The Impact of Chinese Culture on European Landscape Design

The English garden design style and the landscape garden movement became the most emblematic cultural achievement of England in the 18th-19th century. The natural garden style proved to be the symbol of the liberal philosophy and the enlightened way of thinking. But the English landscape garden, which can be seen as an idealized view of nature, is inspired by the classical landscape paintings and is also influenced by the classic Chinese gardens, which had recently been described by European travellers. The interest for Chinese culture, architecture and garden design spread around the British island and inspired the talented garden designers. The gardens of Chambers created a new section in the picturesque landscape gardens, the so called anglo-chinoiseric gardens where eastern, mainly Chinese architectural motives and garden elements have been used in most cases without integrating the Chinese nature philosophy. This first, more or less formal effects of Chinese garden design on European landscape architecture were overwritten by garden designers and horticulturalist during the gardenesque period of the early 19th century when great variety in plant design was taken into the focus of landscape architecture.

Comparison of different space indexing methods for ecological evaluation of urban openspaces

Nowadays we meet many different evaluation methods regarding the ecological performance of green surfaces and parks. All these methods are extremely valuable in determining how well a green surface performs from ecological aspect and to what extent the environment were damaged if these sites would be built or would be developed any other way causing reduction of green surfaces. The goal of the article is to clarify the differences between two evaluation methods (GSI – Green Space Intensity, BARC – Biological Activity Rate Calculation) suitable for urban green infrastructure analysis and to see if any significant difference can be observed evaluating the same site by these methods. Our research sites are in Budapest and their sizes vary between 2,5-8 acres. The most important aspects of site analysis are the following: size and boundaries of the park, existence or lack of water features, the characteristics of their surfaces and the complexity of vegetation. We summarize the data of the site analysis in tables, make a summarizing diagram for visual representation and draw conclusions from the results. As a final step, we evaluate how these two evaluation systems relate to urban open space developments.

Borrowing services from nature. Methodologies to evaluate ecosystem services focusing on Hungarian case studies.

In modern societies, humans are largely managing the world's natu­ral resources as if they were limitless. ln fact, even the so-called renewable resources require time tor renewal once they have been used. This kind of human attitude puts pressure on Earth's ecosystems at an unprecedented scale. In order to reverse the recent trend, policies shall tackle the roots of the problems and the drivers behind them must be addressed in order to reduce the pressure on ecosystems, including the overuse of natural resources and ecological space. This publication aims to show good examples tor evaluating natural values and tor showing possible environmental and social impacts of various policies. Considering carefully the examples presented in this publication could play fundamental role in proper decision making that considers environmental and overall sustainability aspects.

The Role of Chinese Plants in Hungarian Landscape Architecture

Most outdoor plants in Hungarian horticulture are exotas mainly from Middle and East Asia and North America. The flora of China is diversified and has many species because the last glacial period did not reach China. The richness of the Chinese flora was known for Europeans by the missionaries and medics first in 19th cectury. Later some bigger nurseries sent expeditions in China to collect new plants. Nowadays the Hungarian landscape architecture is impossible without Chinese plants.

Stylization: a method for preserving the character of climate sensitive habitat

Stylization is a method of ornamental plant use usually applied in urban open space and garden design based on aesthetic consideration. Stylization can be seen as a nature-imitating ornamental plant application which evokes the scenery rather than an ecological plant application which assists the processes and functions observed in the nature. From a different point of view, stylization of natural or semi-natural habitats can sometimes serve as a method for preserving the physiognomy of the plant associations that may be affected by the climate change of the 21st century. The vulnerability of the Hungarian habitats has thus far been examined by the researchers only from the botanical point of view but not in terms of its landscape design value. In Hungary coniferous forests are edaphic and classified on this basis. The General National Habitat Classification System (Á-NÉR) distinguishes calcareous Scots pine forests and acidofrequent coniferous forests. The latter seems to be highly sensitive to climate change according to ecological models. The physiognomy and species pool of its subtypes are strongly determined by the dominant coniferous species that can be Norway spruce (Picea abies) or Scots pine (Pinus sylvestris). We are going to discuss the methodology of stylization of climate sensitive habitats and briefly refer to acidofrequent coniferous forests as a case study. In the course of stylization those coniferous and deciduous tree species of the studied habitat that are water demanding should be substituted by drought tolerant ones with similar characteristics. A list of the proposed taxa is going to be given.

The long term preservation of an 18th century gene bank heritage

The allée is one of the oldest instruments and forms of landscape architecture, which has often been used from the Antiquity for the expression of visual and functional relationships, for the delimitation of space, or for the pictorial creation of movement. The several hundred years old allées of the late baroque age, which still live among us as the witnesses of bygone times, represent a special value throughout Europe. The longevity and the respectable size as such bestow a certain value upon the trees. However, the allées also stand for a garden art, landscape, culture historical and natural value, which in a summarized way are called cultural heritage. Furthermore, the gene pool of the proven longevous, high tolerance tree specimens is a natural and genetic heritage of scientific signification. The age of the trees and allées is finite. Even with a careful and professional care, the renewal is inevitable, which, beyond technical problems of landscape architecture might raise many scientific, nature conservation, yes, esthetical and ethical questions. This is why there is no universal methodology, but there are aspects and examination procedures of general validity with the help of which a renewal can be prepared. The renewal concept of the lime tree allée in Nagycenk aims at the protection and the transmission of the value-ensemble embodied in the allée. One part of the value-ensemble is the spiritual, cultural heritage, the extraordinary value of the landscape-scaled, landscape architectural creation planted and taken care of by the Széchenyis. On the other hand the two and a half centuries old trees represent an inestimable botanical and genetic wealth. Its transmission and preservation is a scientifically important program coming up to the Széchenyi heritage. After the registration of the originally planted old trees, the complete nursery material of the “Széchenyi limes” necessary for the replanting can be produced by vegetative propagation. The gradual replacement of the stand with its own propagation material, by the carefully raised nursery trees of the same age can be a model for the gene-authentic renewal method – a novelty even at an international level.

Modeling the future distribution of Mediterranean Pinus species

The potential future distribution of four Mediterranean pines was aimed to be modeled supported by EUFORGEN digital area database (distribution maps), ESRI ArcGIS 10 software’s Spatial Analyst module (modeling environment), PAST (calibration of the model with statistical method), and REMO regional climate model (climatic data). The studied species were Pinus brutia, Pinus halepensis, Pinus pinaster, and Pinus pinea. The climate data were available in a 25 km resolution grid for the reference period (1961-90) and two future periods (2011-40, 2041-70). The climate model was based on the IPCC SRES A1B scenario. The model results show explicit shift of the distributions to the north in case of three of the four studied species. The future (2041-70) climate of Western Hungary seems to be suitable for Pinus pinaster.

Correlations between garden design plant applications and climate change

Possible effects of climate change means great challenges to landscape design professionals in Hungary. Our climate will shift towards the Mediterranean and we have to prepare for this with among others, choosing correctly the plants to be planted. Teaching garden design dendrology has not recognized yet the necessity and urgency of this matter. Quick measures are required due to the long life-time and slow development of woody taxons. This paper presents the double relationship between landscape design and climate change emphasizing the outdoor architectural methods of adjustment. Such techniques recognized abroad are presented like precipitation drainage by vegetation and extensive green roof. Finally the effects of climate change on ornamental plants application are presented together with the associated project started at the Corvinus University of Budapest in 2010.

A kőris (Fraxinus excelsior ‚Westhof’s Glorie’) leveleinek gázcseréje különböző alkalmazási környezetben

2011-ben műszeres vizsgálatokat végeztünk jó várostűrő Fraxinus excelsior ’Westhof’s Glorie’ fajtáján, Budapest két, különböző forgalmi terheltségű helyszínén, a közlekedésileg forgalmas Andrássy úton (WGS84 N47°30’36,1” E19°04’14,7”) és a kertvárosi jellegű Ménesi úton (WGS84: N47°28’52,0” E19°02’21,8”). A vizsgált növények sztómakonduktanciáját (gs), transzspirációját (E), nettó CO2 asszimilációját (A) és a fotoszintetikusan aktív besugárzás (PAR) mértékét infravörös gáz analizátor (IRGA) rendszerű LCi készülékkel mértük. A méréssorozatot augusztusban reggel 6 órától este 20 óráig, szeptemberben reggel 8 órától délután 18 óráig végeztük, két órás periódusokban ismételve. A két helyszínen mért PAR és a levélfelületi-hőmérséklet értékek, mint környezeti tényezők napi menete kisebb különbségekkel eltérően alakult. A nettó CO2 asszimiláció és a transzspiráció mértéke a sztómakonduktanciával szoros összefüggést mutatott. A nagyobb forgalmú helyszínen lévő fák esetében magasabb volt a sztómakonduktancia, a transzspiráció és a CO2 megkötés is, ami azt jelenti, hogy az itt elhelyezkedő fák többet párologtatnak, ellenben ezekben a növényekben nagyobb mértékű volt a szén beépülése. Ebből arra következtetünk, hogy a fák levélzete rugalmasan alkalmazkodik a rendelkezésre álló magasabb CO2 koncentrációhoz, viszont a nagyobb transzspiráció megnöveli ebben a környezetben a fák vízigényét.

Helytörténeti emlékek és egyetemes értékek védelme és szerepe a tájkarakterben – tájvédelem egy világörökség helyszínen

A Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéken két évtizede folyó egyedi tájérték kataszterezések eredményeinek ismeretében keresték meg tanszékünket három évvel ezelőtt Tokaj-hegyaljai környezetvédő civil szervezetek azzal a kéréssel, hogy mérjük fel a világörökségi listára felvett borvidéki tájhoz tartozó néhány település egyedi tájértékeit. Abban az időben még javában folyt a vita a szerencsi szalmatüzelésű hőerőmű engedélyezéséről vagy létesítésének tiltásáról. A vitában – remélhetően véglegesen – a létesítést elvető álláspont érvényesült. Az elutasításban jelentős szerepe volt annak, hogy a beruházás a térség jövőbeni sorsa szempontjából kiemelt fontosságú világörökségi cím megtartását veszélyeztette. Ugyanakkor kiderült, hogy eddig nem készültek el a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi jelentőségét alátámasztó értékleltárok. Korábbi gyakorlatunkat folytatva egyetemi hallgatói csoportokkal szakmai terepgyakorlatok keretében kezdtük el a felméréseket, és két év alatt hat település egyedi tájérték kataszterét készítettük el és adtuk át az érintett települések önkormányzatainak, valamint az értékvédelmet is felvállaló helyi civil szervezeteknek. Az egyedi tájérték kataszterezések mellett néhány évvel ezelőtt kezdtük el tanszékünkön a tájkarakter vizsgálatok módszertanának kidolgozását célzó kutatásokat. Amikor 2011-ben felmerült a Tokaj-hegyaljai világörökség helyszín történeti tájjá nyilvánítása, adódott a felismerés, hogy a tájkarakter vizsgálatainkat célszerű erre a térségre is kiterjeszteni.

Újszerű növényalkalmazási lehetőségek épített környezetben. Dendrológiai kutatások a Kert- és Szabadtértervezési Tanszéken (2008–2011)

A Kert- és Szabadtértervezési Tanszéken 2008-tól új növényalkalmaz ási munkacsoport alakult. Az itt folyó kutatások elsődleges célja, hogy a változó életvitel, környezet és klíma kihívásainak megfelelő új, a gyakorlatban is megvalósítható növényalkalmazási megoldásokat tárjon fel. Legfontosabb témáink: 1. Zöldtetők, zöldhomlokzatok növényalkalmazása. 2. Újszerű évelő alkalmazási megoldások. 3. Kiemelkedő dendrológiai értékek hiteles megújítása. 4. Új szárazságtűrő dísznövény taxonok vizsgálata. 5. A globális felmelegedés hatásainak modellezése, a klímaváltozás hatása a növényalkalmazásban.

Zöldtetők fejlesztési kérdései és lehetőségei a fenntarthatóság jegyében

Napjaink nagyvárosi zöldfelületeinek tárgyalásakor immár nem lehet fi gyelmen kívül hagyni a zöldtetőket (www.greenroofs.com). A zöldtetők defi níciójuk szerint olyan tetők, tetőelemek, amelyek vegetációval borítottak és szerkezetük szervesen integrálódik az épületszerkezetbe (vagyis ha például egy teraszt teljesen beborítunk cserepes növényekkel, attól az még nem lesz zöldtető). A zöldtetők legnagyobb előnye paradox módon nem az, amelyet a városi zöldfelület jelent, vagyis hogy lazítja a város szerkezetét, redukálja a negatív klimatikus hatásokat, illetve helyet ad a rekreációnak, hanem éppen ellenkezőleg, mint tetőtípus az adott épületre illetve annak szerkezetére és belső klímájára hat leginkább.

Az élhetőség ideája a 19. század első felében: az angol táj mint példakép a magyar közgondolkodásban

Az angolkertnek is nevezett klasszikus tájkertről alkotott magyarországi ismeretek kutatása ennek ellenére nem újdonság. A korábbi szakirodalom egyes utazók benyomásainak lényegét, sőt az angolkert divatjának több eszmetörténeti jellegzetességét is elemezte már (Sisa, 1992; Papp, 1992; Sisa, 1994; Sisa, 2001; Galavics, 2003; Gál, 2005), de az angliai kerti élmények átfogó, a motívumokat is bemutató elemzését, valamint a brit utazóknak a magyarországi kertekről alkotott véleményét háttérként felmutató összefoglalás még nem készült. A jelen kutatás egyrészt újabb források bevonásával, másrészt a brit-magyar interakciók komplex, összehasonlító elemzésével kíván teljesebb képet mutatni az angol tájkert magyarországi diadalmenetéről.

Tértagolás kertépítészeti eszközökkel a budapesti lakótelepek szabadterein 1950 és 1990 között

A lakóterületi szabadtereken – a közterekhez képest – lényegesen nagyobb az igény a zárt, intim léptékű terek kialakítására akár családi házak, akár lakótelepek, vagy manapság lakóparkok kertjei esetében. Így nem meglepő, hogy a lakótelepi szabadtereken, elsősorban a tömbbelsőkben a tér tagolása, intim, tartózkodásra invitáló léptékű terek kialakítása az épített térfalakon belül fontos tervezői feladat volt a 20. század második felében. Ennek legkézenfekvőbb módja a fás növényzettel történő tértagolás, bár tereprendezéssel, terepplasztikák alakításával is tagolható a szabadtér. Telepszerű beépítés esetén: intim, emberi léptékű, jól használható tér kb. 300-400m2, mindkét irányban kb. azonos kiterjedéssel (Karády,1983). A lehatárolt terek közötti kapcsolat biztosítása, a terek egymásba fűzése, a zöldfelületi rendszer folyamatosságának biztosítása is fontos tervezői feladat. A különböző beépítési módokhoz, különböző méretű beépítésekhez igazodva a tértagolás módja és léptéke is jelentősen változott. A kutatás célja e változások nyomon követése és okainak megismerése.

Tájhasználatok alakulása az agglomeráció észak-budai kapuiban

A kutatás célja a kialakult konfliktusok feltárása és újabb konfliktusok kialakulásának megakadályozása az agglomeráció észak-budai kapui mentén kiválasztott tíz település közigazgatási határain belül. A konfliktusokat elsődleges jellegük alapján különböztettük meg. Külön-külön foglalkoztunk a tájhasználati, a tájökológiai és a tájkép konfliktusokkal.