Végtelen sokszor ismételt kiszerződés (Infinitely repeated outsourcing)

A cikk a kormányzat és a vállalat közti végtelen sokszor ismételt kiszerződésekkel foglalkozik. Vizsgálati eszköztárát a nem teljes szerződések elméletéből kölcsönzi. A szakirodalmat felhasználva megmutatja, hogy létezik olyan fenyegetési stratégia, köznapi szóhasználattal az adott szabályok esetén mindkét fél számára saját érdekében betartandó stratégia, ahol mind a vállalat, mind a kormányzat beruházásának értéke a társadalmilag optimális nagyság. Bebizonyítja, hogy annál valószínűbb, hogy mind a kormányzat, mind a vállalat a társadalmilag optimális beruházási szintet valósítja meg, minél nagyobb annak az esélye, hogy az adott vállalat kapja meg a következő periódusban is az ismétlődő munkafeladatot. Felhívja a figyelmet a szabályozó felelősségére az újabb szerződés valószínűségének indirekt meghatározásában. ____ The paper analyses the in¯nitely repeated contracts between the government and a firm. Methods from the incomplete contract theory are used for this analysis. Based on the literature, it is shown that there exist a trigger strategy, when both the government and the firm deploy the socially optimal amount of investment. The paper proves that the greater the chance that an excellently accomplished firm receives a new contract the higher is the probability that both actors' investments are on the socially optimal level. The regulator has a great liability in establishing indirectly the chance of receiving a new contract opportunity.

A disztribúció kiszervezéséhez kapcsolódó ellátási és működési kockázatok (Supply and operational risks in the outsourcing of distribution management)

A cikk célja, hogy elemző bemutatását adja az ellátási láncok működéséhez, különösen a disztribúciós tevékenység kiszervezéséhez kapcsolódó működési kockázatoknak. Az írás első része az irodalomkutatás eredményeit feldolgozva az ellátási láncok kockázati kitettségének növekedése mögött rejlő okokat törekszik feltárni, s röviden bemutatja a vállalati kockázatkezelés lehetséges lépéseit e téren. A cikk második gondolati egysége mélyinterjúk segítségével összefoglalja és rendszerezi a disztribúció kiszervezéséhez kapcsolódó kockázatokat, számba veszi a kapcsolódó kockázatkezelési lehetőségeket, s bemutatja a megkérdezett vállalatok által alkalmazott kockázat-megelőzési alternatívákat. ______ The aim of this paper is to introduce operational risks of supply chains, especially risks deriving from the outsourcing of distribution management. Based on literature review the first part of the paper talks about the potential reasons of increasing global supply chain risks, and the general business activities of risk assessment. Analyzing the results of semi-structured qualitative interviews, the second part summarizes the risks belonging to the outsourcing of distribution and introduces the potential risk assessment and avoidance opportunities and alternatives in practice.

Kiemelt gazdálkodástani kutatások a Public-Private Partnership területén – összehasonlító elemzés = Selected publications on Public-Private Partnership from a business studies perspective – comparative analysis

A tanulmányban összefoglalóan bemutatom a Public_Private Partnership (PPP) gazdálkodástani szempontból releváns kutatói munkáinak fogalomhasználatát, kérdésfeltevéseit, illetve főbb eredményeit. Ezzel betekintést kívánok nyújtani abba, hogy mit kutatnak a PPP területén a kollégák gazdálkodástani szempontból. Láthatóvá szeretném tenni, hogy eszerint melyek a „jelentős” témák és kérdések a tudományos közösség mai felfogása alapján. Az elemzés középpontjában huszonhárom, a Public-Private Partnership gazdálkodástani megközelítéséhez kapcsolódó, konkrét tudományos kutatásra épülő irodalom áll, amelyek láthatóvá teszik a PPP sokféle értelmezését a szerzők által alkalmazott részben eltérő definíciókkal. A többféle szempontból végzett szisztematikus elemzés eredményeképpen látható, hogy noha az írások mondanivalójuk függvényében vagy kiemelik a PPP partneri, kockázatmegosztó jellegét, vagy ezt nem hangsúlyozzák és általánosabb értelmezéssel dolgoznak. A PPP-t leginkább kritikusan bíráló szerzők körében jellemző, hogy a gyakorlati megvalósulás alapján a PPP-nek inkább feladatátadó, semmint partneri, illetve inkább finanszírozási, semmint értéknövelő jellegét hangsúlyozzák. = This working paper summarizes the terminology, research focus and primary results of academic articles on Public-Private Partnership (PPP) from a business studies approach. This is to show what fellow researchers focus on. I mean to highlight the „significant” topics as per the current understanding of the academic community. The analysis focuses on twenty-three academic articles that reveal the various interpretations of PPP, using somewhat different definitions. Analytical results show that the articles do not use a common interpretation, but authors either highlight the partnership, i.e. risk sharing nature of PPP; or it is not emphasized, and they use a more general interpretation instead. Researchers most critical with PPP typically give importance to the outsourcing and financing aspects of PPP in practice, rather than its partnership or value increasing character.

A válság hatása a vállalatok marketingtevékenységére = The Impact of Financial Crisis on Marketing Activities of Hungarian Companies

A tanulmányban azt elemeztük, hogy a vizsgált vállalatok a válságra milyen marketingválaszokat gondoltak megfelelőnek. Ennek megválaszolásához a „Versenyben a világgal” kutatási program 2009-ben készült felmérésének 300 vállalatra kiterjedő mintáját elemeztük, amelyet szakértői interjúkkal egészítettünk ki. A tanulmány alapozó részében elemeztük a nemzetközi trendeket és megoldásokat. A marketingben a válaszok helyessége ugyanis annak alapján ítélhető meg, hogy milyen mértékben képes a vállalat a fogyasztók dinamikusan alakuló igényeit formálni vagy azoknak megfelelni oly módon, hogy figyelembe veszi a környezet sajátosságait. A vizsgált vállalatok válságkezelő stratégiája ad-hoc jellegűnek mondható, nem illeszkedik az addigi stratégiai irányokhoz vagy az addig folytatott marketingstratégiához. A legnépszerűbb válságkezelő marketingeszközök az új piacok keresése, az akciózás és a költségcsökkentés. Közepesen népszerű a más média használata, a termékinnováció, az árcsökkentés, valamint a reklámkiadások csökkentése. A legkevésbé kedvelt eszközök pedig a marketingtevékenység kiszervezése, a termékválaszték vagy a termékminőség csökkentése. A választott eszközök típusai alapján három stratégiai irány határozható meg, az alternatív utak keresése, az ármérséklés, valamint a beszűkülés. A megkérdezett vállalatok 39,9%-a beszűkülő stratégiát, 30,4%-a az alternatív és ármérséklő stratégiák kombinációját, míg 29,7% egyik stratégiát sem preferálja. A választás azonban a legtöbb esetben inkább ad-hoc jellegűnek, mint tudatosan átgondolt stratégiának tűnik, mivel a választott irány nem függ a vállalat addigi marketingtevékenységétől vagy az addig hangsúlyosnak vélt jellemzőktől és versenyelőnyöktől. ________ In this study the marketing responses of the companies were analyzed, which were involved in the Competitiveness Research Program survey carried out during 2009 among 300 companies, combined with expert interviews. A literature review proceeded the empirical part. The capability of dynamic adaptation to consumer needs defines the right strategy in marketing. In our analysis we mainly found ad-hoc adaptation to handling the crisis that has little connection to firms’ previous strategic directions or their marketing strategy. The most popular crisis management tools include the search for new markets, promotions, and cost reductions. New media, product innovation, price reductions and lower advertising is less followed by companies. The least frequent reactions include outsourcing and reducing product quality. Based on the above three directions emerge. 39,9 % of the companies contract, 30,4 % use a combination of price reduction and alternative strategies and the remaining subset has formulated no strategy. The strategic directions show little correlation to previous practices or to the core competitive advantages.

A beszerzés helye és szerepe a Magyarországi kis- és középvállalatoknál (The Role of Purchasing in the Hungarian Small and Medium Enterprises)

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) a legtöbb országban, így Magyarországon is kiemelt szerepet töltenek be a gazdaság életében. A velük kapcsolatos kutatások elérkeztek abba a fázisba, amikor például a kisvállalkozás- fejlesztés és az ellátásilánc-menedzsment összekapcsolásával megismerhetjük egy adott vállalati funkció szerepét és helyét a célcsoportban. A szerzők tanulmányukban egy kutatás eredményeit mutatják be, mely egyenrangú módon fókuszál a beszerzési tevékenység és a kkv-k sajátosságaira. A beszerzési aspektusok kiemelésével lehetőség van mélyebben megismerni a kkv-k bizonytalanságának forrásait, a beszállítókkal kapcsolatos igényeik megfogalmazását, a vevők preferenciáit, melyen keresztül általános kép kapható a szállítófejlesztés lehetőségeiről, kifejezetten a beszerzési tevékenység informatikai támogatásáról, továbbá véleményükről a beszerzés mint szolgáltatás kiszervezésével kapcsolatban. A kutatást megalapozó kérdőíves felmérés nemzeti összehasonlításra is lehetőséget ad, valamint segíti egy adott tevékenységre fókuszálva a hazai kis- és középvállalkozások helyzetének bemutatását. ______ Small and medium enterprises (SME) play an important role in the economy of Hungary, just like in most other countries. Studies on SMEs recently have focused on the role of a particular company function in the target group by linking the development of SMEs to new advanced options, such as supply chain management. This paper provides an overview of authors’ ques a questionnaire research focusing on the specific characteristics of both purchasing and SMEs. Focusing on the purchasing aspects enables us to gain a deeper knowledge on the main causes of the instability of SMEs as well as on their expectations regarding suppliers and a better understanding on the preferences of the clients. As a result authors can highlight the main options of developing the supply chain as well as the IT support of purchasing and they can state their opinion on the outsourcing of the purchasing as a service. The questionnaire survey providing the basis for the study enables authors to make international comparisons as well as to present the current state of the Hungarian SMEs focusing on a particular business activity.

Az autóipar szerkezeti átrendeződése – Vállalati stratégiák és a válság hatásai (Structural change in the automotive industry – corporate strategies and the impact of the crisis)

Az írás a globális értékláncok élén álló autóipari cégek világgazdasági válságra adott reakcióit foglalja össze. Megállapítja, hogy a válságnak messze nincs vége: az iparág globális átrendeződése folytatódik. A globális értékláncokba sikeresen betagozódott közép-európai autóipari klaszter ezeknek a folyamatoknak mindmáig nyertese volt. Számolni kell azonban azzal, hogy továbbra is sok a technológiai és a piaci bizonytalanság: az új szereplők belépése, új üzleti modellek elterjedése hosszabb távon felboríthatja a jelenlegi status quo-t, és veszélyeztetheti a hagyományos autóipari befektetőiket munkabér-alapú versenyképességgel megtartani próbáló közép- és kelet-európai országok pozícióit. Az autóipari működő tőkét fogadó közép-kelet-európai országok számára hosszabb távon veszélyt jelenthet az autóipari üzleti modellek átalakulása, a gyártás teljes kiszervezése komplex gyártási szolgáltatást vállaló cégekhez, mivel ez esetben az értéklánc vezető vállalatai bezárhatják a régióban működő gyártóbázisaikat. Az értékláncok élén álló globális cégek „menekülés a minőségbe” stratégiája helyi szinten is követhető, követendő, a működő tőkét fogadó országok versenyképessége kizárólag a helyi leányvállalatok állandó „feljebb lépésével” tartható fenn. ______ This paper summarizes lead firms’ reactions to crisis in global automotive value chains. The paper advances five theses. Author argues that crisis is not over yet, the global restructuring of the industry continues. Actors in the CEE automotive cluster have successfully become integrated into global value chains and have thereby been the winners of past restructuring processes. Nevertheless, technological and market uncertainties prevail: entry of new economic actors and the diffusion of new business models may, in the long run, disrupt the current status quo and jeopardise the world economic position of CEE countries that have been relying solely on their labour cost advantages to sustain direct investment inflows in their automotive industries. In the long run the automotive industries of Central and Eastern European (CEE) economies may become threatened by the transformation of the prevailing automotive business model, the outsourcing of manufacturing and related support activities to complex manufacturing services providers, which could lead to the closure of lead firms’ manufacturing facilities in CEE. Lead firms’ increased focus on high quality high value adding activities strategy can and should be followed by local subsidiaries through a continuous strive for upgrading.