Konjunktúraingadozások az Egyesült Államokban 1970-2010 - Értelmezési nehézségek = Business cycles and recession patterns in the US economy and in the G7

Lehet-e beszélni a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében egy egységes válságlefolyásról, amely a fejlett ipari országok egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható? Megállapíthatók-e olyan univerzális változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, valamint a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makromodellek predikcióihoz? A válasz – legalábbis jelen sorok írásakor – nemleges: sem a válság lefolyásának jellegzetességeiben és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemében, sem a visszacsúszás mértékében és időbeli kiterjedésében sincsenek jól azonosítható közös jegyek, olyanok, amelyek a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A tanulmány áttekinti a válsággal és a makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom – a pénzügyi globalizáció értelmezései nyomán – relevánsnak tartott munkáit. Ezt követően egy 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét azzal a célkitűzéssel, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése kellően objektív lehessen, legalább a fontosabb makrováltozók elmozdulásának nagyságrendje tekintetében. / === / Based on the empirical evidence accumulated until 2011, using official statistics from the OECD data bank and the US Commerce Department, the article addresses the question whether one can, or cannot, speak about generally observable recession/crisis patterns, such that were to be universally recognized in all major industrial countries (the G7). The answer to this question is a firm no. Changes and volatility in most major macroeconomic indicators such as output-gap, labor market distortions and large deviations from trend in consumption and in investment did all, respectively, exhibit wide differences in depth and width across the G7 countries. The large deviations in output-gaps and especially strong distortions in labor market inputs and hours per capita worked over the crisis months can hardly be explained by the existing model classes of DSGE and those of the real business cycle. Especially bothering are the difficulties in fitting the data into any established model whether business cycle or some other types, in which financial distress reduces economic activity. It is argued that standard business cycle models with financial market imperfections have no mechanism for generating deviation from standard theory, thus they do not shed light on the key factors underlying the 2007–2009 recession. That does not imply that the financial crisis is unimportant in understanding the recession, but it does indicate however, that we do not fully understand the channels through which financial distress reduced labor input. Long historical trends on the privately held portion of the federal debt in the US economy indicate that the standard macro proposition of public debt crowding out private investment and thus inhibiting growth, can be strongly challenged in so far as this ratio is neither a direct indicator of growth slowing down, nor for recession.

Kiigazítás recesszió nélkül. Esettanulmány a magyar stabilizációról = Adjustment without recession: A Case Study of Hungarian Stabilization

1995. március 12-én a magyar kormány és a központi bank szigorú kiigazítási és stabilizációs programot hirdetett meg. A cikk az első eredmények számbavételére tesz kísérletet. A program meghirdetése előtt Magyarország két egymást követő év- ben hatalmas fizetésimérleg-hiányt mutatott fel, és nemzetközi megítélése romlani kezdett. A program radikális intézkedései nyomán elkerülhetővé vált a mexikói vál- sághoz hasonló pénzügyi katasztrófa. Sok makrogazdasági mutató jól érzékelhető javulást jelez: lényegesen csökkent a kereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg hiánya, a költségvetés elsődleges egyenlege pozitív lett. Az ilyesféle stabilizációs programokat rendszerint súlyos visszaesés és a munkanélküliség nagy növekedése kíséri. Magyarország elkerülte ezeket a mellékhatásokat: a GDP drasztikus vissza- esés helyett valamelyest tovább növekedett, és a munkanélküliség változatlan ma- radt. A javulásnak nagy ára volt: az életszínvonal erőteljes csökkenése, az infláció felgyorsulása, bár a magyarországi infláció még mindig a kézben tartott, mérsékelt infláció sávjában maradt. A cikk ismerteti a program heterodox módszereit: 1. nagy leértékelés, az előre meghirdetett csúszó árfolyam rezsimjének bevezetése, valamint ideiglenes import- vámpótlék kivetése; 2. határozott jövedelempolitika, amely 12 százalékos reálbércsök- kenést kényszerített ki; 3. fiskális intézkedések, köztük jóléti jogosultságok csök- kentése (a program meghirdetése előtt ezek a jogosultságok tabuk voltak); 4. a hitel- kínálat átcsoportosítása a vállalati szektor javára, a jövedelmezőség növekedése; 5. feszített (bár nem mértéktelenül feszített) monetáris politika, amely lehetővé tette a sikeres vállalatok expanzióját; 6. a privatizáció felgyorsítása, nagy és sikeres lépé- sek egyes kulcsszektorok (energia, telekommunikáció) privatizációjában. Végezetül a tanulmány óva int a túlzott magabiztosságtól és felhívja a figyelmet a potenciális veszélyekre. A makrogazdasági javulás még törékeny. A magyar fejlődés legbiztatóbb sajátossága a termelékenység erőteljes és folyamatos növekedése. / === / On March 12, 1995 Hungary s government and central bank announced a tough program of adjustment and stabilization. This study is an attempt to asses the first results. Before the announcement of the program Hungary had a huge current account deficit for two consecutive years, and her international reputation started to decline. The program s radical measures made it possible to avoid a Mexico-style financial catastrophe. Many macroeconomic indicators show tangible improvement: the trade deficit and the deficit on the current account have been reduced significantly, the primary budget shifted to surplus. These kinds of adjustment programs are usually associated with deep recession and a large increase of unemployment. Hungary avoided these adverse side-effects: GDP instead of a drastic decline, continued to grow somewhat, and unemployment remained unchanged. There was a high price for the improvement: a sharp decline in the standard of living, and an acceleration of inflation, although Hungary is still in the range of controlled, moderate inflation. The paper describes the heterodox instruments of the program: (1) large devaluation, followed by a new exchange rate regime of pre-announced crawling peg, and a temporary import surcharge, (2) energetic income policy, enforcing a 12% cut in real wages; (3) fiscal measures, including cuts in welfare entitlements. That happened for the first time: before the program entitlements had been regarded as taboo ; (4) reallocation of credit supply in favor of the enterprise sector; increase of profitability; (5) tight (but not excessively tight) monetary policy, allowing the expansion of successful private busi- ness; (6) acceleration of privatisation, including large and successful steps in the privatisation of some key sectors (energy, telecommunication). Finally the paper warns against excessive self- confidence and draws the attention to potential dangers. The macroeconomic improvement is still fragile. The most reassuring feature of Hungary s development is the impressive and persistent improvement of productivity.

Értékteremtés e-kereskedelemmel – kitörési lehetőség a recesszió sújtotta magyar kiskereskedelemben? (Value creation of e-commerce – Chance to break out for the recession-hit Hungarian retail sector?)

Kimutatható-e az e-kereskedelem hatása a vállalati teljesítményre a recesszióval küzdő magyar kiskereskedelmi piacon? A hagyományos bolti értékesítés vagy on-line kereskedelem vezet hazánkban jobb pénzügyi teljesítményhez? Ezekre a kérdésekre a magyar IKT (infokommunikációs technológiai) kiskereskedők 187 elemű mintáján igyekeznek a szerzők választ keresni, az adatgyűjtést újszerű módon részben automatizált webpókokra bízva, következtetéseiket pedig elsősorban klaszterelemzési technikákra építve. Megállapítják, hogy bár a legjobb bolti kereskedők többnyire valamivel nagyobb és stabilabb profitrátákkal jellemezhetők a válság éveiben is, a piac megtartása és növelése terén már egyértelműen az e-kereskedők jeleskedtek. Eredményeik szerint az e-kereskedelem hozzásegítheti a kiskereskedőket a munkaerő-hatékonyság növeléséhez is, ám ha gyors rendelkezésre állással vagy alacsony árakkal csábítják vevőiket, akkor a profittöbblet egy részét felőrölheti a magasabb készlettartási igény vagy az árverseny. _____ The study examines whether e-commerce has a significant impact on corporate performance on the Hungarian retail market struggling with the effects of economic downturn. Is it brick-and-mortal retail or e-commerce that leads to a better financial performance? Using the innovative data gathering tools of automotive web crawlers the authors seek answers to these questions on a sample of 187 Hungarian ICT retailers. Based on cluster analysis they conclude that while the best traditional retailers have somewhat higher and more stable profitability ratios even during the years of recession, e-tailers are more successful in retaining and increasing their market share. E-commerce is also associated with higher human resource productivity, but the possible profit surplus originating from this advantage could be jeopardized in the long run as new electronic traders typically attract their customers by shorter service time or lower prices.

“An Ebbing Tide Lowers all Boats” How the great recession of 2008 has affected men and women in Central and Eastern Europe

In this paper we explore the impact of the economic recession of 2008 on gender inequality in the labor force in Central and Eastern European countries. We argue that job and occupational segregation protected women’s employment more than men's in the CEE region as well, but unlike in more developed capitalist economies, women’s level of labor force participation declined and their rates of poverty increased during the crisis years. We also explore gender differences in opinions on the impact of the recession on people’s job satisfaction. For our analysis we use published data from EUROSTAT and our own calculations from EU SILC and ESS 2010.

The economic approach of advertising and the problem of allocating advertising budgets during a recession

The importance of advertising has changed in many aspects in the last decade, and mainly during the last years of the economic crisis. Economics traditionally did not find advertising a valuable factor until empirical studies demonstrated that advertisement affects consumer perception by means of indicating the quality of the underlying product. Consequently, products that are advertised more frequently, are more likely to be associated with a higher quality. Nevertheless, advertising is a strong tool in competition, which statement is confirmed by the recognition that increasing consumer knowledge contributes to the diffusion of innovation and to the reduction of research and development (R&D) costs. This contribution can be achieved nowadays by consumer interactivity, where companies deliberately rely on the involvement of their consumers. Recently, when companies were confronted to the global economic crisis, brand managers realized that allocating advertising budgets in a recession (considering the actual state of the economic conditions) is a highly important decision factor beside competition, consumer behaviour, trends or industrial conditions. Companies have to realize that their communication budgets are planned substantially in a different way in times of crisis than during an upsurge. Moreover, should a company make the best of maintaining their advertising budgets in recession times, it will indicate more trust towards their consumers and show a more favorable image towards their investors. This study assembles different approaches from the economics of advertising to draw conclusions for the subsequent analyses of advertising in times of a crisis. The main objective with the literature review is to show, that pro-cyclical actions (reducing advertising budgets in times of crisis and overspending during upsurge) of companies can lead to problems of profitability, consumer trust and competitiveness in the long run.

The impact of the recession on health care expenditure — How does the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia compare to other OECD countries?

In the past few years, several papers have been published in the international literature on the impact of the economic crisis on health and health care. However, there is limited knowledge on this topic regarding the Central and Eastern European (CEE) countries. The main aims of this study are to examine the effect of the financial crisis on health care spending in four CEE countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) in comparison with the OECD countries. In this paper we also revised the literature for economic crisis related impact on health and health care system in these countries. OECD data released in 2012 were used to examine the differences in growth rates before and after the financial crisis. We examined the ratio of the average yearly growth rates of health expenditure expressed in USD (PPP) between 2008–2010 and 2000–2008. The classification of the OECD countries regarding “development” and “relative growth” resulted in four clusters. A large diversity of “relative growth” was observed across the countries in austerity conditions, however the changes significantly correlate with the average drop of GDP from 2008 to 2010. To conclude, it is difficult to capture visible evidence regarding the impact of the recession on the health and health care systems in the CEE countries due to the absence of the necessary data. For the same reason, governments in this region might have a limited capability to minimize the possible negative effects of the recession on health and health care systems.

The impact of the recession on health care expenditure — How does the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia compare to other OECD countries?

In the past few years, several papers have been published in the international literature on the impact of the economic crisis on health and health care. However, there is limited knowledge on this topic regarding the Central and Eastern European (CEE) countries. The main aims of this study are to examine the effect of the financial crisis on health care spending in four CEE countries (the Czech Republic, Hungary, Poland and Slovakia) in comparison with the OECD countries. In this paper we also revised the literature for economic crisis related impact on health and health care system in these countries. OECD data released in 2012 were used to examine the differences in growth rates before and after the financial crisis. We examined the ratio of the average yearly growth rates of health expenditure expressed in USD (PPP) between 2008–2010 and 2000–2008. The classification of the OECD countries regarding “development” and “relative growth” resulted in four clusters. A large diversity of “relative growth” was observed across the countries in austerity conditions, however the changes significantly correlate with the average drop of GDP from 2008 to 2010. To conclude, it is difficult to capture visible evidence regarding the impact of the recession on the health and health care systems in the CEE countries due to the absence of the necessary data. For the same reason, governments in this region might have a limited capability to minimize the possible negative effects of the recession on health and health care systems.

Designed for Patience. The Significance of International Factors in the Ukrainian and Belarusian Transitions

This paper focuses on Belarus in order to find explanation as to why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. We seek to determine whether the internal factors (macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different circumstances brought forth the success of the Orange Revolution.

The Socioeconomic Background of the Divergence of Belarusian and Ukrainian Political Systems

The aim of this paper is to analyze the political, social and economic background of the divergence of Belarusian and Ukrainian transitions. We focus on Belarus in order to find explanation for questions such as why could Lukashenko remain the authoritarian leader of Belarus, while in Ukraine the position of the political elite had proved less stable and collapsed in 2004. On the theoretical framework of elite-sociology, we seek to determine whether the internal factors (as macroeconomic conditions, standard of living, the oppressive nature of the political system and the structure of the political elite) play a significant role in the operation of the domino effect. This article emphasises the determining role of immanent internal factors, thus the political stability in Belarus can be explained by the role of the suppressing political regime, the hindrance of democratic rights and the relatively good living conditions that followed the transformational recession. Whilst in Ukraine, the markedly different circumstances brought forth the success of the Orange Revolution.

Ütemvakság

A gazdaság növekedés felgyorsulása hosszú távon először szükségszerűen csak egy rövid helyreállítási perióduson keresztül valósulhat meg, amelynek során a növekedés ütemét a válságok miatt elmaradt vagy más okból elmulasztott növekedés pótlása gyorsítja fel. Ez azonban messze nem jelenti a hosszú távú növekedési ütem felgyorsulását. A jelenséget először Jánossy Ferenc írta le, akinek megállapításai ma is érvényesek: egy jelentős visszaesés, majd stagnálás után a növekedési ütem 2005 után visszaállt az 1980 óta kialakult 1,5 százalékos hosszú távú ütemre. A Jánossy-féle szakmastruktúra-tényező nem más, mint a tudástőke: a munkaképes lakosság személyes tudása, jártassága és motivációja. Ezek az összetevők egy újrafogalmazott termelési függvény emberi elemei számos új és már korábban is ismert tényező mellett. Az emberi erőforrások nyilvántartása nem kompetenciaalapú, és emiatt a hosszú távú növekedési ütem alacsony szintjét sem tudjuk megmagyarázni. A növekedési ütem ingadozásai mögött elsősorban gazdaságpolitikai hibákat, érdemeket keresünk, holott az emberi beruházások elégtelen szintje jelenti a problémát, amely a múlt örökségnek és a jelen terheinek súlya alatt nem oldódik meg automatikusan. A magyar gazdaság egy újabb helyreállítási periódus előtt áll, s a gazdasági átalakítás alapvető feladata a foglalkoztatható lakosság aktivizálása, enélkül minden növekedési gyorsulás csak átmeneti helyreállítási periódus marad. JEL kód: B23, C22, E01, O11. /===/ Acceleration of economic growth in the long term can primarily be achieved only through a short period of consolidation, in which the growth rate of growth by recession or made up for by growth potential neglected for other reasons. But this is far from equivalent to an acceleration of the long-term growth rate. The phenomenon was described first by Ferenc Jánossy, whose conclusions remain valid to this day: after a substantial slump and a period of stagnation, the growth rate recovered after 2005 the long-term rate of 1.5 per cent that had set in after 1980. Jánossy's trade structure factor amounts to capital in knowledge: the personal know-how, expertise and motivation of the able-bodied population. These factors are the human constituents of a newly formulated production function, along with numerous new and previously known factors. The registration of human resources is competence- based and so it cannot explain the low level of the long-term growth rate either. People tend primarily to see failures and achievements of economic policy behind the failures and achievements of economic policy, when the real problem is inadequate human investment, which will not resolve itself automatically under the weight of the past and present burdens. The Hungarian economy is on the brink of a new period of recovery, and the basic task of economic transformation is to activate the employable population, without which any acceleration of growth will amount only to a temporary period of recovery.

What lessons can we learn from the present economic crisis for the possible future strategies of enterprises - lesson from Hungary and Slovakia

The paper explores the characteristics of the present economic crisis at enterprise level and its comsequences for possible growth after the crisis. The study builds on international experiences concerning recovery from crisis during the previous economic downturns between 1980 and 2002. Survey results in Hungary and Slovakia are presented with special attention to how companies tried to react to the present economic recession. The study analyses the possible consequences of the strategies followed by the Slovakian and Hungarian firms during the crisis period from the point of view of capabilities for utilizing the options for growth when demand will start to increase.

Vállalati magatartás és túlélési esélyek a posztszocialista átmenetgazdaságban (Corporate behaviour and chances of survival in a post-socialist transitional economy)

A tanulmányban paneladatokra támaszkodva vizsgáljuk a hazai feldolgozóipari vállalkozások középtávú túlélési esélyeit befolyásoló tényezőket. A kutatás során az 1993-ban mintába került cégekhez tértünk vissza 2000-ben. Az adatok szerint az ágazat, a létszám és a kapacitáskihasználtság mellett a vezetői magatartás és a vállalati stratégia is érdemben befolyásolta a vállalatok fennmaradási esélyeit. Azok a szervezetek, amelyekben a vezetők 1993-ban úgy vélekedtek, hogy a gazdaságban a normaszegő magatartás sikerre számíthat, az átlagosnál kisebb valószínűséggel maradtak életben az évtized végére. Azok a vállalatok, amelyeknek vezetői a vizsgálat elején sikeresnek tartották cégüket, illetve amelyek már 1993-ban is inkább megoldó jellegű válságmenedzselési eszközöket alkalmaztak, nagyobb arányban maradtak fenn, mint azok, amelyek halasztó jellegű eszközökkel próbáltak úrrá lenni a transzformációs visszaesés okozta krízisen. ________ The study uses panel data to examine the factor affected medium-term changes in the chances of survival among Hungarian manufacturing firms. The researchers revisited in 2000 firms surveyed in a 1993 sample. The figures show firms survival chances vary essentially not only by industry, size of labour force and utilization of capacity, but according to managerial behaviour and corporate strategy. Those whose managers be-lieved in 1993 that behaviour breaching accepted norms would succeed in the economy had a lower than average likelihood of surviving until the end of the decade. The survival rate was higher among those whose managers thought they would be successful or were already applying crisis-management techniques of a remedial nature in 1993, than among those using delaying tactics to tackle a crisis caused by the transformational recession.

A gazdasági válság hatása a vállalati stratégiákra – Magyar és szlovák tapasztalatok (Influence of the economic crisis on corporate strategy – Experiences in Hungary and Slovakia)

A tanulmány a jelenlegi gazdasági válság jellemzőit a vállalatok szintjén elemzi, továbbá vizsgálja annak következményeit a válság utáni lehetséges növekedésre. A tanulmány támaszkodik a nemzetközi szakirodalomban tárgyalt tapasztalatokra a válságokból való kilábalás példái alapján, amelyek a korábbi – 1980 és 2002 közötti – válságok során jelentkeztek. Magyarországi és szlovákiai empirikus vizsgálati tapasztalatok ismertetésére kerül sor arra vonatkozóan, hogy miként reagáltak a vállalatok a jelenlegi gazdasági recesszióra. A tanulmány elemzi a magyar és a szlovák vállalatok által a válság alatt követett stratégiák hatását a kereslet megélénkülése esetén adódó növekedési lehetőségek kihasználása szempontjából. A tanulmány illusztrációként bemutatja egy innovatív szlovákiai internetszolgáltató vállalat példáját. _______ The paper analyses the characteristics of the economic crisis at the level of companies, and the consequences for possibilities of growth after the crisis. The authors build on the experiences discussed in international literature concerning recovery after the previous crises between 1980 and 2002. The paper summarizes the empirical research findings on enterprise level reactions to the present economic recession. The focus of analysis is connected to the question of inluence of strategies on capabilities for realizing the growth options after the crisis. The paper – as an illustrative example – describes the strategic behaviour of an innovativ internet service company in Slovakia.

Effects of the current financial and economic crisis on the rural landscape as well as the agri-food sector in Europe and Central Asia

This paper reviews the expected effects of the current financial crisis and subsequent recession on the rural landscape, in particular the agri-food sector in Europe and Central Asia (ECA) on the basis of the structure of the rural economy and of different organisations and institutions. Empirical evidence suggests that the crisis has hit the ECA region the hardest. Agriculture contributes about 9% to gross domestic product (GDP) for the ECA region as a whole with 16% of the population being employed in the agricultural sector. As far as the impact of the financial crisis on the agri-food sector is concerned, there are a few interconnected issues: (1) reduction in income elastic food demand and commodity price decline, (2) loss of employment and earnings of rural people working in urban centres, implying also costly labour reallocation, (3) rising rural poverty originating mainly from lack of opportunities in the non-farm sector and a sizable decline of international remittances, (4) tightening of agricultural credit markets, and the (5) collapse of sectoral government support programs and social safety-net measures in many countries. The paper reveals how the crisis hit farming and broader agri-business differently in general and in the ECA sub-regions.

A láthatatlan kéz – szemelvények egy metafora történetéből (The invisible hand - extracts from the history of a metaphor)

A láthatatlan kéz Adam Smith nyomán a közgazdaságtan legismertebb metaforája lett, de jelentősége és értelmezése máig megosztja a közgazdászokat és eszmetörténészeket. Az interpretációk skálája rendkívül széles: mértékadó közgazdászok szerint ez a közgazdaságtan alapeszméje, míg mások Smith ironikus tréfájának vélik. A tanulmány áttekinti a láthatatlan kéz Smith előtti használatát teológiai, politikai és irodalmi szövegekben és a hozzájuk kapcsolódó interpretációkat. Ezt követően bemutatja, hogyan alkalmazta Smith a nevezetes kifejezést a merkantilista politika ironikus és paradox kritikájaként, és miként került a 19. század végétől e metafora a Smith-olvasatokban központi helyre, majd miként vált kérdésessé ez a felfogás a 2008-as válság nyomán. ____ Adam Smith's phrase the invisible hand has become the best-known metaphor in economics, yet both its interpretation and its relevance are hotly debated by economists and intellectual historians. The range of opinions is wide: several leading economists view it as the founding idea in economics and social studies, some historians see it as an ironic jest by Smith. The study surveys the different uses of the metaphor in theological, political and literary texts before Smith and reconstructs the "invisible hand" passage in The Wealth of Nations as an ironic and paradoxical critique of mercantilist policy. A vast literature has emerged since the late 19th century treating the metaphor in various way, ranging from the description and justification of free markets to the claim that it is a purely fictitious mechanism. The critical approach to it has become stronger since the great recession of 2008.