On the implementation of the L-Nash bargaining solution in two-person bargaining games

The “Nash program” initiated by Nash (Econometrica 21:128–140, 1953) is a research agenda aiming at representing every axiomatically determined cooperative solution to a game as a Nash outcome of a reasonable noncooperative bargaining game. The L-Nash solution first defined by Forgó (Interactive Decisions. Lecture Notes in Economics and Mathematical Systems, vol 229. Springer, Berlin, pp 1–15, 1983) is obtained as the limiting point of the Nash bargaining solution when the disagreement point goes to negative infinity in a fixed direction. In Forgó and Szidarovszky (Eur J Oper Res 147:108–116, 2003), the L-Nash solution was related to the solution of multiciteria decision making and two different axiomatizations of the L-Nash solution were also given in this context. In this paper, finite bounds are established for the penalty of disagreement in certain special two-person bargaining problems, making it possible to apply all the implementation models designed for Nash bargaining problems with a finite disagreement point to obtain the L-Nash solution as well. For another set of problems where this method does not work, a version of Rubinstein’s alternative offer game (Econometrica 50:97–109, 1982) is shown to asymptotically implement the L-Nash solution. If penalty is internalized as a decision variable of one of the players, then a modification of Howard’s game (J Econ Theory 56:142–159, 1992) also implements the L-Nash solution.

A túlképzettség vizsgálata a Debreceni Egyetem végzettjei esetében (The effect of overeducation in the case of graduates of University of Debrecen)

Jelen cikk célja annak mélyrehatóbb vizsgálata, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező frissdiplomások nagyarányú létszámnövekedése milyen hatással volt a munkaerő-piaci helyzetükre, jelen esetben keresetükre. Homogén-e az egyetemet végzett hallgatók csoportja, vagy elkülöníthetők olyan alcsoportok, amelyben a végzett hallgatók kevesebbet keresnek jobb helyzetben lévő társaiknál? A fentebbi kérdés megválaszolására a Debreceni Egyetem 2007-ben és 2009-ben végzett hallgatóinak Diplomás Pályakövető Rendszeren keresztül nyert adatait használta fel a szerző. A tömegesedés egyik következménye lehet, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló nem talál a végzettségének megfelelő munkát, és így kénytelen olyan munkakört betölteni, amelynek végzettségigénye alacsonyabb, mint az övé. Az ilyen módon túlképzett munkavállalók keresete alacsonyabb, mint hasonló végzettségű, de megfelelő munkakörben dolgozó társaiké. Ez a vizsgált minta tanúsága szerint a DE végzettjeinek esetében 12-17% körül alakult, ami megfelel a nemzetközi eredményeknek. _________ The main goal of this article to examine the effect of a large increase in the number of university graduates on their labour market position, mainly on their wages. Is the group of graduated students homogenous, or are there any subgroups in which graduates earn less than their counterparts? To answer this question, the author examines the database of the Graduate Students’ Survey which contains data about the students of University of Debrecen who finished their studies in 2007 and 2009. As a result of overeducation, graduates do not find the kind of jobs which require their level of education. These so called overeducated workers earn less than their counterparts. In this case, this wage penalty is between 12%-17%, which is similar to international results.