Világpolitikai tendenciák 2011-ben = Global political trends in 2011

Az Amerikai Egyesült Államok – mint a világ gazdaságilag és katonailag legerősebb hatalma – hamarosan leküzdi a jelenlegi válságot és továbbra is vezető hatalom marad. Európában a főbb tennivalókat továbbra is a demográfiai helyzet, a migráció kezelése és az összeurópai intézmények kialakítása jelenti. A szovjet utódállamok etnikai feszültségekkel és demográfiai hanyatlással, továbbá az orosz befolyás erősödésével számolhatnak. A háborús térségekben a feszültség nem fog csökkenni – Irak, Afganisztán Irán, Észak-Afrika és a Közel-Kelet továbbra is a figyelem középpontjában lesz. Kína gazdasági növekedése következtében a világ második legnagyobb hatalmává léphet elő. Összességében megállapítható, hogy a világ az elmúlt években nem lett biztonságosabb és ez a tendencia folytatódik 2011-ben is. / === / The economic and political processes experienced in the world are followed by great attention not only by experts, but also by public opinion. The most important conclusions of the study are as follows: the United States – as the economically and politically strongest power in the world – will soon overcome the present crisis and preserve its leading power status. The main task in Europe will remain handling the demographic decline and migration, as well as to establish appropriate pan-European institutions. The post-Soviet successor states are facing ethnical tensions and demographic decline. In addition , they cannot resist the strengthening Russian influence. The tension in the war-zones is not expected to significantly ease, Iraq, Afghanistan, North Africa and the Middle East will remain high on the world's agenda. China – thanks to its economic growth – is going to become the second greatest power of the world. In the study we can read in detail about the development tendencies of the regions and states. To sum up, the world has not become safer at all in the past years and this tendency will continue also in 2011.

A hatalmi viszonyok a világgazdaság és a katonai szektor a XXI. században = Power relations in the world economy and the military sector in 21st century

A bipoláris világrendszer megszűnése a XX. század utolsó évtizedében új helyzetet teremtett a globális politikai és gazdasági viszonyokban, ugyanakkor nem mellékesen a hadiiparban is. A szerző, szem előtt tartva a hatalmi viszonyok jövőbeli elkerülhetetlen átrendeződését, elsősorban a katonai szektor előtt álló, a XXI. századra előrevetíthető kihívásokat, lehetőségeket, a szektor jövőbeli pályáját tekinti át. A hadiiparral kapcsolatban indokolt a hidegháború utáni világ fegyverkezési helyzetének, fegyveres erőinek számbavétele csakúgy, mint a releváns elméleti keretek ismertetése, továbbá a fontos globális szereplők biztonságpolitikájának vizsgálata. A katonai szektor jelenének és jövőjének alapos elemzése nem nélkülözheti a katonai kiadások jelenlegi – a világgazdasági válság által befolyásolt – és a következő évtizedekben várható alakulásának vizsgálatát. Végül, de nem utolsó sorban a szerző áttekinti a XXI. századi haditechnikai forradalom már most látható és a jövőben valószínűsíthető vívmányait, a fontosabb haditechnikai tendenciákat, illetve elemzi a nemzetközi fegyverpiac helyzetét. __________________ The end of the Cold War led to a new situation in global political and economic affairs, as well as in the military sector. The author, taking into consideration the inevitable future power shifts, provides an overview of the challenges, possibilities and future paths of the military sector. Relevant issues include assessing the arms and armed forces of the post-Cold War era, as well as the analysis of theoretical frameworks and the security policies of the important global actors. Understanding the present and the future of the military sector is not possible without the thorough analysis of military expenditures and their likely future trends. The author also overviews the outcomes of the 21st century revolution in military technology and analyses the global arms market.

Worker remittances and the global preconditions of ‘smart development’

With the growing environmental crisis affecting our globe, ideas to weigh economic or social progress by the ‘energy input’ necessary to achieve it are increasingly gaining acceptance. This question is intriguing and is being dealt with by a growing number of studies, focusing on the environmental price of human progress. Even more intriguing, however, is the question of which factors of social organization contribute to a responsible use of the resources of our planet to achieve a given social result (‘smart development’). In this essay, we present the first systematic study on how migration – or rather, more concretely, received worker remittances per GDP – helps the nations of our globe to enjoy social and economic progress at a relatively small environmental price. We look at the effects of migration on the balance sheets of societal accounting, based on the ‘ecological price’ of the combined performance of democracy, economic growth, gender equality, human development, research and development, and social cohesion. Feminism in power, economic freedom, population density, the UNDP education index as well as the receipt of worker remittances all significantly contribute towards a ‘smart overall development’, while high military expenditures and a high world economic openness are a bottleneck for ‘smart overall development’.