A költségvetési politika fenntarthatósága és a szabályalapú gazdaságpolitika (The sustainability of fiscal policy and a rule-based economic policy)

A költségvetési pénzügyek irodalmában a fenntarthatóság koncepciója csak az elmúlt két-három évtizedben került újra a vizsgálódás fókuszába. Ennek oka kettős. Az 1960-as évek végéig a fegyelmezett fiskális politikai gyakorlat nem igényelte annak állandó napirenden tartását. Csak az olajválságok idejére eső és azután állandósulni látszó költségvetési hiányok és a növekvő államadósság-állományok, illetve az ezek okán erősödő adósságkockázat irányította újra a figyelmet a költségvetési fegyelem fenntartásának fontosságára. Ezt a változást a közgazdaságtudományi elmélettörténetben beállott gyökeres változás kísérte. Az aktív keresletmenedzsment bírálataként megfogalmazódó monetarista kritika, illetve annak radikálisabb újklasszikus változata, a politikai döntéshozókról (és így a diszkrecionális költségvetési politika hatásosságáról) lesújtó véleményt fogalmazott meg, ami azután az aktív intézkedések korlátozásának irányába terelte a gazdaságpolitika alakítóit is. A következőkben e kettős – a fiskális politikai gyakorlat és a közgazdasági elméletek területén bekövetkezett –fordulat bemutatására vállalkozunk az Akadémiai Kiadónál megjelenő Költségvetési pénzügyek – Hiány, államadósság, fenntarthatóság című kötetünk bizonyos részeinek felhasználásával.

Aranyszabály helyett adósságfék - a német példa = Debt-brake instead of the golden rule - the case of Germany

Az Európai Unió megújuló gazdasági kormányzási rendszerének egyik meghatározó pillére a diszkrecionális gazdaságpolitikával szemben megfogalmazott szabályalapúság lesz. A minden korábbinál erősebb és vélhetően hatékonyabb szabályok bevezetésének legelkötelezettebb híve Németország. Az elmúlt évtizedekben a folyó költségvetési kiadások hiányból történő finanszírozásának tilalmát előíró aranyszabályt inkább kevesebb, mint több sikerrel alkalmazó Németország most arra vállalkozott, hogy nem csak saját hatáskörben vezeti be az ún. adósságféket, hanem követendő példaként állítja azt a többi tagország elé is. Írásunkban az aranyszabály, illetve az adósságfék előnyeit és hátrányait vesszük számba a német tapasztalatok felhasználásával. / === / The need to strengthen rules-based fiscal policy has emerged as a widely shared consensus amongst policy-makers in the recent economic and financial crisis. Germany has become the most devoted advocator of the new regime, where more innovative and effective fiscal rules are supposed to play an even bigger role than before. Germany supports such a move however not only in rhetoric but also in practice. It decided to abandon its several decade old golden rule and to adopt a more sophisticated one, the so-called debt-brake. This article provides a cost-benefit analysis of both the previous and the new fiscal rule.

A kínai reformfolyamat politikai gazdaságtani logikája (The politico-economic logic of the Chinese reform process)

Kína az elmúlt több mint három évtizedben szegény, elmaradott országból a világgazdaság egyik legfontosabb szereplője lett. Szocialista rendszerét egy sajátos kapitalista rendszer váltotta fel, miközben politikai struktúrája lényegében változatlan maradt. A folyamatok során a vezetés mindvégig ügyelt arra, hogy a kommunista párt egyeduralmát semmi se veszélyeztethesse, ugyanakkor megfelelő források álljanak rendelkezésre hatalma megtartásához. A tanulmány a kínai reformfolyamatot politikai gazdaságtani szempontból vizsgálja, különös figyelmet szentelve az intézményi változásoknak. Bemutatja, milyen okok és tényezők álltak a reformok elindításának hátterében, milyen változások következtek be a szereplők érdekviszonyaiban a reformok előrehaladtával, és mire lehet számítani a reformok jövőjét illetően. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi rendszer érdekviszonyai a reformok folytatása ellen hatnak, ellehetetlenítve a piacgazdaság intézményrendszerének további kiépítését. A járadékok és privilégiumok az elitet abban sem teszik érdekeltté, hogy komolyabb politikai reformokat hajtson végre, így a kialakuló csapdahelyzet megakadályozza az átmenet kiteljesedését. ____ In the last three decades China has risen from being a poor and underdeveloped country to being one of the most important players in the world economy. Its planned economy has been replaced by a capitalist system, but its political structure has remained essentially unchanged. The leaders during the reform process have sought constantly to avert dangers to the rule of the Communist Party and gain access to valuable resources that allow power to be retained. The study approaches the Chinese reform process from a politico-economic point of view, focusing primarily on institutional changes. It reveals the main factors behind the various phases of reform, the constantly changing interests of the players, and the possible future of the process. It seems that under the current authoritarian regime, there are vested interests working against a continuation of the reforms and precluding full establishment of the institutional framework of a market economy. The elite is also deterred from implementing serious political reforms by the current rents and privileges. This leads to a trap that prevents completion of the transition process.

Szolgálatosodás Nyugat-Európában és Magyarországon. Hol tartunk és merre haladunk? – Egy nemzetközi felmérés nyomán (Servitization in Western Europe and Hungary – Based on an international survey)

A szerző tanulmányában nyugat-európai és magyarországi termelővállalatok szolgálatosodását vizsgálta. A cél a szolgálatosodás mértékének és megtérülésének elemzése volt. A vizsgálatokat az IMSS kérdőíves felmérés adatain végezte el, stratégiai, operatív és eredményességi dimenziók mentén. Munkájában nemcsak Nyugat-Európa és Magyarország vállalatainak szolgálatosodásáról ad képet külön-külön, hanem az adatok közvetlen összehasonlításával megbízható összehasonlító elemzést is végzett a két térség között, melyet a tanulmány legfőbb hozzáadott értékének tekint. Nyugat-Európában a szolgáltatások kiemelkednek a versenycélok közül, míg Magyarországon gyenge helyezést érnek el a stratégiai prioritási sorrendben. Működési szinten mindkét helyen átlagosnak mondható a szolgáltatások nyújtását támogató akcióprogramokba fektetett erőfeszítés nagysága. Ez azonban nem feltétlenül mond ellent a stratégiai szintnek Nyugat-Európában, hiszen az is mondható, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatos programok nem zárják ki azt, hogy más területen is fejlesszenek (pl. lean programok). Az eredmények mindkét térségben a szolgálatosodás paradoxonát mutatják. ______ The paper focuses on the servitization of manufacturing companies in Western Europe and Hungary. The author's goal was to analyse the degree and the returns of servitization. The investigations were conducted using data of the IMSS, considering the dimensions of strategy, operations and returns. Besides giving a picture of the servitization of Western European and Hungarian companies, the paper also offers a reliable comparative analysis between the two regions, which can be considered as main value added of the paper. Services are among the most important competitive goals in Western Europe, but have a low ranking in Hungary. Regarding the operational level, programs supporting the offering of services are in the average in both places. This does not necessarily contradict the high strategic level in Western Europe, because we can say that programs related to servitization do not rule out improvement initiatives in other areas (e. g. lean programs). The service paradox is experienced in both territories.

Neural networks would 'vote' according to Borda's Rule

Can neural networks learn to select an alternative based on a systematic aggregation of convicting individual preferences (i.e. a 'voting rule')? And if so, which voting rule best describes their behavior? We show that a prominent neural network can be trained to respect two fundamental principles of voting theory, the unanimity principle and the Pareto property. Building on this positive result, we train the neural network on profiles of ballots possessing a Condorcet winner, a unique Borda winner, and a unique plurality winner, respectively. We investigate which social outcome the trained neural network chooses, and find that among a number of popular voting rules its behavior mimics most closely the Borda rule. Indeed, the neural network chooses the Borda winner most often, no matter on which voting rule it was trained. Neural networks thus seem to give a surprisingly clear-cut answer to one of the most fundamental and controversial problems in voting theory: the determination of the most salient election method.