Az integráció mérésének lehetőségei (Measuring the level of integration)

Az integrációt, mint folyamatot, valamint állapotot (integráltság), az integráció „intenzitását” az irodalomban nagyszámú mutatóval mérik. A mérési kísérletek a globális és regionális integrációk feltérképezésére és elemzésére egyaránt kiterjednek. A mérés kérdésének különös jelentősége van a gazdaságpolitikai kihívások és a hatékony válaszok kidolgozása szempontjából. / === / Many methods exist in the literature to measure the level and intensity of integration both as a process and as a state. These measurement exercises can be used to assess both global and regional integration. The most important goal of measurement is to provide inputs for effective policy making. The paper provides a review on the various approaches used in the context of the European Union.

Az európai villamosenergia-árak központi szabályozásának hatása a fogyasztói árakra (The impacts of the price regulation on the level of retail electricity prices in Europe)

Az Európai Unión belül az elmúlt időszakban megerősödött a vita arról, vajon a Közösség versenyképességének javításához milyen módon és mértékben járulhat hozzá az ipari és lakossági fogyasztók számára kedvező áron elérhető villamos energia. Az uniós testületek elsődlegesen a verseny feltételeinek további javításában látják a versenyképesség javításának fő eszközét, ám egyesek az aktívabb központi szabályozás mellett érvelnek. A jelenleg alkalmazott európai szabályozási gyakorlat áttekintése, a szabályozási modellek és a piaci árak alakulásának vizsgálata hozzásegíthet, hogy következtetéseket vonjunk le a tagállami gyakorlatok tekintetében, vajon sikeresebb-e a központi ármegállapításon alapuló szabályozói mechanizmus, mint a liberalizált piacmodell. ______ There is a strengthening debate within the European Union in recent years about the impact of the affordable industrial and household electricity prices on the general competitiveness of European economies. While the European Institutions argues for the further liberalization of the energy retail sector, there are others who believe in centralization and price control to achieve lower energy prices. Current paper reviews the regulatory models of the European countries and examines the connection between the regulatory regime and consumer price trends. The analysis can help to answer, whether the bureaucratic central regulation or the liberalized market model seems more successful in supporting the competitiveness goals. Although the current regulatory practice is heterogeneous within the EU member states, there is a clear trend to decrease the role of regulated tariffs in the end-user prices. Our study did not find a general causal relationship between the regulatory regime and the level of consumer electricity prices in a country concerned. However, the quantitative analysis of the industrial and household energy prices by various segments detected significant differences between the regulated and free-market countries. The first group of member states tends to decrease the prices in the low-consuming household segments through cross-financing technics, including increased network tariffs and/or taxes for the high-consuming segments and for industrial consumers. One of the major challenges of the regulatory authorities is to find the proper way of sharing these burdens proportionally with minimizing the market-distorting effects of the cross-subsidization between the different stakeholder groups.

A vállalati logisztikai költségek a magyarországi kis- és középvállalkozások körében végzett felmérés tükrében (Corporate logistics costs of the Hungarian small- and medium-sized enterprises)

A cikk a magyarországi kis- és középvállalkozások logisztikai költségeit vizsgálja a nemzetközi kutatások tükrében és a 2009-es közel kétezer hazai KKV-re kiterjedő „Vállalkozások helyzetének felmérése” alapján. A hazai logisztikai költségeket leginkább a vállalatméret és az ágazat befolyásolja. A magyarországi kis- és középvállalkozások ki nem szervezett szállítási és raktározási tevékenységei a hazai fuvarozóknak és raktárszolgáltatóknak jelentős piacbővülést jelenthetnének. Ez azonban csak látens piacbővülés, mivel a hazai KKV-k nem tervezik, hogy szállítási és raktározási tevékenységeiket nagyobb arányban szervezzék ki. Ez részben azzal magyarázható, hogy a feldolgozóipari, mezőgazdasági és kereskedő kis- és középvállalkozások viszonylag nagy arányban tekintik a logisztikát alapvető képességnek. Nemzetközi viszonylatban a magyarországi KKV-k magas logisztikai költségszintekkel szembesülnek, melynek mérséklésével az adminisztrációs terhek csökkentéséhez hasonló megtakarítást lehetne elérni. ____ This article examines total logistics costs and its components of the Hungarian small- and medium-sized enterprises in the light of international researches. It shows that company-size and its sector are the most important drivers of logistics costs and its components according to „Survey of position of enterprises”, which covered nearly 2000 Hungarian SMEs in 2009. It also proves that transport and warehousing demand of the Hungarian SMEs means a significant market growth for national carriers and warehouse providers. It is only a latent growth, because the Hungarian SMEs do not plan to outsource their transport and warehouse activities in a greater extent. The relative high level of logistics as a core competence among processing industry, agriculture and trade SMEs can be a partial explanation to this. The Hungarian small- and medium-sized enterprises face with high logistics costs in international comparison. Its reduction may bring similar savings as reduction of administrative burdens.