Fejlődünk, hogy fejlődhessünk? – avagy milyen önképzési módszereket részesítenek előnyben a mikro- és kisvállalkozások vezetői napjainkban Magyarországon?

A vállalkozások közötti verseny egyre kiélezettebb. A versenyképesség egyik legfontosabb tényezője az emberi erőforrás, melynek tudása, kompetenciái jelentősen befolyásolják a vállalkozások sikerét. A szerzők véleménye szerint hosszú távon azok a vállalkozások maradhatnak életben, amelyek nem költségtényezőként, hanem lehetőségként tekintenek a humán erőforrásra és a tudásukat igyekeznek naprakész állapotban tartani, amelyhez a képzés elengedhetetlen. A cikkben kizárólag a vállalkozások vezetőinek önképzési szokásait vizsgálják, nem térnek ki az alkalmazottak képzési lehetőségeire. Az általuk feltárt szakirodalmak többségében a szerzők elsősorban a közép- és nagyvállalatok vezetőire koncentrálnak. A menedzsmentkurzusok, az MBA-képzések és a felsőoktatási intézmények által kínált képzések legfőbb bázisát is ez a csoport adja. Jelen tanulmányban a fentiektől eltérően elsősorban a mikro- és kisvállalkozások vezetőire fókuszálnak a szerzők. Arra keresik a választ, hogy ezek a vezetők a formális vagy az informális csatornák közül melyiket használják a szervezeti kérdések megválaszolásához, illetve a formális csatornák esetén milyen képzéseket részesítenek előnyben, és ez mennyire hozható kapcsolatba a vállalkozások méretével.

A hazai agrárkereskedelem specializációjának változása Magyarország és az Európai Unió között a csatlakozás után

2004-ben Magyarország kilenc közép-kelet európai országgal együtt csatlakozott az Európai Unióhoz, amely számos változást idézett elő az agrárkereskedelem terén. A téma fontosságának ellenére az EU csatlakozás agrárkereskedelmi hatásainak vizsgálatával az új tagországokban eddig viszonylag kevés munka foglalkozott. A cikk célja ezért a téma hiányos szakirodalmának bővítése egy specializációs elemzés elkészítésével, amely a csatlakozás hazai mezőgazdasági alapanyagok és feldolgozott termékek kereskedelmére gyakorolt hatását vizsgálja. A cél elérése érdekében a cikk először ismerteti a kutatás empirikus hátterét, valamint az alkalmazott módszertant, nevezetesen a megnyilvánuló komparatív előnyök elméletén alapuló különböző módszereket. A második részben a számítások eredményeit elemezzük, amelynek elvégzéséhez a cikk az Eurostat adatbázisát használja HS6-os rendszerben az adatok forrásaként, 1999-2010 évekre. A munka harmadik része az adatok mögé tekint és agrárpolitikai következtetéseket és javaslatokat fogalmaz meg, kombinálva a mikro- és makro-szintű elemzést. A hazai agrárkereskedelem specializációjának vizsgálatát a megnyilvánuló komparatív előnyök módszerével elvégezve bebizonyosodott, hogy csak a mezőgazdasági alapanyagok egy része rendelkezett megnyilvánuló komparatív előnnyel 1999-2010 között, míg a mezőgazdasági feldolgozott termékek egyértelműen komparatív hátrányban voltak, noha a csatlakozás előbbiek gyengülését, míg utóbbiak erősödését hozta. Agrárpolitikai szempontból az eredmények relevanciája vitathatatlan, hiszen a bemutatott változások alapvetően a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar régóta meglévő belső problémáinak és a megváltozott piaci feltételeknek az együttes eredői. Ezek közül kiemelendő a megváltozott piaci körülményekhez történő hatékony alkalmazkodás képességének hiánya, a hazai mezőgazdaság rossz termelési struktúrája, az új piaci körülmények és a kedvezőtlen világpiaci folyamatok következményei és a hazai feldolgozóipar rendszerváltás óta meglévő problémái. A jövőben világosan kell látni, hogy a magyar mezőgazdaság, élelmiszeripar és az élelmiszer-kereskedelem nem fejlődhet egymás kárára, ehhez azonban hosszú távú, strukturális változásokra van szükség a magyar mezőgazdaságban és élelmiszeriparban is.

Az európai uniós támogatások hatékonysága és hatásossága közötti különbség a ROP 1.2 intézkedésnél (The difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies at Regional Operational Program)

A szerző cikkében megpróbál rávilágítani annak fontosságára, hogy az Európai Unióból érkező fejlesztési támogatások hasznosulása és a támogatási rendszer hatékonysága között jelentős különbség van. Ha nem tudjuk hatékonyan és hatásosan felhasználni az Unióból érkező pénzügyi eszközöket, akkor a cél: a kohézió, a konvergencia az Európai Unió régi tagállamainak fejlettségi szintjéhez, jólétéhez még nehezebben és lassabban érhető el. Az uniós támogatások hatékonysága alapvetően a rendelkezésre álló pénz lekötésének, lehívásának arányából, illetve a lekötött, lehívott és esetleg visszafizetett összeg arányából állapítható meg (kvantitatív megközelítés). A támogatások felhasználásának hatékonyságánál bonyolultabb, jóval összetettebb megközelítést igényel a hatásosság fogalma. A felhasználás hatásosságát a projektszinten a támogatás hatására megtermelt hozzáadott értékkel, programszinten a GDP hozzáadott növekedéssel lehet kifejezni. A cikk alapvetően a ROP 1.2 "Turisztikai fogadóképesség javítása" pályázati kiírás nyertes projektjeinél végzett kutatás eredményein keresztül kívánja szemléltetni a projektszintű vagy mikro hatásosság fontosságára (kvalitatív megközelítés). _________ The author tries to highlight the importance the difference between the efficiency and effectiveness of using the EU-subsidies. If Hungary cannot use the financial means of the EU efficiently and effectively, than the goal: cohesion and convergence to the level of the old, developed countries of the EU will be much harder and slowly. The efficiency of the EU-subsidies can be measured by the ratio of the amount of money obliged and the amount of money spent, and by the amount of money withdrawn by the Commission, which is actually lost (quantitative approach). The effectiveness of EU-subsidies needs a much more complicated and complex approach, than the efficiency. The effectiveness of usage on project level can be measured by the "added value" of the project, on program level by the added GDP growth or employment. The article is analysing basically the results of a survey made among the winner project of the application ROP 1.2 (Regional Operational Program 1.2) Improving the capacity for tourism (project level or micro effectiveness – qualitative approach).

A nemzetgazdasági versenyképesség sportszakmai és gazdasági aspektusai = Sport and economic aspects of competitiveness on national level

Tanulmányunk a gazdasági versenyképességgel, kiemelten annak nemzetgazdasági szintű vetületével és a sport esetében történő értelmezésével foglakozik. A gazdasági versenyképesség esetén kiemelten kezeljük az IMD és a WEF versenyképességi rangsorait, a sport esetén pedig szétválasztjuk a hivatásos és a szabadidősportot. A hivatásos sport esetén bemutatjuk a sportszakmai versenyképességet indikáló és a sportszakmai versenyképességre hatással lévő gazdasági és társadalmi mutatókat egyaránt. Összehasonlítási csoportot képeztünk, amelyben Magyarország és a környező országok szerepelnek és a komparatív elemzés kiterjed a gazdasági és a sportszakmai versenyképességre, valamint a sportszakmai versenyképességre ható gazdasági és társadalmi tényezőkre egyaránt. A sportszakmai versenyképességet az olimpiai érmek számával és azok pontértékével mérjük, amit az olimpiák teljes történelmére és az elmúlt 20 év különböző szakaszaira egyaránt vizsgálunk, míg a gazdasági és társadalmi tényezőket csak a mondanivalónk szempontjából legrelevánsabb évekre, az új évezredre vizsgálunk. A hivatásos sporttal kapcsolatos versenyképességi kérdésekből azt a következtetést vontuk le, hogy Magyarország történelmi sportszakmai eredményességének fenntartását a jelen gazdasági és társadalmi tényezők nem igazolják, sőt az elmúlt időszak visszaesését támasztják alá és a Londoni olimpián való szereplésünkkel kapcsolatban inkább az összehasonlítási csoporton belüli további visszacsúszást, mintsem az eredmény javulását támogatják. A tanulmányban azt állítjuk, hogy egyéni, vállalati és makrogazdasági versenyképességet is javíthat a szabadidősport. Mikro szinten, majd makrogazdasági szinten elemeztük a szabadidősport hatásait, valamint próbáltunk választ keresni arra a kérdésre, hogy hogyan válhat az egyén, a vállalat és végső célként a gazdaság versenyképesebbé a fizikai aktivitás által. A kevesebb betegség és egészségügyi kiadás, vagy éppen a kedvezőbb várható élettartami mutatók mellett termelékenység-növekedés, a versenyképességi rangsorokban pedig előkelőbb helyezések érhetők el. ______ Our paper tackles the concept of competitiveness in the national level and interprets it also in the field of sport as well. In the economics field we focus on the competitiveness rankings of IMD and WEF and in the sport field we differentiate between professional and leisure sport. In the case of professional sport we introduce the measures of sport competitiveness and its influencing economic and social factors as well. We have made a peer group which contains Hungary and its neighboring countries and the comparative study tackles the sport competitiveness and the influencing economic and social factors as well. We measure sport competitiveness with the Olympic medal count and the medals point value, which is counted in the whole Olympic history, and different phases of the last 20 years. The economic and social factors are compared only in the new millennia as this is the most relevant time frame of this study. From the competitiveness analysis of professional sport we concluded that the maintenance of Hungary’s historical sport successes is not proved by nowadays economic and social factors, however they support the past years decline. These factors also indicate that in London (2012)we would rather slip one more position back in the peer group, than rise again from our ashes. In our opinion leisure sport could enhance the competitiveness of individuals, companies, and economy also. We analysed the effects of leisure sport on the microeconomic and macroeconomic level, and tried to find answer to that question how could be individuals, companies, and economy more competitive through leisure sport. Besides less illness and health care expenditures, longer life expectancy, productivity growth, countries could be well placed in competitiveness’ rankings.

Állami szerepvállalás a start-up vállalatok finanszírozásában

Az innovatív, induló vállalkozások kiemelt jelentőségűek a gazdasági növekedés szempontjából, de jelentős finanszírozási nehézségekkel küzdenek. A kockázati tőkések tekinthetők a fiatal, magas kockázatú vállalatok finanszírozóinak, a kockázatitőkebefektetések kínálata azonban visszaesett a 2008-as gazdasági válság hatására. Magyarországon a kockázati tőkekínálat visszaesése és a mikro-, kis- és középvállalatok rendelkezésére álló, szűkös hitelforrások olyan helyzetet teremtettek, ahol az állami szerepvállalás kerülhetett előtérbe. Tanulmányunkban áttekintjük az induló, innovatív vállalkozások finanszírozási sajátosságait, valamint a kockázatitőke-befektetések főbb jellemzőit és aktuális európai trendjeit. Ezek után az állami beavatkozással foglalkozunk: mivel indokolható az állami szerepvállalás, és az állam milyen eszközökkel segítheti az innovációk megvalósítását? Végül ennek egy megvalósulását, a Magyarországon is elindult Jeremie-programot mutatjuk be, és az eddigi kihelyezések befektetési portfólióját elemezzük a hazai gyakorlat alapján.