Fiscal Divergence and Business Cycle Synchronization: Irresponsibility is Idiosyncratic

Using a panel of 21 OECD countries and 40 years of annual data, we find that countries with similar government budget positions tend to have business cycles that fluctuate more closely. That is, fiscal convergence (in the form of persistently similar ratios of government surplus/deficit to GDP) is systematically associated with more synchronized business cycles. We also find evidence that reduced fiscal deficits increase business cycle synchronization. The Maastricht "convergence criteria," used to determine eligibility for EMU, encouraged fiscal convergence and deficit reduction. They may thus have indirectly moved Europe closer to an optimum currency area, by reducing countries’ abilities to create idiosyncratic fiscal shocks. Our empirical results are economically and statistically significant, and robust.

A fiskális divergencia és a konjunktúraciklusok együttmozgása - a felelőtlen fiskális politika az aszimmetrikus sokkok forrása (Fiscal divergence and business cycle synchronization: irresponsibility is idiosyncratic)

A világ 115 országának - köztük 21 OECD-tagország - 40 évnyi adatait vizsgálva, arra a következtetésre jutottunk, hogy a hasonló állami költségvetési pozíciójú országok konjunktúraciklusai között szorosabb együttmozgás mutatható ki. Azaz, a fiskális konvergenciát (amelyet a költségvetési egyenleg GDP-hez viszonyt arányának konvergenciájaként definiáltunk) összehangoltabb konjunktúraciklusokkal lehet összefüggésbe hozni. Kutatásaink során arra is találtunk bizonyítékot, hogy a kisebb mértékű költségvetési deficitek növelik a konjunktúraciklusok együttmozgását. A maastrichti konvergenciakritériumok - amelyek az európai monetáris unió követelményeinek való megfelelést hivatottak meghatározni - a fiskális konvergenciát és a költségvetési deficit csökkentését ösztönözték, s ezzel közvetett módon hozzásegítették Európát egy optimális valutaövezet létrehozásához azáltal, hogy csökkent az egyes országok lehetősége a felelőtlen fiskális politika által gerjesztett sokkhatások létrehozására. Az általunk feltárt empirikus eredmények gazdasági és statisztikai szempontból is szignifikánsak és robusztusak. _____ Using panels of 115 countries of world – including 21 OECD countries – and 40 years of annual data, the authors find that countries with similar government budget positions tend to have business cycles that fluctuate more closely. Thus fiscal convergence (in the form of persistently similar ratios of government surplus/deficit to GDP) is systemati-cally associated with more strongly synchronized business cycles. Evidence is also found that reduced fiscal deficits increase business-cycle synchronization. The Maastricht "con-vergence criteria", used to determine eligibility for EMU, encouraged fiscal convergence and deficit reduction. So they may, indirectly, have moved Europe closer to an optimum currency area, by reducing countries abilities to create idiosyncratic fiscal shocks. The empirical results of the study are economically and statistically significant, and robust.

Az átalakuló globális pénzügyi szabályozórendszer kérdései = Dilemmas of the changing global financial regulation system

Erősődő igény van a jelenlegi sokoldalú nemzetközi felügyeleti rendszer reformjára úgy, hogy az a nemzeti gazdaságpolitikák nemzetközi hatásait is figyelembe vegye. Ehhez át kell reformálni a jelenlegi globális pénzügyi szabályozási rendszert, de ki kell alakítani a nemzeti gazdaságpolitikák egymásra hatásának koordinációját is. Ide tartozik a globális külső sokkok csillapítására szolgáló anti-ciklikus finanszírozás, a nemzetközi adózási együttműködés fokozása, a nemzetközi adósságfinanszírozás tökéletesítése, vagy a globális fizetésieszköz-tartalékok és a fizetési rendszer viszonya. Ez utóbbi területen az SDR kiterjedtebb használatának feltételeit kell kimunkálni. A jelenlegi globális intézmények – WTO, Nemzetközi Valutaalap, Világbank – alapos megújítása elkerülhetetlen. A globális gazdasági koordináció intézményi kereteinek kidolgozása viszont még várat magára. A G20-ak csoportja – bár fontos reformokat kezdeményezett –, nem tekinthető a világgazdasági egyensúlytalanságok megoldása letéteményesének. A cél csak olyan globális intézményi struktúra lehet, amely egyaránt képes a világ nagy számú gazdaságai közötti koordinációs feladatok megoldására, s a döntések végrehajtásának kikényszerítésére. / === / The present multilateral international surveillance system needs to be reformed with an eye on international repercussions of national economic policies. The present global financial architecture, the coordination of interplays of national economic policies must be modified. An anti-cyclical financing capable of absorbing global external shocks, strengthening of international tax cooperation, improving international debt financing or the relations between global financial reserves and the global payment system might be part and parcel of this process. A more extended use of SDR could be worked out. Reforms of the present global institutions – the WTO, the IMF, the World Bank – cannot be avoided any further. Institutional frameworks of global economic coordination mechanism have still not been worked out. The Group of 20 (G-20) cannot be seen as the sole player in fighting world economic disequlibria. A global institutional system is envisaged, which is able to implement economic coordination among national economic units and to enforce the implementation of decisions taken. At present there is no global institution dealing with coherence and consistency of global issues. Reforming present institutions and/or designing new ones are possible options. The basis for such an international coordination must involve general acceptance of principles, transparent implementation, and enforcement of decisions taken.

Bródy András gazdaságiciklus-elmélete (András Bródy's theory of economic cycles)

Bródy András kutatásainak egyik központi témaköre a gazdasági mozgás vizsgálata volt. Írásunkban Bródy elméletét kívánjuk röviden áttekinteni és összefoglalni. A termelés sokszektoros leírása egyben árelméletét (értékelméletét, méréselméletét) is keretbe foglalja. Ebben a keretben a gazdasági mozgás összetett ingadozása technológiai alapon elemezhető. Bródy megközelítésében a gazdasági ciklust nem külső megrázkódások magyarázzák, hanem a termelési rendszer belső arányai és kapcsolatai. A termelési struktúrát az árak és a volumenek egyformán alakítják, ezek között nincsen kitüntetett vagy domináns tényező. Az árak és a volumenek a köztük lévő duális kapcsolatban alakulnak ki. A gazdaság mozgásegyenleteit technológiai mérlegösszefüggések, valamint a piaci csere útján a gazdaságban újraelosztásra (újratermelésre) kerülő termékek felhasználása és az eszközlekötés változása írja le. Az így meghatározott mozgásegyenletek a gazdaság természetes mozgását ciklusmozgás alakjában írják le. A technológia vagy az értékviszonyok megváltozása (sokkok) a gazdaság ciklikus mozgásának megváltozásában tükröződik. Bródy munkáiban technológiai megalapozást nyer a történelemből ismert számos jellegzetes gazdasági ciklus. / === / Economic motion and dynamics are at the heart of Andras Brody's creative output. This paper attempts a bird's-eye view of his theory of economic cycles. Brody's multi-sector modelling of production has provided a framework for price theory (the theory of value and measurement). His theory of economic motion with cyclical characteristics is technology driven. It argues that the complex web of economic cycles is determined by the proportions and interrelationships of the system of production, not by arbitrary external shocks. The structure's behaviour are driven by prices and proportions, with the duality of prices and proportions as a dominant feature. These are features in common with the Leontief models, which Brody extended to economic cycles. Brody saw economic cycles as natural motions of economic systems with accumulated assets (time lags) and market exchange of goods (demand and supply adjustment). Changes in technology or valuations (shocks) are reflected in changing patterns of motion. His model of the economy is a fine instrument that enabled him to show how the technological parameters of its system determine the frequency and other characteristics of various economic cycles identified in economic history.

Post Crisis Lessons for Open Economies: Are They All New?

This paper will argue that the American economy could and will absorb the recent shocks, and that in the longer run (within a matter of years), it will somehow convert the revealed weaknesses to its advantage. America has a long record of learning from its excesses to improve the working of its particular brand of capitalism, dating back to the imposition of antitrust controls on the robber barons in the late 1800s and the enhancement of investor protection after the 1929 crash. The American economy has experienced market imperfections of all kinds but it almost always has found, true, not perfect, but fairly reliable regulatory answers and has managed to adapt to change, (e. g. Dodd-Frank Act on financial stability). The U.S. has many times pioneered in the elaboration of both theoretical and policy oriented solutions for conflicts between markets and government to increase economic welfare (Bernanke, 2008, p. 425). There is no single reason why it should not turn the latest financial calamities to its advantage. At the same time, to regain confidence in capitalism as a global system, global efforts are indispensable. To identify some of the global economic conflicts that have a lot to do with U.S. markets in particular, we seek answers to global systemic questions.

Quota bonuses as localized sales bonuses

Managerial bonus schemes and their effects on firm strategies and market outcomes are extensively discussed in the literature. Though quota bonuses are not uncommon in practice, they have not been analysed so far. In this article we compare quota bonuses to profit-based evaluation and sales (quantity) bonuses. In a duopoly setting with independent demand shocks we find that under certain circumstances choosing quota bonuses is a dominant strategy. This may explain the widespread use of quota bonuses in situations where incentive problems are relevant.

Az olajár gyengülő makrogazdasági hatásai. Két versengő elmélet szintézise = Weakening macroeconomic effects of the oil price. A synthesis of two competing theories

Az 1970-es évek olajválságait követő stagflációs periódusok óta gyakorlatilag minden nagyobb áremelkedés alkalmával felerősödnek a kedvezőtlen makrogazdasági hatásokkal kapcsolatos félelmek, miközben a tapasztalat azt mutatja, hogy az importőröket egyre kevésbé érinti az olaj reálárának alakulása. A gyengülő hatások okaként Blanchard-Galí [2007] a gazdaságok hatékonyabb és rugalmasabb működését jelölte meg, míg Kilian [2010] szerint a 2000 utáni áremelkedést a kedvező világgazdasági környezet fűtötte, ami ellensúlyozta a magasabb ár okozta negatív folyamatokat. A tanulmány Kilian [2009] modelljének kiterjesztésével, időben változó paraméterű ökonometriai eljárással vizsgálja a két megközelítés összeegyeztethetőségét. Az eredmények a hipotézisek egymást kiegészítő kapcsolatára engednek következtetni, azaz a makrogazdasági következmények szempontjából nem maga az ár, hanem annak kiváltó okai lényegesek, ugyanakkor e mögöttes tényezők hatása az elmúlt évtizedekben folyamatosan változott. _____ Many economists argue that the stagflation periods of the 1970s were related to the two main oil crises. However, experience shows that these effects were eliminated over the decades, e. g. oil-importing economies enjoyed solid growth and low inflation when oil prices surged in the 2000s. Blanchard and Galí (2007) found that economies became more effective and elastic in handling high energy prices, while Kilian (2010) took as the main reason for the weakening macroeconomic effects of oil-price shocks the structural differences behind the price changes. The article sets out to test the compatibility of the two rival theories, using time-varying parameter models. The results show that both hypotheses can be correct concurrently: the structure of the change in price matters, but the impulse responses varied over time.