Employment and the Social Economy. EU Funding Opportunities for Developing Human Resources

The paper examines the role of EU cohesion policy in the field of human resources development and improving conditions for employment. The main objective of the analysis is to present a comprehensive picture about funding opportunities in connection with financing the activities of organisations of the social economy. As a background, the study stresses that the success of the European integration process depends to a great extent on the strength of economic and social cohesion between EU member states and regions. In order to create conditions for sustainable and balanced growth with social inclusion, there is a need to enhance the competitiveness of less developed regions combating the difficulties of structural change, and to improve their development prospects. To achieve this aim, one of the most important fields is to improve human resources. The paper points out, that EU cohesion policy has a crucial role in reducing disparities. After a general introduction to the EU level regional policy funding, the study focuses on the activities supported by the European Social Fund (ESF). The next part of the study deals with the possible types of the social economy projects and problems of self-financing. The author emphasises that social innovation emerges where State and markets fail to deliver for society (theory of non-profit/third sector) but not just to fix or replace them. The author concludes that these projects require state subsidies (official grants) at the beginning, but at the same time they can generate income. In this respect they follow same economic goals as other market actors, however, the crucial difference is that their main goal is not to make high profits for the owners. In the last part, as a concrete case study, the paper concentrates on the priorities of the Hungarian development plan in relation to social renewal. The author explains the priorities and fields of interventions of the social renewal programme. Finally, the chapter deals with the recent changes in the Hungarian employment policy and related measures supported by the European Social Fund. The chapter concludes that several employment programmes, projects for the development of social economy and programmes assisting the spreading of voluntariness and the training of volunteers have been launched with the co-financing of ESF.

Vállalati stratégiák, konfigurációk Magyarországon 1992 és 2010 között – 1. rész (Corporate strategies, configurations in Hungary between 1992 and 2010)

A vállalatok közvetlen versenytársaikkal összevetett eredményei alapján képzett teljesítményértékelési dimenziók, és az azok szerint képzett vállalati stratégiai archetípusok, konfigurációk azonosítása, leírása áll az empirikus kutatás fókuszában. Ezek során a szerző azonosítja a vállalati stratégiák archetípusait, felhasználva a konfigurációs iskola módszertanát. A kutatás az 1992 és 2010 között felvett magyarországi adatsorok alkalmazásával, több mint 1200 felsővezetői vélemény alapján készült. A válaszok alapján a vállalatok teljesítményét hét, egymástól független dimenzió mentén különíti el, melyek alapján különböző vállalatistratégia-típusok azonosíthatók. A kiemelkedő vállalati teljesítmény elérése érdekében a szerző konkrét ajánlásokat fogalmaz meg cikkében ______________ The identification and description of the strategic archetypes (configurations) are the focus of the empirical research. The author identifies and describes the archetypes of the adaptation strategies by using the methodology of the configuration school. The dataset of the research consists of more than 1200 CEO’s responses from Hungary between 1992 to 2010. Based on the responses, corporate performance has 7 independent dimensions, and they are suitable to identify and descripe different strategic archetypes. Based on the results, the article has practical advices how to deliver superior corporate performance.

Versenyképes stratégiák Magyarországon 1992 és 2010 között = Corporate Strategies, Configurations in Hungary between 1992 and 2010

Az empirikus kutatás fókuszában a vállalatok közvetlen versenytársaihoz képest realizált teljesítményei alapján képzett teljesítményértékelési dimenziók, és azok alapján képzett vállalati stratégiai archetípusok, konfigurációk azonosítása, leírása áll. A konfigurációs iskola módszertanát felhasználva azonosítom az empirikus kutatások során a vállalati stratégiák archetípusait. A kutatás 1992 és 2010 közötti Magyarországi adatsorok felhasználásával, több mint 1200 felsővezetői vélemény alapján készült. A válaszok alapján a vállalatok teljesítményét 7 egymástól független dimenzió mentén különíthetjük el, melyek alapján különböző vállalati stratégia típusok azonosíthatók. A műhelytanulmányben a gyakorlati tapasztalatok alapján, konkrét ajánlások kerülnek megfogalmazásra a kiemelkedő vállalati teljesítmény elérése érdekében. _______ The identification and description of the strategic archetypes (configurations) are the focus of the empirical research. I identify and describe the archetypes of the adaptation strategies by using the methodology of the configuration school. The dataset of the research consists of more than 1200 CEO’s responses from Hungary between 1992 to 2010. Based on the responses, corporate performance has 7 independent dimensions, and they are suitable to identify and descripe different strategic archetypes. Based on the results, the article has practical advices how to deliver superior corporate performance.