4 resultados para public and nonprofit sector
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Highlights: • The European Union growth agenda has become even more pressing because growth is needed to support public and private sector deleveraging, reduce the fragility of the banking sector, counter the falling behind of southern European countries and prove that Europe is still a worthwhile place to invest. • The crisis has had a similar impact on most European countries and the US: a persistent drop in output level and a growth slowdown. This contrasts sharply with the experience of the emerging countries of Asia and Latin America. • Productivity improvement was immediate in the US, but Europe hoarded labour and productivity improvements were in general delayed. Southern European countries have hardly adjusted so far. • There is a negative feedback loop between the crisis and growth, and without effective solutions to deal with the crisis, growth is unlikely to resume. National and EU-level policies should aim to foster reforms and adjustment and should not risk medium-term objectives under the pressure of events. A more hands-on approach, including industrial policies, should be considered.
Resumo:
Az utóbbi évtizedek nemzetközi trendjei azt mutatják, hogy a civil szervezetek és a nonprofit szolgáltatók számottevő hatást gyakorolnak a versenyképesség alakulására. Ez a tanulmány azokat a formális és informális mechanizmusokat tekinti át, amelyeken keresztül a civil társadalom befolyásolja a közintézményi döntéseket és azok gyakorlati megvalósítását, hozzájárul a „government”-tôl a „governance” irányába való elmozduláshoz. Szintén képet ad arról az átalakulási folyamatról, amely a közszolgáltatások területén zajlik, s amelyből egyre markánsabban rajzolódik ki a közösségi kezdeményezésen alapuló, társadalmi ellenőrzés alatt működő nonprofit szolgáltatók és az állami szereplők közötti partneri viszony kialakulásának tendenciája. ____________ The international trends of the last decades have revealed that civil society organisations and nonprofit service providers have a significant impact on competitiveness. This paper gives an overview of the formal and informal mechanisms operated by civil society in order to keep public administration accountable, to influence public decisions and their implementation, thus moving from “government” towards “governance”. It also analyses the transition of public services, the more and more noticeable signs of an emerging partnership between the grassroots, community controlled service providing nonprofit organisations and the government actors.
Resumo:
A tanulmány szerzői lakossági és orvosi minta kikérdezése alapján arra keresik a választ, hogy a valóságban mennyire elterjedt a hálapénz adása és elfogadása a magyar egészségügyben, miként szóródik az egyes orvosi szakmák között, és mekkora az egyes beavatkozási formák hálapénzára. A kapott eredmények szerint, a hálapénzárak nyilvánossá tételének korlátai ellenére a piac szereplői többé-kevésbé egyöntetűen ítélik meg, mi mennyibe kerül. A szerzők megbecsülik az egy év leforgása alatt kifizetett hálapénz összegét. Ennek alapján arra a következtetésre jutnak, hogy az "átlagorvos" hálapénzből származó bevétele bő másfélszerese hálapénz nélkül vett jövedelmének. __________ The authors examine the incidence, in the Hungarian health sector, of gratitude payments from patients to doctors, based on a questionnaire administered to samples of the public and of the medical profession. They look at how the payments are distributed among the branches of medicine, and what payment is customary for various medical treatments. The survey findings show that although there are constraints on public knowledge of the size of gratitude payments, market actors more or less agree in their estimates of what provisions cost. Based on this, the authors conclude that the income the "average" doctor receives from gratitude payments is at least one-and-a-half times as much as his or her income apart from gratitude money.
Resumo:
Kutatásunk alapvetése, hogy egy ország versenyképessége az értékteremtő munkamegosztást támogató teljes közösségi intézményrendszer sikeres működésén múlik. Munkánkkal arra kerestük a választ, milyen értékek és motivációk alakítják a magyar gazdaság intézményrendszerét. Nem a hivatalos magatartási szabályok statikus elemzésére koncentráltunk, hanem a normák, konvenciók és innovációk világára, az intézményrendszer jövőjét befolyásoló dinamikus elemekre. Elemzésünk fókuszában a társadalmi és vállalkozói értékek, a gazdaságpolitika formálók versenyképességi narratívái, a helyi gazdaságok versenyképességi tényezői, a versenyképesség javítását szolgáló magánkezdeményezések és a nonprofit szektor működése álltak. Fő eredményünk, hogy a Magyarország jövőbeli versenyképességét befolyásoló tudati elemek - a gazdasági döntéshozók motivációi és normái – megfelelő alapot teremtenek a gazdaságunk versenyképességét megerősítő üzleti, civil és kormányzati kezdeményezések számára. Magas közösségi és morális elvárások jellemzik a lakosság és a vállalkozók értékrendjét. A gazdaságpolitika-alkotók nyitottak az intézményi problémákra, a magyar véleményformálók körében egyetértés van a fő versenyképességi kihívásokat illetően. Jól azonosíthatóak a szervezők erőfeszítéseit kompenzálni képes versenyképességi összefogások keretei. A helyi gazdaságfejlesztés intézményei alakulóban vannak. A nonprofit szektor működési viszonyainak bizonytalansága ellenére a közcélúság és a versenyképesség közös területein (mint az atipikus foglalkoztatás) jól teljesít. Ezek az eredmények egyszerre nyitnak perspektívát a tudományos vizsgálódás és a gyakorlati cselekvés számára. Az önérdek és a közösségi értékteremtő képesség javításának motivációja közötti kapcsolat tudományos vizsgálata, a társadalmi innovációk kutatása a versenyképesség javíthatóságának kereteit tárhatja fel. Az üzleti, civil vagy kormányzati szereplők pedig akkor tudják a fogyasztói, közösségi elvárásokat sikeresen összeegyeztetni stratégiai céljaikkal, ha a gazdasági és társadalmi szereplők normáihoz, konvencióihoz igazítva alakítják ki intézményformáló stratégiáikat. __________ The competitiveness of nations is based on the successful function of the institutions that support the division of labor on value creation – this is the basic principle of this research. Our project investigates what values and motivations shape the institutional setting of Hungarian economy. We study the world of norms, conventions and innovations – the elements that shape the institutions. The static analysis of official rules has only a minor role in this approach. Research focuses (1) on the value system of entrepreneurs (2), on the mind setting of public managers and executives of economic policy (3) on the factors of local economic competitiveness, (4) on the actions of private and non-profit sector in order to enhance competitiveness. The main finding of this research is that the cognitive factors that shape the competitiveness of Hungary – the norms and motivations of decision makers in the economy – give a positive support for the competitiveness strengthening initiatives of business, non-profit and public sectors. The studies on the values system of entrepreneurs and citizens show that expectations and moral values connected to competitiveness are strong. The public managers of economic policy are open-minded and there is a general consensus of experts, business and politics on the key competitiveness challenges of Hungary. There are well defined frameworks to conceptualize the schemes that make organizers’ efforts affordable in private initiatives for competitiveness. There are various developments on the field of institutions for local economic development. The nonprofit sector has good results on the common fields of competiveness and equity (like atypical forms of employment) despite the uncertainties in the background of the sector. These results open perspectives both for scientific research and practical applications. The research on connection between individual goals and motivation to improve value creating ability of the society and the study of social innovation reveal new aspects of competitiveness. Business, non-profit or public leaders can better synchronize their strategies with the expectation of consumers, communities and constituencies if their intentions to shape institutional settings fit better to the norms and conventions of the social and economic stakeholders.