Hajózni muszáj! - A GDP, az ökológiai lábnyom és a szubjektív jóllét stratégiai összefüggései ("Navigare necesse est." The connections between GDP, ecological footprint, and subjective welfare)

A tanulmányban országok környezetterhelését és jóllétét vizsgáljuk. A környezetterhelést vizsgáló klasszikus I = PAT azonosság célszerű átrendezésével és továbbgondolásával két térképet szerkesztünk, amelyek egy véges, korlátozott erőforrású világban segítik a stratégiai döntéshozatalt. A térképek adatait a bruttó hazai termék, az ökológiai lábnyom, illetve a szubjektív jóllét mutatói szolgáltatják, ezek az információk a világ országaira ma már széles körben rendelkezésre állnak. Bemutatjuk a gazdasági tevékenység és a szubjektív jóllét kapcsolatát, s az erre épülő 12 stratégiát, majd a szűkös természeti erőforrásokkal számot vető újabb 12 stratégialehetőséget tárgyaljuk. A gazdasági tevékenységet, a környezeti korlátokat és az emberi boldogságot egyszerre szem előtt tartó modell alapján nyilvánvaló a makroszintű következtetés: napjainkban a gazdasági tevékenység, illetve az emberi jóllét dematerializációja szükséges és kívánatos célkitűzés /===/ The study examines countries' ecological footprint and welfare. Rearranging and developing the classic I = PAT equation, the author has devised two maps to assist strategic decision-making in a world of finite, limited resources. The data on the maps – GDP, ecological footprint, and subjective welfare indices – are all widely available all over the world. The relation between economic activity and subjective welfare is presented and twelve strategies built upon them, before discussing twelve further strategies based on scarce natural resources. Using a model that considers economic activity, environmental constraints and human happiness concurrently, it becomes obvious that dematerialization of economic activity and human welfare are a necessary and desirable objective.

Mennyit ér a zajterhelés csökkenése? Zajvédelmi intézkedések értékelése a haszonértékelések átvitelével (The value of silence. An application of benefit-transfer methodology for evaluating noise-control actions)

Mind ez ideig a gyakorlatban kevéssé aknázták ki azt a lehetőséget, hogy a természeti tőke pénzbeli értékelése számszerű, egzakt információt nyújthat a döntéshozóknak. A szerzők a zajvédelmi intézkedések példáján keresztül tekintik át a természeti tőkejavak közgazdasági értékelésében rejlő lehetőségeket. Ismertetik a költség-haszon elemzés környezeti javakkal bővített formájának előnyeit, majd az általában elhanyagolt, a nem piaci javak által nyújtott haszon közgazdasági értékelésére alkalmas eljárásokat, külön kitérve a zajterhelés területére. Nagy hangsúlyt helyeznek a haszonfelmérések átvitelének széles körben alkalmazható módszereire. Bemutatják az általuk gyakorlatban végzett kutatás során szerzett tapasztalatokat, különös tekintettel arra, hogy a haszonértékelések átvitele hogyan járulhat hozzá a természeti tőkejavakkal kapcsolatos döntések során a társadalmi haszon maximalizálásához. _____ The paper offers an overview of the economic valuation of transportation-induced noise and cost-benefit analysis of noise-control measures and actions. Although economic valuation can provide hard, monetized data for decision-makers, it is relatively underused in practice. The study focuses on benefit-transfer methodology, where values obtained in previous cases are used as the basis for current evaluation. A specific application of benefit transfer is presented by a recent pilot project in Hungary, whereby a tool was developed for LGOs, enabling them to make preliminary assessments of the benefits of potential noise-control measures and rank possible options. This can help to optimize the benefits to society using limited resources.

Social acceptance of renewable energy: Some examples from Europe and Developing Africa

Current energy systems are in most instances not fully working sustainably. The provision and use of energy only consider limited resources, risk potential or financial constraints on a limited scale. Furthermore, the knowledge and benefits are only available for a minor group of the population or are outright neglected. The availability of different resources for energy purposes determines economic development, as well as the status of the society and the environment. The access to energy grids has an impact on socio-economic living standards of communities. This not fully developed system is causing climate change with all its related outcomes. This investigation takes into consideration different views on renewable energy systems — such as international discussions about biomass use for energy production, “fuel versus food”, biogas use — and attempts to compare major prospects of social acceptance of renewable energy in Europe and Africa. Can all obstacles to the use of renewable energy be so profound that the overall strategy of reducing anthropogenic causes of climate change be seriously affected?

Social acceptance of renewable energy: Some examples from Europe and Developing Africa

Current energy systems are in most instances not fully working sustainably. The provision and use of energy only consider limited resources, risk potential or financial constraints on a limited scale. Furthermore, the knowledge and benefits are only available for a minor group of the population or are outright neglected. The availability of different resources for energy purposes determines economic development, as well as the status of the society and the environment. The access to energy grids has an impact on socio-economic living standards of communities. This not fully developed system is causing climate change with all its related outcomes. This investigation takes into consideration different views on renewable energy systems — such as international discussions about biomass use for energy production, “fuel versus food”, biogas use — and attempts to compare major prospects of social acceptance of renewable energy in Europe and Africa. Can all obstacles to the use of renewable energy be so profound that the overall strategy of reducing anthropogenic causes of climate change be seriously affected?