Változik-e a kőolaj szerepe a világgazdaságban és Magyarországon? = The (un)changing role of oil in global economy and Hungary

A kőolaj (és a földgáz), a XX. században felfutott fosszilis energiahordozók történetileg a szenet váltották fel. Ma egyértelműen meghatározzák a világ energiafelhasználását. Miután fosszilisak, rövid távon nem újratermelhetőek, ezért felhasználásuk történetét végigkísérte a feltárt és feltárható készletek mennyiségének állandó újrabecslése is, és folyamatosan jelen van a végességükre vonatkozó apokaliptikus kép, amit az elmúlt 40 év rendkívül hektikus, sokszor kiugróan magas árai is alátámasztanak. Cikkünkben reális képet szeretnénk adni az olaj mennyiségi és árváltozásairól, és ezek lehetséges közgazdasági, társadalmi hatásairól. Miután a rendelkezésre álló hely kevés, csak a legfontosabb összefüggéseket emeljük ki, bizonyos adatokat is inkább illusztrációszerűen közlünk. Célunk nem mélyelemzés, hanem egy átfogó helyzetkép. Vázoljuk a kőolajjal kapcsolatos fontosabb történeti mozzanatokat, a kőolaj felhasználásának irányait Európában és Magyarországon, valamint a készletekkel kapcsolatos összefoglaló gondolatokat. _______________ The volatile oil prices of the past 40 years have always foreshadowed an apocalyptic vision of the exhaustion of global reserves. The paper reviews the important historical moments of the usage of oil, with a special focus on Europe and Hungary. It also details issues related to oil reserves. The main conclusions of the paper are the following: (1) fears of exhausting oil reserves have been rebutted several times; (2) high oil prices can be barriers to the development of the transportation sector, even if innovation is happening in the background; (3) the distribution of oil reserves carries huge political risks; and (4) it is unclear what will take the place of oil as the main source of energy.

A magyar kkv-k 21. századi banki finanszírozásának áttekintése és kiútkeresés a hitelválság csapdájából

Jelen cikk keretében arra vállalkoztunk, hogy bemutassuk és elemezzük a magyar kis- és középvállalati (kkv) szektor hitelfinanszírozásának 21. századi történetét (2000–2012). A banki/takarékszövetkezeti hiteltermékek azok a legalapvetőbb külső intézményes finanszírozási formák, amelyek képesek a kkv-k széles tömegeinek a finanszírozási igényét kielégíteni. A hitelek hozzáférhetőségének feltételei (mérték és fedezetigény kapcsolata, forrásszerzés idő- és adminisztrációs igénye) és az árai döntően befolyásolják a kkv-k jövedelmezőségét és üzleti lehetőségeit. Minél drágábban és kedvezőtlenebb feltételekkel hozzáférhetők a hitelek a kkv-k számára, annál kevesebb hitelügylet fog megvalósulni, ami azt eredményezi, hogy egyrészt bizonyos beruházásokat kénytelenek elhalasztani a kkv-k, másrészt napi operatív működésük finanszírozásának szűkössége miatt stagnáló-visszaeső üzletmenettel kell számolniuk. A kkv-k hitelfinanszírozásának története egyfajta tükörképe ezen vállalati szegmens jövőképének és üzleti bizalmának.