"Lájk első látásra?" – Mi inspirálja a márkák kedvelését az online térben, kis vendéglátóhelyek esetében? ("Like at first sight?" – What inspires liking brands in online social media in the case of small catering establishments?)

A márkatulajdonosok számára elsődleges fontosságú, hogy feltérképezzék saját márkaközösségüket, ezáltal is elősegítve a közösségi fókuszú kommunikációs tevékenységüket. Különösen igaz ez a jellemzően kis- és középvállalati formában működő vendéglátóhelyek számára, ahol a közösségi média sokszor az egyetlen rendelkezésre álló marketingkommunikációs eszköz. Empirikus kutatásunkban fogyasztói narratívákat (n=151) elemzünk a tartalomelemzés módszertanával. A válaszadókat arra kértük, hogy írjanak kedvenc vendéglátóhelyükkel való kapcsolatukról az online térben. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a márkaközösségek tagjai milyen belső indíttatásból kerültek kapcsolatba kedvenc vendéglátóhelyeikkel a közösségi platformokon. Az elsősorban fogyasztási élményekhez kötött kapcsolat online közösségi térbe való kiterjesztésére olyan belső motivációkat tártunk fel, mint a pragmatikusabb információközpontú indíttatások (pl. kizárólagos információk, naprakészség, vállalati ajánlatok, közösségimédia-specifikus tartalmakhoz való hozzáférés igénye), az érzelmi kötődés kifejezése (pl. nosztalgia, ismerősöknek való ajánlás, személyes érintettség), a társas befolyás (oldalak kedvelése mint kommunikációs tartalom, konformitás, önkifejezés), valamint a vállalati alapképességeken túlmutató egyéb tematikus kapcsolódások. ____ It is of primary importance for brand owners to map their own brand community, in order to stimulate their social-focused communication activity. This is especially true for typically small and medium-sized catering enterprises, where in most cases, social media is the only available marketing communications tool. In our empirical research, we analyze consumer narratives (n=151) with the methodology of content analysis. We asked the respondents to write about their relationship with their most preferred catering establishments in the online social sphere. In our research, we search for the inner intention by which members of brand communities got connected with their most preferred catering establishments on social platforms. We revealed such inner motivations for users extending a primarily experience (an consumption) based relationship to the online social sphere like rather pragmatic, information-focused intentions (e.g. exclusive information, timeliness, company offers, access claim for social media -specific contents), the expression of emotional binding (e.g. nostalgia, reference for acquaintances, personal involvement), social influence (the like as communication content, conformity, self-expression), and other thematic linkages beyond core company competences.

More Than Words, Brand Destruction in the Online Sphere

The focus of this paper is brand destruction, however in a slightly different sense than the traditional marketing literature depicts it. The concept of brand destruction basically tends to be discussed either (1) as an accidental, counter-productive event in a campaign which leads to the ruining of the brand, or (2) an intentional act by competitors in the market, which results the same breakdown mentioned above. As this paper shows, there are other ways to consider as well, when speaking about brand destruction. An often overlooked type of brand destruction is a rather new phenomenon: destroying the brand by customers or business partners. The adequate scene for this case is the internet itself, especially different social media platforms, e. g. Facebook, Twitter, Tumblr, Instagram, etc. Also popular weblogs can play an important role in brand destruction made by customers or business partners (general cases related to social media are depicted in Lipsman – Mud – Rich – Bruich, 2012). This paper presents a couple of cases in the online field and focuses basically on online communicative activities, in which a brand’s negative properties come to discussion. Both Hungarian and foreign examples are easy to find and they all demonstrate the growing power of consumers. This observation led marketing experts to start talking about the ‘smooth seizure of power by consumers’. Whilst the critic of this concept is considered to be relevant, this paper describes the elements and methods of the ‘seizure’ – from an online social point of view. The key of handling brand destruction cases efficiently lies in the role of social media users. They are not only consumers, but the opportunity for producing online contents is in their hands as well – this fact results in the idea of ‘prosumers’. Thus customers on social media platforms must be handled as a ‘critical mass’: as civic warriors with strong weapons in their armoury. No companies are allowed to feel safe, as the slightest error may well be punished by the crowd.

Netnográfia avagy on-line karosszék-etnográfia a marketingkutatásban (Netnography or Online armchair etnography in the marketing research)

A netnográfia olyan kvalitatív kutatási módszer, amely adaptálja az etnográfiai kutatási technikákat az on-line közösségek kultúrájának vizsgálatához (Kozinets, 2002). Információforrásként nyilvánosan elérhető on-line kommunikációs csatornákat használ, hogy azonosítsa és megértse az on-line fogyasztói csoportok gondolkodásmódját és döntési mechanizmusait, egyszersmind egyszerűen és hatékonyan használható eszköz. A netnográfia bizonyos szempontból az úgynevezett karosszék-antropológiára vezethető vissza. A szerzők cikkükben bemutatják a módszer eredetét és használatát. / _____ / Netnography is a qualitative research methodology that adopts ethnographic research techniques to study the culture of online communities (Kozinets, 2002). Netnography uses publicly available online forums to identify and understand way of thinking and decisions of online consumer groups. It is a simple and effective method. Netnography originates in so called „armchair anthropology”. In this paper we present the roots and usage of the method.