Fontosság-teljesítmény illeszkedés a termelési stratégiában és hatása az üzleti teljesítményre – statikus megközelítés

A termelési stratégia kutatásának mindig meghatározó területe volt, hogy miként tud a termelési stratégia hozzájárulni a vállalat termelési és üzleti teljesítményéhez. A kapcsolódó szakirodalom áttekintése alapján amellett érvelünk, hogy a termelési stratégia javítása érdekében a vállalatoknak egyaránt figyelembe kell venniük, hogy a) egy adott termelési képesség mennyire fontos a vevő számára és b) a vállalat hogyan teljesít az adott területen a versenytársakhoz képest. E két szempontot összekapcsolva ckkünk a fontosság-teljesítmény elemzést használja, ami a korábbi tanulmányoknál kifinomultabb operacionalizálást tesz lehetővé. A vizsgálathoz egy 21 országra kiterjedő, 725 vállalat adatait tartalmazó nemzetközi adatbázist használunk. Az eredmények azt sugallják, hogy a fontosság-teljesítmény logika javasolt alkalmazása jelentősen képes hozzájárulni az üzleti teljesítményhez. Tanulmányunk gyakorlati útmutatóval is szolgál a termelési stratégia döntéshozóinak arra, hogy miként érdemes a termelésfejlesztési projektek közül választani úgy, hogy ezáltal üzleti teljesítményüket is javítani tudják. ______ A key area of operations management research has always been the determination of how manufacturing strategy can contribute to a firm’s operational and business performance. After reviewing relevant literature, we argue that in improving manufacturing strategy, both the importance for the customer of a particular manufacturing capability and the firm’s current performance relative to competitors must be considered. Consequently, our research builds upon an importance-performance analysis approach, which allows for a more refined operationalization of the concept of importance-performance fit than previous studies. To investigate the link between importance-performance fit and business performance, we use an international sample of 725 manufacturing companies from 21 countries. The results of our analysis suggest that improvement decisions that follow the proposed importance-performance logic can significantly contribute to the firm’s business performance. Our study also offers practical guidance for manufacturing strategy decision makers on how to prioritize between improvement projects to positively contribute to business performance.

A számviteli szabályozások eltérésének okairól (Causes of the differences in accounting regulations)

A számviteli szabályozások közötti eltérések oda vezethetnek, hogy ugyanarról a gazdálkodó egység, egyazon időszakáról, akár jelentősen is eltérő, és az adott szabályozási logika alapján helyes pénzügyi kimutatások készülnek. Ezek a sokszor materiális eltérések nehezen magyarázhatók, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy a különböző pénzügyi kimutatások mögött azonos gazdasági események húzódnak meg. Az eltérések a számviteli szabályozás különbségeivel magyarázhatók. A cikk feltárja, hogy a számviteli szabályozásnak milyen szintjeit lehet megkülönböztetni, és vizsgálja, hogy milyen tényezők vezettek el oda, hogy az egyes megközelítések akár markánsan eltérő megoldásokat kínálnak egy-egy adott vagyoni elem megjelenítésére és értékelésére, illetve egy tranzakció megjelenítésére. A cikk az egyes eltéréseket indukáló tényezők rendszerezése útján megkísérel deduktív úton becslést adni a számviteli harmonizáció további lehetséges irányaira. ____ Differences among the accounting regulations may lead to material dissimilarities in the financial statements prepared for the same entity and same financial year. These material differences are sometimes hard to explain, given that they shall be based on the same transactions. The differences are explained by the differences in the regulations. The paper explains the possible levels of accounting by-laws and examines – based on the relevant literature – the factors that led to different solutions for the recognition, measurement and disclosure of the same items or transactions. By structuring these factors the article tries to give possible future advances in the harmonization of such systems using a deductive approach.

Idő- és jövőértelmezés a stratégiakutatásban és a tudatos jövőalkotás (előretekintés – foresight) vállalati gyakorlata

A stratégiakutatás eltérő megközelítéseinek áttekintésével (stratégia tartalmára, folyamatára és gyakorlatára irányuló kutatások) a szerző megadja azt a gondolkodási keretet, mellyel központi kérdését, a stratégiaalkotás idő- és jövőértelmezését kívánja értelmezni. Ezt követően a különböző stratégiai iskolák idő- és jövőértelmezésének bemutatása és elemzése következik. Mindezt azzal az elméleti céllal teszi, hogy ráirányítsa a stratégiát kutatók és a gyakorló stratégiaalkotók figyelmét arra hogy a vállalati működésüket meghatározó ún. „domináns logikák” mögött milyen rejtett és kevéssé reflektált időértelmezések, jövőalkotási alapfeltevések húzódnak meg. A cikk második felében egy tudatos jövőalkotó szemléletet feltételező előretekintő (foresight) vállalati stratégiaalkotó folyamatról lesz szó, ez a jövőorientált megközelítés hidat képezhet a stratégiai iskolák által meghatározott domináns logika és a jövőorientált stratégiaalkotás között.

Piaci rend és társadalmi normák. Hayek elmélete a társadalmi evolúcióról (Market order and social norms Hayek's theory of social evolution)

A hayeki szociokulturális evolúció elmélete a piaci rend elemzésének általánosítása. Hayek mind a piaci rend, mind a piaci rend alapzatául szolgáló társadalmi intézmények kialakulását és működését azonos logika alapján magyarázza. Ez a logika az egyéni cselekvések nem szándékolt következményeként értelmezi a spontán rend és a csoportszintű magatartásszabályok kialakulását és fennmaradását. A társadalmi normák magyarázatában a módszertani individualizmus elveinek érvényesítéséért az evolucionista perspektíva feladásával kellene fizetni. Hayek azonban a társadalmi normák magyarázatára is az evolucionista megközelítést alkalmazza, ezért egészíti ki a módszertani individualista megközelítést funkcionalista-evolucionista érvekkel. A szociokulturális evolúció hayeki elmélete példa arra, hogy a módszertani individualizmusra épülő magyarázat és a funkcionalista érvelés nem kiszorítja, hanem kiegészíti egymást. _____ Hayek's theory of socio-cultural evolution is a generalization of his theory of market order. He explains in the same way the development and operation of market order and those of the social institutions on which market order is based. This logic interprets the development and persistence of spontaneous order and group-level behaviour rules as an unintentional consequence of individual actions. In his explanation of social norms, enforcement of the principles of methodological individualism has to be paid for by abandoning the evolutionist perspective. But Hayek also employs an evolutionist approach in his explanation of social norms, and so he augments his methodological individualist approach with some functionalist-cum-evolutionist arguments. Hayek's theory of sociocultural evolution, for instance, exemplifies how an explanation resting on methodological individualism and a functionalist argument can complement, not preclude each other.

Pénzügyi számítások. Tesztfeladatok és megoldások

Az alábbi feladatgyűjtemény a Pénzügyi Számítások tárgyhoz kapcsolódik, amely a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy és Számvitel, illetve a Gazdaság- és Pénzügy-matematikai Elemzés alapképzésének negyedik félévének kötelező szaktárgya, de emellett más alapszakok hallgatói is felvehetik választhatóként, ha érdeklődnek a pénzügyek iránt. Különösen ajánljuk a tárgy felvételét azoknak, akik azt tervezik, hogy mesterszinten pénzügyi jellegű tanulmányokat folytatnak. A tárgy célja az alapvető eszközárazási ismeretekre építve bemutatni a pénz- és tőkepiacok működését és logikáját, a fontosabb szereplők jellemzőit és a közelmúlt tendenciáit; áttekinteni a legfontosabb elméleti összefüggéseket és modelleket; illetve az Excel segítségével komplex pénzügyi problémákat elemezni. A tematika összeállításánál arra törekedtünk, hogy a piacok és eszközök minél szélesebb köre kerüljön bemutatásra hangsúlyozva a befektetési, értékelési logika hasonlóságait és különbözőségeit.