Az állam szerepe a turizmusban (The role of government in tourism)

Az állam szerepe napjainkban átalakulóban van, ami az egyes gazdasági területeken más és más szabályozórendszer alkalmazását igényli a szakterület sajátosságainak és az iparág igényeinek, nemzetközi környezetének megfelelően. A turizmus azon gazdasági területek közé tartozik, amelynek szerepe az elmúlt időszakban dinamikusan növekedett, többek között jelentős bruttó hazai termék-előállító, munkaigényes jellegéből, valamint jelentős beruházást gerjesztő hatásából adódóan. A turizmus mint üzleti tevékenység nem nélkülözheti az állam szerepét. Számos olyan externália társul hozzá, ami államilag koordinált esetben a fejlődést magasabb pályára állítja, és társadalmilag hatékonyabb szinten valósul meg. Napjainkban az állam szerepének újraértelmezése, feladatainak újbóli átgondolása és a megfelelő súlypontok megtalálása elengedhetetlenül szükséges annak érdekében, hogy a turizmus pozitív hatásai hosszú távon érvényesüljenek. _______________ Nowadays the role of the government is changing, which needs the usage of different regulatory systems regarding the requirements of the industry and the international environment. Tourism belongs to the economics fields which importance are growing very rapidly because of its effects such as GDP contribution effect, workforce effect and investment exciting effect. Tourism as a business activity needs the significant role of the government. Tourism is in association with a lot of externalise, therefore can secure the coordination of the state the development and the efficiency at a higher level. Nowadays the rethinking of the task of the government is needed on the field of tourism in the interest of the enforcement of its positive effects.

A mérsékelt iszlamista mozgalmak szerepe az "arab tavaszt" követő politikai átmenetben (The Role of Moderate Islamist Movements in the Political Transition Following the Arab Spring)

Up to January 2011 authoritarian political regimes in the Middle East had widely been considered stable due to the armed forces, the underdeveloped political institutions, the economic embeddedness of the regimes, the neo-patrimonial structure of the Arab societies and, eventually the characteristics of Islam. Middle Eastern political systems are often considered to belong to a special sub-group of non-democratic regimes called “liberalized autocracies”. The 2011 events show that there is a new, as yet non-defined political structure emerging. Although there are different interpretations of the developments, there is a consensus on the determinant role of the Islamist organizations in the development of the new political structure. The results of the Egyptian and Tunisian parliamentary elections show that the secular political parties could not attract the public, while in Tunisia the long forbidden Hizb an-Nahda could form a government. In Egypt Hizb al-Hurriya established by the Muslim Brotherhood in 2011 won almost half of the parliamentary mandates, and to a great surprise, the Salafi Hizb an-Nour also received 24.3% of the votes. On the basis of the above developments the thesis of the Islamist re-organization of the Middle East, i.e. of a new wave of Islamism was elaborated, according to which the main political winners of the revolts in the Arab countries are the Islamist organizations, which could step in and fill in the political vacuum. While some speak of an Islamist autumn or Islamist winter as the result of the Arab Spring, others prefer the term Islamic revolutions.