Changes in tax structures in European Union Member States

The European Union does not have a comprehensive common tax policy and substantial changes in this specialized policy area are not likely in the foreseeable future. Albeit common rules, requirements, minimum rates for certain tax types were implemented in the last few decades, they barely limit the Member States in using their tax policies as one of the worthiest elements of their arsenal in increasing competitiveness or quite the contrary, to undermining their own international competitiveness inadvertently through a misguided tax policy. In this article, we put the tax policies of the Visegrad Group and the Eurozone core countries (Germany, Austria and the Netherlands), as well as changes in these policies under the magnifying glass, in terms of the impact of tax structure changes on economic growth and employment in the last decade.

Világgazdasági folyamatok és nemzetgazdasági alkalmazkodás 2001-2011: Fejlett országok (USA) – és Magyarország esete = World economic trends adjustment to changes 2001-2011: Developed countries (USA) and the case of Hungary

Az első rész az USA és a legfejlettebb ipari országok, a G7 konjunkturális ingadozásait kívánja értelmezni egy pénzügyileg jóval globalizáltabb világgazdaságban egy hosszabb1970-2010 és egy rövidebb 2001-2010 közötti időszakban. Mindenekelőtt arra keresve választ, hogy mennyire lehetett előre látni a súlyos pénzügyi válság és outputvesztés jövetelét. Továbbá arra, hogy a 2011-ig felgyülemlett empirikus tapasztalatok tükrében vajon beszélhetünk-e egységes, a fejlett ipari országok, /G7/ egészére általában jellemző, és a meghatározó országok esetében is megragadható válságlefolyásról? Megállapíthatók-e olyan univerzálisan megjelenő változások a kibocsátás, a munkapiacok, a fogyasztás, a beruházás tekintetében, amelyek jól illeszkednek a korábbi tapasztalatokhoz, nem kevésbé az ismert makro modellek predikcióihoz? A válasz nemleges. Sem a válság lefolyásának jellegzetességei és a makrogazdasági teljesítmények romlásának ütemei, sem a visszacsúszás mértékei és időbeli kiterjedésében a vizsgált fejlett országok nem mutattak jól azonosítható közös jegyeket, olyanokat, amelyeket a meglévő elméleti keretekbe jól beilleszthetők. A válság lefolyása és mélysége sokféle volt a G7 ország-csoportban. A korábbi válságértelmezések, főleg a pénzügyi csatornák szerepei tekintetében és a nemzetközi konjunkturális összefonódás jelentőségét és mechanizmusait, valamint a globális válságterjedés illetően elégtelennek bizonyultak. A tanulmány áttekinti a válsággal és makrogazdasági sokkokkal foglalkozó empirikus irodalom pénzügyi globalizáció értelmezési nyomán relevánsnak tartott gyakran idézett munkákat. Ezt követően egy hosszú történelemi, a II. vh. utáni 60 év távlatát átfogó vizsgálatban próbáljuk megítélni a recessziós időszakokban az amerikai gazdaság teljesítményét, annak érdekében, hogy az elmúlt válság súlyosságának megítélése legalább a fontosabb makro-változók változásának a nagyságrendje tekintetében a helyére kerüljön. A tartós output rés /output gap/ és munkapiaci eltérések magyarázata más és más elemeket takart az USA-ban, Japánban és Németországban. A pénzügyi csatornákban keletkező, a növekedést és a konjunktúrát érdemben befolyásoló, torzító és sokk-gerjesztő mechanizmusok nem tejesen új-keletűek, az USA-ban. A privát szféra eladósodottsági mutatói - a szövetségi kormány adósság-terheinek cipelésében - a bevett makro felfogással ellentétben - az elmúlt 30 évben nem mutattak szoros és egyirányú (negatív) összefüggést a növekedéssel és recessziókkal. A második rész a pénzügyi globalizáció után kialakult nemzeti alkalmazkodás lehetőségeit vizsgálja, különös tekintettel a kis nyitott gazdaságokra, és így Magyarországra nézve. E tanulmány a globális pénzügyi folyamatok két fontos kérdését taglalja: a nemzetközi tőkeáramlás fokozott liberalizációjából húzható előnyök közgazdasági lényegét; valamint a fokozott nemzetközi tőkeáramláshoz leginkább illeszkedő, „adekvát” árfolyamrendszer kérdését. A következetések részben elméletiek, részben gyakorlatorientáltak. Megerősítésre kerül azon állítás, hogy a tőkeforgalom liberalizációjának és a megvalósítandó árfolyam-politikának a kérdése mind a mai napig erősen problematikus. Sem a tőkeforgalom liberalizációját, sem a megvalósítandó adekvát árfolyamrezsimet illetően nem lehet egységes és elméletileg minden tekintetben megalapozott álláspontról beszélni. Az ún. „lehetetlen szentháromság”, a külföldi és a belföldi célok szimultán követésének különös nehézsége a kis nyitott gazdaságok, és így a magyar gazdaságban még fokozottabban érvényesül. A nemzetközi pénzügyi integráltság magas foka miatt a hagyományos eszközökkel – kamat és fiskális gazdaságélénkítő lépésekkel - nem lehetséges, egy irányba mutató, vagy egymást nem gyengítő, szimultán lépésekkel szabályozni a belföldi és külföldi hitelkeresletet, illetve a konjunktúrát. A kamatpolitika, a forint- és devizahitelezés nehézségei ezt fokozottan illusztrálják Magyarországon is. Ugyanakkor a mindenkori gazdaságpolitika nem bújhat ki azon kényszer alól, hogy egy változó globális pénzügyi környezetben is tatható arányokat találjon a belföldi és a külgazdasági célok között. „Királyi út” azonban nincs a gazdaságpolitika számára. Ez a megállapítás igaz a jegybanki szerepvállalásra is, amely a felduzzadt magyar devizaadósság által okozott bankrendszer szintű kockázatok kezelésére irányul.

Általános egyensúlyi modellek alkalmazása gazdaságpolitikai elemzésekre (Application of general equilibrium models to economic policy analyses)

A szerző az alkalmazott többszektoros modellezés területén a lineáris programozási modellektől a számszerűsített általános egyensúlyi modellekig végbement változásokat tekinti át. Egy rövid történeti visszapillantás után a lineáris programozás módszereire épülő nemzetgazdasági szintű modellekkel összevetve mutatja be az általános egyensúlyi modellek közös, illetve eltérő jellemzőit. Egyidejűleg azt is érzékelteti, hogyan lehet az általános egyensúlyi modelleket a gazdaságpolitikai célok konzisztenciájának, a célok közötti átváltási lehetőségek elemzésére és általában a gazdaságpolitikai elképzelések érzékenységi vizsgálatára felhasználni. A szerző az elméleti-módszertani kérdések taglalását számszerűsített általános egyensúlyi modell segítségével illusztrálja. _______ The author surveys the changes having taken place in the field of multi-sector modeling, from the linear programming models to the quantified general equilibrium models. After a brief historical retrospection he presents the common and different characteristic features of the general equilibrium models by comparing them with the national economic level models based on the methods of linear programming. He also makes clear how the general equilibrium models can be used for analysing the consistency of economic policy targets, for the investigation of trade-off possibilities among the targets and, in general, for sensitivity analyses of economic policy targets. The discussion of theoretical and methodological quuestions is illustrated by the author with the aid of a quantified general equilibrium model.

Adaptációra vállalkozni – avagy vállalkozói szerepek megjelenése a környezet és az alkalmazkodás viszonyában (Attempting to adapt – Entreprenurial roles in the adaptation process to environmental changes)

A szerző cikkében arra a kérdésre keresi a választ, hogy a kis- és középvállalkozások vezetőinek sajátos környezethez fűződő viszonyát alapul véve milyen vállalkozói szerepek azonosíthatóak a környezeti változásokra való reagálás során. A kutatás központi kérdése, hogy a vállalkozó miként tekint magára az adaptációra a turbulensen változó környezeti viszonyok között, és magának milyen szerepet szán az alkalmazkodási folyamat során. A cikk bemutatja a vállalkozó személyiségének alapvető vonásait, külön kitérve a vállalkozó vezető személyére, majd ezt követően az adaptáció legjellemzőbb formáit és tulajdonságait helyezi középpontba. A tanulmány 14 hazai kis- és középvállalkozás vezetőjével készített interjú feldolgozásával, valamint Hortoványi és Szabó (2006a) adaptációs stratégiai típusai alapján három kategóriát azonosít a környezetfelfogás és reagálás kontextusában. ______ This paper focuses on the role of the entrepreneur in the adaptation process, how we can determine the role of the entrepreneur to environmental changes and to strategic adaptation itself. The paper begins with the presentation of the entrepreneurial models, focusing on the entrepreneurial management afterwards continues with a brief summary of the adaptation approach to strategy. Emphasizing that adaptation to changes can vary as innovation or entrepreneurship is concerned. Proactivity presents an adaptation strategy and moreover can be related to entrepreneurial behaviour and therefore characterizes the viewpoint of the entrepreneur. Entrepreneurs have to react to the changing environmental with analysis and proactive reaction, as future and innovation orientation is an integrate part of their entrepreneurial personality. Examining 14 interviews made with Hungarian entrepreneurs the paper identifies three categories which determine the role of the entrepreneurs in the adaptation process.

A pénzügyi eszközök szerepe az Európai Unió kohéziós politikájában (Cohesion policy - The role of financial instruments)

A tanulmány az Európai Unió strukturális és kohéziós alapjaiból létrehozott pénzügyi eszközök szerepét és perspektíváit elemzi. A téma aktualitását adja, hogy jelenleg zajlik a 2014–2020-as uniós költségvetési és programozási időszak előkészítése, amelynek során a pénzügyi eszközök az uniós elképzelések szerint az eddigieknél lényegesen jelentősebb szerepet játszanak majd. A szerző áttekinti a kohéziós politika keretében működő pénzügyi eszközök jelenlegi rendszerének legfőbb jellemzőit, bemutatja azokat a gyökeres változásokat, amelyek 2014-től kezdődően várhatóan jellemezni fogják a kapcsolódó szabályozási környezetet, végül pedig ismerteti a gyakorlatban működő jelentősebb programokat, amelyek referenciapontként is használhatók a programok tervezése során. _____ The paper examines the role and perspectives of financial instruments established from the structural and cohesion funds of the European Union. Hungary is one of the most significant beneficiaries of the structural and cohesion funds, therefore the interested national actors should know well the new support forms, in order to use them successfully in the next programming period. The article gives an overview about the current structure of financial instruments in the framework of the cohesion policy. The comprehensive changes of the regulatory environment expected from 2014 are also presented, and finally the major instruments in practice will be reviewed, that can serve as reference points in planning of future programmes.

International environmental and development policy cooperation and the transition process of the Central and Eastern European countries

The political and economic changes in countries of the Central and Eastern European region during the recent two decades had significant implications on their participation in international environmental policy-making. These changes were motivated by the changing international political priorities and economic interests, realization of their part in the "common but differentiated responsibility" for the global environmental processes and the relatively modest capacities for international development cooperation. The situation of these countries was acknowledged by the international community by granting specific provisions to these "economies in transition" in international environmental policy mechanisms. In spite of the rapidly diverging external relations of the various groups of these countries, to some extent and in different forms the transition phase is still prevailing and has its effect on the ongoing international environmental negotiations. The paper describes the background of these changes, demonstrates the specific provisions for these countries that made possible their participation in the common efforts to tackle the emerging global and regional environmental problems by acceding to the relevant international mechanisms.

How consistent is the new Common Agricultural Policy with the challenges it faces?

The latest reform of the Common Agricultural Policy (CAP) has recently been accepted, identifying important challenges for EU agriculture, but proposing only limited changes to the previous CAP. Now it is time for the implementation of the new measures. However, from a theoretical point of view, it seems that the CAP can hardly meet the challenges it faces due to the inconsistencies between the predefined challenges and the measures proposed to meet them. The aim of the paper is to systematically analyse the consistency between the challenges of European agriculture and the policy measures aimed at meeting them. It seems that not all measures are consistent with the challenges.

How consistent is the new common agricultural policy with the challenges it faces?

The latest reform of the Common Agricultural Policy (CAP) has recently been accepted, identifying important challenges for EU agriculture, but proposing only limited changes to the previous CAP. Now it is time for the implementation of the new measures. However, from a theoretical point of view, it seems that the CAP can hardly meet the challenges it faces due to the inconsistencies between the predefined challenges and the measures proposed to meet them. The aim of the paper is to systematically analyse the consistency between the challenges of European agriculture and the policy measures aimed at meeting them. It seems that not all measures are consistent with the challenges.