Innováció és dinamizmus. Kölcsönhatás a rendszerek és a technikai haladás között = Innovation and dynamism. Reciprocal effect between systems and technical advance

A posztszocialista átalakulással foglalkozó irodalom rendszerint az átmenet politikai, gazdasági és társadalmi oldalával foglalkozik, holott az elmúlt húsz évben fontos változások mentek végbe a technikai haladás terén is. A kapitalizmus egyik fő erénye a dinamizmus, a vállalkozás, az innovációs folyamat erős ösztönzése. Valamennyi (polgári célokra használt) forradalmian új terméket a kapitalista rendszer hozta létre, a szocialista rendszer legfeljebb katonai rendeltetésű új termékekkel tudott előállni. A cikk azt elemzi, hogy mennyiben magyarázható ez a mélyreható különbség a két rendszer veleszületett hajlamaival, alapvető tulajdonságaival. Az új termékek térhódítása (köztük a számítógép, a mobiltelefon, az internet, az információs-kommunikációs szféra radikális átalakulása) megváltoztatta az emberek mindennapi életét. Miközben sokan mindezt kedvező változásként élik meg, nem vesznek tudomást a kapitalista rendszer és a gyors technikai haladás közötti okozati összefüggésről. A kapitalizmusnak e fontos erényét a mikroökonómia szokványos oktatása sem világítja meg a diákok számára, és nem kap kellő hangsúlyt a vezető politikusok megnyilvánulásaiban sem. _________________ Literature on post-socialist transformation usually deals with the political, economic and social sides of it, although there have also been important changes in the field of technical advance in the last twenty years. One of capitalisms main virtues is the strong incentive it gives to dynamism, enterprise and the innovation process. Every revolutionary new prodŹuct (for civilian use) has been brought about by the capitalist system. The socialist system was capable at most of developing new military products. The article analyses how far this radical difference can be explained by the innate tendencies and basis attributes of the two systems. Our daily lives have been transformed by these new products (for instance, the sphere of information and communications by the computer, the mobile phone and the internet). While many people see all these as favourable changes, fewer discern the causal relation between the capitalist system and rapid technical progress. Yet the usual syllabus of microeconomics does not enlighten students on this important virtue of capitalism, which is not adequately emphasized in the statements of leading politicians either.

Islamist movements at crossroads: the choice between ideology and context-driven approach to politics. Case study on the Hashemite Kingdom of Jordan

The aim of the paper is to analyse the ongoing transformation process within the Islamist movements using the example of the moderate Islamic Action Front party in Jordan. The dilemma of participation in the 2010 general elections raised tensions between the Muslim Brotherhood in Jordan and its political wing, the Islamic Action Front, and between doves and hawks of the same organizations. Internal debate on the future has started recently among different groups within the Islamist movement in Jordan. The research is based on the author‘s recent field experience in Jordan (April–July 2010, Andrew W. Mellon Fellowship at the American Centre of Oriental Research, Amman, Jordan). The author also conducted research in Syria, Lebanon, Palestine and Egypt, where several interviews were carried out with leading and lower level Islamist politicians. The dynamic changes within Islamic Action Front Party in Jordan and its relation with the regime has been used as reference point. The main question of the research was aa how the changing political and regional context shapes decisions of the Islamist with special attention to the acceptance of democratic values and human rights, political participation, and the meanings of Islamic values in the 21st century, possible cooperation with secular parties/movements/the regime.

Volt-e likviditási válság? Volatilitás és likviditás kapcsolatának vizsgálata (Was there a liquidity crisis? Analysis the relationship between volatility and liquidity)

Széleskörűen alátámasztott, empirikus tény, hogy önmagában a nagyobb volatilitás csökkenti a piac likviditását, vagyis változékonyabb piacokon várhatóan nagyobb lesz egy-egy tranzakció áreltérítő hatása. Kutatásomban azt a kérdést vizsgáltam, hogy a Budapesti Értéktőzsdén az OTP-részvény piacán a 2007/2008-as válságban tapasztalható, átmeneti likviditáscsökkenés betudható volt-e egyszerűen a megnövekedett volatilitásnak, vagy ezen túl abban más tényezők (pl. a szereplők körének és viselkedésének drasztikus megváltozása, általános forráscsökkenés stb.) is szerepet játszhattak-e. A volatilitást a loghozamok szórásával, illetve a tényleges ársávval, míg az illikviditást a Budapesti Likviditási Mértékkel (BLM) reprezentáltam. Egyrészt azt állapítottam meg, hogy az OTP esetében a tényleges ársáv szorosabban korrelál a BLM-mel, mint a szórás. Másrészt az is egyértelmű, hogy a válság előtti kapcsolat a volatilitás és a likviditás között a válságban és azután már jelentősen megváltozott. Válságban az illikviditás jóval nagyobb volt, mint amit a volatilitás növekedése alapján vártunk, a válság lecsengése után azonban megfordult ez a reláció. _________ It is a widely supported empirical fact, that the greater volatility in itself decreases the liquidity of the market, namely more volatile a market is, the higher a transaction’s price impact will be. I have examined in my paper the question, whether the decrease of liquidity during the crisis of 2007/2008 in case of the OTP stock – traded on the Budapest Stock Exchange – was the consequence of the increased volatility, or other factors had an effect on the illiquidity as well (e.g.: the drastic change of market participants’ behaviour; reduction of fi nancing sources; etc.). I have represented volatility with the standard deviation of the logreturns, and with the true range, while the illiquidity with the Budapest Liquidity Measure (BLM). On one hand I have identifi ed, that in case of the OTP, the true range has a stronger relationship with the BLM than the standard deviation has. On the other hand it was clear, that the relationship between volatility and liquidity has changed notably during and after the crisis. During crisis the illiquidity was greater than what I have estimated based on the volatility increase, but after the crisis this relation has changed.