economic activity, the evolution of performance and results, a reliable assessment of changes in the business of property and the experience on the basis of the need for corrective action, and its contents are also well delineated. Sstudy it is recommended for those interested in the topic, the business sector actors, but most of the economic policy makers.

Kis- és középvállalatok innovációs tevékenysége a válság idején – hálózatok szerepe (Innovation of small and medium-sized enterprises in times of crises – The role of networks)

A hálózati megközelítés alapján a vállalatok nem izoláltan működő szervezetek. A kis- és középvállalkozások számára a hálózatok, a partnerkapcsolatok jelentős támogatást képesek biztosítani a növekedés, a tanulás és az innovációs tevékenység során. A szerző a hálózati, partneri kapcsolatok szerepét a válság idején vizsgálta, kvalitatív kutatás keretében. A tanulmány fontos megállapítása, hogy nem kizárólag a hálózatban rejlő lehetőségek, hanem a korábban biztos partneri kapcsolatok megszűnése is indukálhat innovációt a válság idején, valamint a biztonság, a tartalék-erőforrások megléte esetén lassabb a piaci reagálás, kevésbé kerül előtérbe a változás, s főként az innovációs tevékenység ______ Based on the network perspective companies are not isolated organizations. Networks and partnerships mean a significant support for SMEs in growth, learning and innovation. The author examines the role of networks and partnerships during the crisis, in a qualitative research. An important result of the paper is that not only the opportunities in networks but also the decomposition of prior secure relationships can induce innovation during the crisis. Moreover in case of safety and slack resources the reaction is slower, change and innovation come to the front less.

A beszerzés helye és szerepe a Magyarországi kis- és középvállalatoknál (The Role of Purchasing in the Hungarian Small and Medium Enterprises)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) a legtöbb országban, így Magyarországon is kiemelt szerepet töltenek be a gazdaság életében. A velük kapcsolatos kutatások elérkeztek abba a fázisba, amikor például a kisvállalkozás- fejlesztés és az ellátásilánc-menedzsment összekapcsolásával megismerhetjük egy adott vállalati funkció szerepét és helyét a célcsoportban. A szerzők tanulmányukban egy kutatás eredményeit mutatják be, mely egyenrangú módon fókuszál a beszerzési tevékenység és a kkv-k sajátosságaira. A beszerzési aspektusok kiemelésével lehetőség van mélyebben megismerni a kkv-k bizonytalanságának forrásait, a beszállítókkal kapcsolatos igényeik megfogalmazását, a vevők preferenciáit, melyen keresztül általános kép kapható a szállítófejlesztés lehetőségeiről, kifejezetten a beszerzési tevékenység informatikai támogatásáról, továbbá véleményükről a beszerzés mint szolgáltatás kiszervezésével kapcsolatban. A kutatást megalapozó kérdőíves felmérés nemzeti összehasonlításra is lehetőséget ad, valamint segíti egy adott tevékenységre fókuszálva a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének bemutatását. ______ Small and medium enterprises (SME) play an important role in the economy of Hungary, just like in most other countries. Studies on SMEs recently have focused on the role of a particular company function in the target group by linking the development of SMEs to new advanced options, such as supply chain management. This paper provides an overview of authors’ ques a questionnaire research focusing on the specific characteristics of both purchasing and SMEs. Focusing on the purchasing aspects enables us to gain a deeper knowledge on the main causes of the instability of SMEs as well as on their expectations regarding suppliers and a better understanding on the preferences of the clients. As a result authors can highlight the main options of developing the supply chain as well as the IT support of purchasing and they can state their opinion on the outsourcing of the purchasing as a service. The questionnaire survey providing the basis for the study enables authors to make international comparisons as well as to present the current state of the Hungarian SMEs focusing on a particular business activity.

Financial transaction tax: Small is beautiful

The case for taxing financial transactions merely to raise more revenues from the financial sector is not particularly strong. Better alternatives to tax the financial sector are likely to be available. However, a tax on financial transactions could be justified in order to limit socially undesirable transactions when more direct means of doing so are unavailable for political or practical reasons. Some financial transactions are indeed likely to do more harm than good, especially when they contribute to the systemic risk of the financial system. However, such a financial transaction tax should be very small, much smaller than the negative externalities in question, because it is a blunt instrument that also drives out socially useful transactions. There is a case for taxing over-the-counter derivative transactions at a somewhat higher rate than exchange-based derivative transactions. More targeted remedies to drive out socially undesirable transactions should be sought in parallel, which would allow, after their implementation, to reduce or even phase out financial transaction taxes.