Bizalom és kockázat a kapcsolatokban – egy kísérlet eredményei = Relationship between trust and risk - results of an experiment

Műhelytanulmányunkban a diadikus kapcsolatokat állítjuk az elemzés középpontjába. A Budapesti Corvinus Egyetem másodéves, gazdálkodástudományi alapszakjaira járó hallgatóiból véletlenszerűen alakított kétoldalú kapcsolatokban a felek egymás iránt érzett bizalmi szintje és különböző szintű kockázat melletti konkrét cselekvése közötti kapcsolatot vizsgáltuk. Előzetes várakozásaink szerint a felek egymás iránt érzett bizalmi szintje befolyásolja, hogy különböző kockázati szintek mellett hogyan fognak a kapcsolatban szereplő egyének viselkedni. Empirikus elemzésünk során a közgazdaságtanban is elfogadott kísérlet eszközét választottuk, s konkrét adatainkat, megfigyeléseinket e módszertannal gyűjtöttük össze. Az így kapott mintát a Magyarországon a gazdálkodás-, illetve közgazdaságtudományban tudomásunk szerint eddig még nem használt diadikus adatelemzés speciális statisztikai módszertanát alkalmazva vizsgáltuk. Műhelytanulmányunk célja volt ezért az is, hogy ennek a hálózati gazdaság építőkövének, a kapcsolatnak a vizsgálatára alkalmas elemzési módszertannak az ismertetését is megtegyük. _______ In the working paper we have focused on the analysis of trust in dyadic relationships. We have assumed that trust is a kind of coordinating mechanism in these relationships, the existence of which influences interaction between dyadic partners. We carried out an experiment with the help of bachelor students studying at the Budapest Corvinus University. Our hypothesis was that medium and high level of trust will influence the willingness to take more risky decisions. These experiments have been realized in concrete personal dyads; therefore the applied statistical analysis was the dyadic analysis that is a new analytical method developed for analyzing such dyadic problem settings.

Volt-e likviditási válság? Volatilitás és likviditás kapcsolatának vizsgálata (Was there a liquidity crisis? Analysis the relationship between volatility and liquidity)

Széleskörűen alátámasztott, empirikus tény, hogy önmagában a nagyobb volatilitás csökkenti a piac likviditását, vagyis változékonyabb piacokon várhatóan nagyobb lesz egy-egy tranzakció áreltérítő hatása. Kutatásomban azt a kérdést vizsgáltam, hogy a Budapesti Értéktőzsdén az OTP-részvény piacán a 2007/2008-as válságban tapasztalható, átmeneti likviditáscsökkenés betudható volt-e egyszerűen a megnövekedett volatilitásnak, vagy ezen túl abban más tényezők (pl. a szereplők körének és viselkedésének drasztikus megváltozása, általános forráscsökkenés stb.) is szerepet játszhattak-e. A volatilitást a loghozamok szórásával, illetve a tényleges ársávval, míg az illikviditást a Budapesti Likviditási Mértékkel (BLM) reprezentáltam. Egyrészt azt állapítottam meg, hogy az OTP esetében a tényleges ársáv szorosabban korrelál a BLM-mel, mint a szórás. Másrészt az is egyértelmű, hogy a válság előtti kapcsolat a volatilitás és a likviditás között a válságban és azután már jelentősen megváltozott. Válságban az illikviditás jóval nagyobb volt, mint amit a volatilitás növekedése alapján vártunk, a válság lecsengése után azonban megfordult ez a reláció. _________ It is a widely supported empirical fact, that the greater volatility in itself decreases the liquidity of the market, namely more volatile a market is, the higher a transaction’s price impact will be. I have examined in my paper the question, whether the decrease of liquidity during the crisis of 2007/2008 in case of the OTP stock – traded on the Budapest Stock Exchange – was the consequence of the increased volatility, or other factors had an effect on the illiquidity as well (e.g.: the drastic change of market participants’ behaviour; reduction of fi nancing sources; etc.). I have represented volatility with the standard deviation of the logreturns, and with the true range, while the illiquidity with the Budapest Liquidity Measure (BLM). On one hand I have identifi ed, that in case of the OTP, the true range has a stronger relationship with the BLM than the standard deviation has. On the other hand it was clear, that the relationship between volatility and liquidity has changed notably during and after the crisis. During crisis the illiquidity was greater than what I have estimated based on the volatility increase, but after the crisis this relation has changed.

Positive relationship between genetic- and species diversity on limestone outcrops in the Carpathian Mountains

We asked if the genetic diversity of Saponaria bellidifolia (a habitat specialist plant) and the species diversity of its habitat are driven by parallel landscape level processes in an island-like system of limestone outcrops in the Carpathian Mountains. We tested the relationship of these two diversity levels at local and regional geographic scales. Local genetic and species diversity showed parallel patterns influenced by the number of plant communities. Likewise, at regional level there was strong evidence for parallel equilibrial dynamics of genotypes and species. However, a superimposed matrix effect enhanced the regional species diversity only. Genetic diversity of habitat specialist organisms and species diversity of these limestone outcrop islands on mainland are modulated by parallel landscape-level processes at different geographic scales, and mechanisms may be identified at very high spatial resolutions.

A tranzakciós költségek és a szabványosítás kapcsolata (Relationship between transaction costs and standardization)

Az elmúlt néhány évtizedben a szabványosítás terén igen komoly változások mentek végbe. Ugrásszerűen megnőtt a szabványok száma, és jelentősen átalakult a szabványosítás folyamata is. Ezzel párhuzamosan a téma gazdasági hatásaival foglalkozó kutatások száma is megsokszorozódott, ami elsősorban a hálózati externáliák irodalmának robbanásszerű gyarapodásának köszönhető. Jelen tanulmány – az elméletek fősodrától eltérően – a tranzakciós költségek elméletében (TKE) helyezi el a szabványosítást. A szabványok és a tranzakciós költségek kapcsolatáról már születtek korábban is tanulmányok, de ezek a szabványoknak a tranzakciós költségekre gyakorolt hatásaira fókuszáltak. A tanulmány ezzel szemben arra helyezi a hangsúlyt, hogy azonosítsa a tranzakciós költségeknek a szabványosításra gyakorolt hatásait. A kutatás célja, hogy olyan elméleti alapot adjon, amelyben a témakör átfogóan elemezhető. A fő kutatási kérdés az, hogy mitől függ az, hogy melyik mechanizmus kereteiben érdemes a szabványosítást lebonyolítani. ________ Significant changes have characterized the last few decades of standardization. The number of standards has dramatically increased and processes of standardization have also changed a lot. At the same time the amount of researches that are concerned with the economic impact of standardization has also multiplied due to the boom in the literature of network externalities. Unlike the mainstream, this paper places standardization in the theory of transaction cost economics. Although there are earlier papers that are concerned with the relationship between standards and transaction costs, these studies focus on the impact of standards on transaction costs. In contrast, this paper lays emphasis on the identification of the impact of transaction costs on standardization. This study aims to provide a theoretical basis for the comprehensive analyses. The main research question: What determines which coordination mechanism is used to evolve a standard?