Készpénz optimalizálás GLPK program használatával (Cash flow management with GLPK software)

A készpénz-optimalizálás az operációkutatás régóta kutatott területe. Ebben a cikkben valós adatokon mutatok be egy banki készpénz-optimalizálást, melyet lineáris programozási feladatok segítségével végeztem el. A cikkben összehasonlítottam a determinisztikus és a sztochasztikus megközelítéseket is. A hagyományos készpénz-optimalizáción két területen léptem túl: egyrészt vizsgáltam a bankfiók valutagazdálkodását is, másrészről a bankfiókok közötti készpénzszállítás lehetőségét is. A vegyes egészértékű lineáris programozási feladatok megoldására a glpk nevű szabad hozzáférésű szoftvert használtam, így a cikkből képet kaphatunk a megoldó (solver) felhasználhatóságáról és korlátairól is. ___________ In recent years both operational research and quantitative ¯nance have paid much attention to cash management issues. In this paper we present a cash management study which is based on real world data and uses a mixed integer linear programming (MILP) model as the main tool. In the paper we compare deterministic and stochastic approaches. The classical cash management problem is extended in two ways: we considered the possibility of bank offices keeping more than one currency and also investigated the opportunity of cash transports between bank offices. The MILP problem was solved with glpk (GNU Linear Programming Kit), a free software. The reader can also get a feel of how to use this solver.

Jeremie program, mint a magyar start-up ökoszisztéma életre hívója

A kockázati tőke kiemelt jelentősége széles körben elismert az innovatív, induló vállalkozások finanszírozásában. Nemzetközi szinten azonban a kockázati tőkebefektetések nagymértékben visszaestek a 2007-ben induló válság hatására. Ez a visszaesés a klasszikus, start-up vállalkozásokat finanszírozó kockázati tőkebefektetéseket erősebben érintette. Az állami hatóságok ezt felismerve, több ösztönző programot indítottak ezen befektetések elősegítésére. Az Európai Bizottság (EC) és az Európai Befektetési Bank (EIB) 2005. október indította el a Jeremie programot, a kis-és középvállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése céljából. A program számos finanszírozási lehetőséget nyújt, de a vissza nem térítendő támogatás nem tartozik a lehetséges eszközök közé. A térséget tekintve Magyarország rendelkezik a legtöbb kockázati tőkebefektetés kerettel. Magyarországon a Jeremie alapok megjelenését megelőzően kevés kockázati tőkebefektetés történt az innovatív, induló vállalkozásokba, a kis-és középvállalatok finanszírozását elsősorban a banki források, vissza nem térítendő támogatások, valamint az állami kockázati tőkealapok biztosították. A program I. szakaszának befektetési időszaka 2013. december 31-én zárul, így aktuálisnak tartjuk foglalkozni azzal, hogy milyen is az összetétele az alapok portfóliójának, milyen típusú cégeket tart most befektetésre alkalmasnak a kockázati tőkés piac. A Jeremie program hatásainak már valós jelei vannak elsősorban a start-up világban, hiszen az utóbbi néhány évben egy új jelenség van kialakulóban, az ún. „start-up ökoszisztéma”, mely hosszú távon mindenképpen fontos mozgatója lehet majd a gazdaságnak. Ezt az ökoszisztémát egyértelműen a Jeremie program hívta életre, melyről a fiatal egyetemistáktól kiinduló projektek, vállalkozások tanúskodnak leginkább. A Jeremie II. program 2013-as indulása ennek csak még inkább kedvez, hiszen itt kifejezetten a magvető, kezdeti fázisú projektek számára négy alap áll rendelkezésre forrásaival. Elegendő tőke áll rendelkezésre a piacon, a kérdés már csak az, hogy a keresleti oldalról rendelkezésre áll e majd megfelelő számú, kockázati tőkét elbírni képes befektetési lehetőség. A programmal nyitva áll a lehetőség a magyar KKV szektor megerősödésére, nemzetközi piacokon való megjelenésére és néhány társaság kitörésére, hogy a jövőben a nagy nemzetközi kockázati tőke és a magántőke alapok számára is vonzóvá váljon a magyarországi piac.

The long term preservation of an 18th century gene bank heritage

The allée is one of the oldest instruments and forms of landscape architecture, which has often been used from the Antiquity for the expression of visual and functional relationships, for the delimitation of space, or for the pictorial creation of movement. The several hundred years old allées of the late baroque age, which still live among us as the witnesses of bygone times, represent a special value throughout Europe. The longevity and the respectable size as such bestow a certain value upon the trees. However, the allées also stand for a garden art, landscape, culture historical and natural value, which in a summarized way are called cultural heritage. Furthermore, the gene pool of the proven longevous, high tolerance tree specimens is a natural and genetic heritage of scientific signification. The age of the trees and allées is finite. Even with a careful and professional care, the renewal is inevitable, which, beyond technical problems of landscape architecture might raise many scientific, nature conservation, yes, esthetical and ethical questions. This is why there is no universal methodology, but there are aspects and examination procedures of general validity with the help of which a renewal can be prepared. The renewal concept of the lime tree allée in Nagycenk aims at the protection and the transmission of the value-ensemble embodied in the allée. One part of the value-ensemble is the spiritual, cultural heritage, the extraordinary value of the landscape-scaled, landscape architectural creation planted and taken care of by the Széchenyis. On the other hand the two and a half centuries old trees represent an inestimable botanical and genetic wealth. Its transmission and preservation is a scientifically important program coming up to the Széchenyi heritage. After the registration of the originally planted old trees, the complete nursery material of the “Széchenyi limes” necessary for the replanting can be produced by vegetative propagation. The gradual replacement of the stand with its own propagation material, by the carefully raised nursery trees of the same age can be a model for the gene-authentic renewal method – a novelty even at an international level.