Munkaszervezés a lean termelésben – mit magyaráznak a termelésmenedzsment koncepciók = Work organization in lean production – what production concepts explain

A tanulmány a lean termelés munkaszervezését három termelésmenedzsment koncepció segítségével vizsgálja. Az egyes koncepciók a szervezet eltérő metszeteit érintik: (1) a termék-folyamat mátrix (Hayes és Wheelwright, 1979) a termék és a folyamat jellemzőit helyezi középpontba. A lean hatására a szervezet a mátrixban a nagyobb választék és a folyamat alapú működés (nagyobb függőség) irányába mozdul el. Az elmozdulást üzemi szinten a magas elkötelezettségű munkavégzési rendszer gyakorlatainak bevezetése kíséri, mivel azok támogatják a rugalmas működést, a gyors kommunikációt és problémamegoldást. Az elmozdulás „minősége” és így a munkaszervezési gyakorlatok használata (mélyég, száma, munkavállalók bevonása) nagyban függ a termelési stratégiától és a lean érettségtől. (2) A termelési stratégia szakaszai (Wheelwright és Hayes, 1985) a termelés üzleti stratégiában játszott szerepét elemzik. A lean termelés összeegyeztethető a termelési stratégia harmadik szakaszának „command és control” szemléletmódjával. Az ilyen lean termelők költégfókuszúak, a hagyományos munkaerőképben gondolkodnak és körükben kevésbé jellemző az új emberi erőforrás gyakorlatok használata. A lean termelés adaptálása ösztönözheti a vállalatokat a termelési stratégia negyedik szintje felé. A negyedik szint a bevonásra, problémamegoldásra és tanulásra épít, amely megfelel a lean „emberek tisztelete” pillérének. (3) A lean érettségi modell (Hines és társai, 2004) a lean szervezeten belüli elmélyülését és terjedését mutatja be. A lean utazás során a vállalatok az eszköz alapú megközelítéstől a komplex értékrendszerben gondolkodó lean szervezet felé haladnak. A technikai tudásanyag egyre szélesebb körűvé válik, ami rávilágít a tudásátadás (személyek közöttire, de akár struktúrákba, folyamatokba építése is) képességének jelentőségére. Az emberi erőforrás gyakorlatok folyamatosan jelennek meg. De csak a legfejlettebb szakasz, a lean tanuló szervezet megjelenése teszi valóban szükségessé a munkavállalói kép újragondolását is. = This paper examines work organization in lean production with the help of three production concepts. These concepts embrace different dimensions of the organization: (1) the product-process matrix (Hayes and Wheelwright, 1979) is about product and process characteristics. Due to the lean the organization shifts within the matrix – towards higher variability and flow (higher level of interdependencies). On the shop floor the shift is accompanied by the introduction of high commitment work system’s practices, since those support flexible operations, fast communication and problem-solving. The „quality” of the shift and hence the application of these work practices (number of practices, their embeddeness, employee involvement) highly depends on manufacturing strategy and lean maturity. (2) The concept of stages of manufacturing strategy (Wheelwright and Hayes, 1985) analyzes the role of the manufacturing function in the business strategy. Lean production is compatible with the „command and control” approach of the third stage of manufacturing strategy. These lean producers are cost-driven, they have the traditional approach of employees and apply new work organization practices to a less extent. However, the implementation of lean production may drive these companies to the fourth stage. The fourth stage of manufacturing strategy is based on employee involvement, problem-solving and learning. This stage is in full accordance with the „respect for people” pillar of lean production. (3) Lean maturity (Hines et al., 2004) shows the path how lean management deepens and expands within an organization. During the lean journey, companies progress from the tool-based approach to the complex lean value system. The technical knowledge of lean becomes more and more comprehensive and it points out the crucial importance of knowledge conversion capabilities (intrapersonal or even how to build knowledge into structures, processes). Work organization practices constantly appear with the progress, but the review of the traditional approach of employees is only essential at the most advanced stage, when an organization becomes lean learning organization.

Value creation and appropriation through the Hungarian SME’s food chain

Value creation is the result of the continuous innovation activity of the entrepreneur, which is carried out mainly in form of open innovation among the agri-food SMEs. However value creation is not the ultimate goal of the enterprises. They are more interested in increased appropriation of the created value. Although the value creation (innovation) is very well explored and cultivated area of research, there are some voids in the field of agriculture and food industry: the behavioural aspect of open innovation is very rare. The value capturing is even much less studied, therefor our research approach is largely explorative one. Data are drawn from a survey carried out in Hungary among the agri-food SMEs in 2014. We use Structural Equation Modelling as well as ordered probit and semi-non parametric ordered probit models for analysing the data. Our results show that there is positive relationship between the knowledge sharing with chain partners and the innovativeness. We could explore that size of the firm, absorptive capacity and openness to foreign trade ambiguously affects value capturing. However trust in chain partners, reciprocity in knowledge sharing with chain partners and willingness to cooperate with buyers positively influence the appropriation of the created value.

A tudásreprezentáció és a tudásmegosztás információtechnológiai megoldásai a személyazonosság-menedzsment területén (Knowledge Representation and Sharing for Identity Management Domain)

A személyazonosság-menedzsment napjaink fontos kutatási területe mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. A szakterületen megvalósuló együttműködés, elektronikus tudásáramoltatás és csere hosszú távon csak úgy képzelhető el, hogy az azonos módon történő értelmezést automatikus eszközök támogatják. A szerző cikkében azokat a kutatási tevékenységeket foglalja össze, amelyeket - felhasználva a tudásmenedzsment, a mesterséges intelligencia és az információtechnológia eszközeit - a személyazonosság-menedzsment terület fogalmi leképezésére, leírására használt fel. Kutatási célja olyan közös fogalmi bázis kialakítása volt személyazonosság-menedzsment területre, amely lehetővé teszi az őt körülvevő multidimenzionális környezet kezelését. A kutatás kapcsolódik a GUIDE kutatási projekthez is, amelynek a szerző résztvevője. ______________ Identity management is an important research field from theoretical and practical aspects as well. The task itself is not new, identification and authentication was necessary always in public administration and business life. Information Society offers new services for citizens, which dramatically change the way of administration and results additional risks and opportunities. The goal of the demonstrated research was to formulate a common basis for the identity management domain in order to support the management of the surrounding multidimensional environment. There is a need for capturing, mapping, processing knowledge concerning identity management in order to support reusability, interoperability; to help common sharing and understanding the domain and to avoid inconsistency. The paper summarizes research activities for the identification, conceptualisation and representation of domain knowledge related to identity management, using the results of knowledge management, artificial intelligence and information technology. I utilized the experiences of Guide project, in which I participate. The paper demonstrates, that domain ontologies could offer a proper solution for identity management domain conceptualisation.

Resource-based view and dynamic capabilities - Achieving competitive advantage through internal resources and competences

Strategy has always been important for success. Whether strategy is applied for military purposes, in large firms, or even for personal objectives, there are certain key characteristics that every successful strategy carries on: clear, objective and simple goals; deep knowledge and understanding of the competitive environment; objective understanding and exploitation of resources; and an effective plan implementation. In this paper, the author’s attention will be focused on the role of internal resources, routines and processes as the bases of sustained competitive advantage (hereafter SCA) into what is now known as the resourcebased view of the firm (RBV) and Dynamic Capabilities (DC). First, the relevance of RBV and DC approaches and the main characteristics of those are briefly mentioned. Second, RBV and DC are examined as an important piece to achieve SCA. Later on, the author deepens into some examples and the manager’s importance when using these RBV and DC approaches. Then issues related with complexity and undefined concepts in RBV and DC are briefly mentioned. Finally, conclusions and personal comments are presented.