Páros összehasonlításon alapuló pontozási eljárások monotonitása: önkonzisztencia és önkonzisztens monotonitás. Adalékok a pontozási eljárások axiomatikus tárgyalásához = Monotonicity of paired comparison-based ranking methods: self-consistency and self-consistent monotonicity. Contributions to an axiomatic analysis of scoring methods

A cikk a páros összehasonlításokon alapuló pontozási eljárásokat tárgyalja axiomatikus megközelítésben. A szakirodalomban számos értékelő függvényt javasoltak erre a célra, néhány karakterizációs eredmény is ismert. Ennek ellenére a megfelelő módszer kiválasztása nem egy-szerű feladat, a különböző tulajdonságok bevezetése elsősorban ebben nyújthat segítséget. Itt az összehasonlított objektumok teljesítményén érvényesülő monotonitást tárgyaljuk az önkonzisztencia és önkonzisztens monotonitás axiómákból kiindulva. Bemutatásra kerülnek lehetséges gyengítéseik és kiterjesztéseik, illetve egy, az irreleváns összehasonlításoktól való függetlenséggel kapcsolatos lehetetlenségi tétel is. A tulajdonságok teljesülését három eljárásra, a klasszikus pontszám eljárásra, az ezt továbbfejlesztő általánosított sorösszegre és a legkisebb négyzetek módszerére vizsgáljuk meg, melyek mindegyike egy lineáris egyenletrendszer megoldásaként számítható. A kapott eredmények új szempontokkal gazdagítják a pontozási eljárás megválasztásának kérdését. _____ The paper provides an axiomatic analysis of some scoring procedures based on paired comparisons. Several methods have been proposed for these generalized tournaments, some of them have been also characterized by a set of properties. The choice of an appropriate method is supported by a discussion of their theoretical properties. In the paper we focus on the connections of self-consistency and self-consistent-monotonicity, two axioms based on the comparisons of object's performance. The contradiction of self-consistency and independence of irrel-evant matches is revealed, as well as some possible reductions and extensions of these properties. Their satisfiability is examined through three scoring procedures, the score, generalised row sum and least squares methods, each of them is calculated as a solution of a system of linear equations. Our results contribute to the problem of finding a proper paired comparison based scoring method.

Theory and practice in the field of foresight

Purpose – The paper aims to explore the gap between theory and practice in foresight and to give some suggestions on how to reduce it. Design/methodology/approach – Analysis of practical foresight activities and suggestions are based on a literature review, the author's own research and practice in the field of foresight and futures studies, and her participation in the work of a European project (COST A22). Findings – Two different types of practical foresight activities have developed. One of them, the practice of foresight of critical futures studies (FCFS) is an application of a theory of futures studies. The other, termed here as praxis foresight (PF), has no theoretical basis and responds directly to practical needs. At present a gap can be perceived between theory and practice. PF distinguishes itself from the practice and theory of FCFS and narrows the construction space of futures. Neither FCFS nor PF deals with content issues of the outer world. Reducing the gap depends on renewal of joint discourses and research about experience of different practical foresight activities and manageability of complex dynamics in foresight. Production and feedback of self-reflective and reflective foresight knowledge could improve theory and practice. Originality/value – Contemporary practical foresight activities are analysed and suggestions to reduce the gap are developed in the context of the linkage between theory and practice. This paper is thought provoking for futurists, foresight managers and university researchers.