Stability of Ampelometric Characteristics of Vitis vinifera L. cv. 'Syrah' and 'Sauvignon blanc' Leaves: Impact of Within-vineyard Variability and Pruning Method/Bud Load

Historically, grapevine (Vitis vinifera L.) leaf characterisation has been a driving force in the identification of cultivars. In this study, ampelometric (foliometric) analysis was done on leaf samples collected from hand-pruned, mechanically pruned and minimally pruned ‘Sauvignon blanc’ and ‘Syrah’ vines to estimate the impact of within-vineyard variability and a change in bud load on the stability of leaf properties. The results showed that within-vineyard variability of ampelometric characteristics was high within a cultivar, irrespective of bud load. In terms of the O.I.V. coding system, zero to four class differences were observed between minimum and maximum values of each characteristic. The value of variability of each characteristic was different between the three levels of bud load and the two cultivars. With respect to bud load, the number of shoots per vine had a significant effect on the characteristics of the leaf laminae. Single leaf area and lengths of veins changed significantly for both cultivars, irrespective of treatment, while angle between veins proved to be a stable characteristic. A large number of biometric data can be recorded on a single leaf; the data measured on several leaves, however, are not necessarily unique for a specific cultivar. The leaf characteristics analysed in this study can be divided into two groups according to the response to a change in bud load, i.e. stable (angles between the veins, depths of sinuses) and variable (length of the veins, length of the petiole, single leaf area). The variable characteristics are not recommended to be used in cultivar identification, unless the pruning method/bud load is known.

Demográfiai hatások és implicit hozamok kapcsolata a nyugdíjrendszerekben = The relationship of demographic effects and implicit returns in pension systems

E tanulmány központi témája a nyugdíjrendszerek implicit hozama. Az együtt élő nemzedékek figyelembevételével felépülő nyugdíjmodellekben kétféle implicit hozamot különböztetünk meg. A hosszmetszeti implicit hozamot valamely adott nemzedékhez tartozó, különböző években esedékes pénzáramlások alapján, a keresztmetszeti implicit hozamot pedig több, különböző nemzedék adott évben jellemző pénzáramlásai alapján számíthatjuk ki. A hosszmetszeti és keresztmetszeti implicit hozamok értékeit és a közük lévő összefüggéseket a tőkefedezeti, a névleges egyéni számlás és a hagyományos felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek egyszerű elméleti modelljeiben hasonlítjuk össze. A számításokhoz használt modellkeret fontos eleme a várható élettartam figyelembevétele. Az eredmények azt mutatják, hogy a maximális és a várható élettartam eltérésekor a hosszmetszeti és a keresztmetszeti implicit hozamok közötti összefüggések még egyszerű elméleti modellben is meglehetősen összetettek lehetnek. ____ The focus of this study is on the implicit returns of pension systems. Two types are analysed using an overlapping generations model: the calculation of longitudinal\" return is based on cash flows in different years belonging to a given generation, while cross-section\" implicit return is calculated in a given year with cash flows of multiple generations. Values and relationships of longitudinal and cross-section implicit returns are compared in simple theoretical models of fully funded\", notional defined-contribution\" and traditional pay-as-you-go\" pension systems. An important element of the theoretical model is the inclusion of an assumption about life expectancy. Model results point to the complexity of the relation between longitudinal and cross-section implicit returns, if expected and maximum life expectancy differ. The study maps and introduces these complex relationships.

Parametrikus nyugdíjreformok és életciklus-munkakínálat (Parametric pension reforms and life-cycle labour supply)

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer finanszírozása pusztán a demográfiai folyamatok következtében is jelentős terhet ró majd a költségvetésére, amin a különböző parametrikus és paradigmatikus nyugdíjreformok enyhíthetnek. A reformok azonban hosszú távon olyan viselkedési, munkakínálati reakciókat válthatnak ki, amelyek alapvetően változtatják meg a költségvetési hatásokat. Az 1999 és 2009 között Magyarországon megfigyelhető átlagos munka- és nyugdíjkorprofilok bemutatása után arra tettünk kísérletet, hogy mikroökonómiai alapon határozzuk meg néhány alapvető parametrikus nyugdíjreformnak a férfiak életciklus-munkakínálatára gyakorolt hatását. A modell paramétereit a magyar gazdaság 1999 és 2009 közötti jellemzőinek megfelelően kalibráltuk. Eredményeink szerint a helyettesítési ráta csökkentése, a nyugdíjkorhatár emelése és a svájci indexálás árindexálásra cserélése összességében számottevően növeli az egyes képzettségi csoportok munkakínálatát, s a fiatalabb korosztályok javára csoportosítja át az életciklus-munkakínálatot, míg a nyugdíj kiszámításához figyelembe vett évek számának megváltoztatása nem hoz jelentős aggregált hatást, és nem jár a munkakínálat korcsoportok közötti átcsoportosításával. ____ Financing the social-security pension system will weigh heavily on the government budget in developed countries, merely through the projected demographic processes. The burden could be eased by various parametric and paradigmatic pension reforms, but in the long run such reforms may trigger behavioural, labour-supply responses, which may alter the budgetary effects fundamentally. Having described the average work and pension profiles in Hungary between 1999 and 2009, the authors use a microeconomic approach in an attempt to assess the effect of certain parametric pension reforms on the life-cycle labour supply of males. The parameters for the model were calibrated for the characteristics of the Hungarian economy. The results show that decreasing the replacement rate, increasing the retirement age and replacing Swiss indexation of pensions by price indexation cause a considerable increase in the labour supply of all education-level groups, whereas changing the number of years considered in computing pensions does not have a significant aggregate effect. While introducing price indexation increases the labour supply of all cohorts by the same amount, the other reforms reallocate the life-cycle labour supply, mainly towards younger age-groups.