7 resultados para knowledge transfer,
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
The aim of this study was to empirically investigate the barriers in doctor-patient communication and knowledge transfer and the role of innovative technologies in overcoming these barriers. We applied qualitative research methods. Our results show that patients extensively use information sources, primarily the Internet before the visits. Patients regularly apply a self-diagnosis regarding their diseases. This implies several risks as many of them are not able to properly interpret the found information and at the same time the information might not be reliable. To overcome these risks efforts are required within the fields of technology developments for making web sites more reliable and improvement of the health culture of patients, as well. Our research identified the most significant barriers of doctor-patient communication including limited time, the patients’ distress, inadequate health culture and prior knowledge, as well as poor communication skills of some clinicians. Technology might help clinicians to use their limited time more effectively. In the long term, innovative technology solutions might take over some tasks of the health care personnel if they provide reliable health information adapted to the patient’s health, emotional and psychosocial status. Barriers of access to the new technology should be identified and addressed otherwise it would increase the already existing knowledge gap between patients and doctors.
Managing Succession and Knowledge Transfer in Family Businesses: Lessons from a Comparative Research
Resumo:
The most natural mode of family firm succession is the intergenerational ownership transfer. Statistical evidence, however, suggests that in most cases the succession process fails. There can be several reasons as a lot of personal, emotional and structural factors can act as an inhibitor to succession. The effectiveness of the implementation of any succession strategy is strongly dependent on the efficiency of intergenerational knowledge transfer, which is related to the parties’ absorptive capacity and willingness to learn. The paper is based on the experiences learned from the INSIST project. In the framework of the project different aspects of family business succession have been investigated in three participating countries (Hungary, Poland and the United Kingdom). The aim of the paper is to identify the patterns of management, succession, knowledge transfer and learning in family businesses. Issues will be examined in detail such as the succession strategies of companies investigated and the efforts family businesses and their managers make in order to harmonize family goals (such as emotional stability, harmony, and reputation) with business- related objectives (e.g. survival, growth or profitability).
Resumo:
A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen szerepet töltenek be a multinacionális vállalatok leányvállalatai a hazai klaszterekben, milyen a kapcsolatuk a klasztertag kis- és középvállalatokkal többek között a közös innovációban, a tudásközvetítésben, a klaszterek reputációjának növelésében. A felderítő kutatás a témát a hazai klaszterfejlesztési program, a Pólus Program által életre hívott három, úgynevezett akkreditált klaszter menedzsereivel, a klasztertag multinacionális vállalatok (MNV-k) hazai leányvállalatainak képviselőivel és a klasztertag KKV-k vezetőivel készült interjúk alapján mutatja be. A téma relevanciáját a program által potenciálisan indukált együttműködési folyamatok adják, mivel a klaszterfejlesztési pályázati konstrukciók úgy lettek kialakítva, hogy a klasztertag KKV-knak érdemes legyen nagyvállalatot is bevonniuk a közös innovációs és kutatás-fejlesztési projektekbe. A kutatási eredmények alapján az MNV leányvállalatainak leginkább a globális trendek és standardok klaszterbeli elterjesztésében van meghatározó szerepük, illetve a KKV-k és leányvállalatok közötti üzleti kapcsolatok alakításában kiemelt szerepe van a klasztermenedzsment szervezet tevékenységének. / === / The paper focuses on the topic which deals with the role of subsidiaries of multinational companies (MNC’s) in Hungarian industrial clusters in the fields of common innovation, knowledge transfer, and increasing the cluster’s reputation. The findings of the paper are based on an explorative research. Interviews were made with cluster managers, representatives of MNC’s subsidiaries, leaders of small and medium size (SME’s) enterprises operating in three accredited clusters created by the Hungarian cluster development program, the Pole Program. The relevance of the topic is given by the Program, which has induced potential cooperation between MNC’s subsidiaries and domestic SME’s in cluster environment in a way so the members of the cluster – SME’s and subsidiaries – were driven to cooperate in common innovation and R+D projects. The author’s research results suggest that MNC’s subsidiaries in Hungarian clusters seem to play a key role in the dissemination of global industrial trends and standards between the cluster members. The national cluster management organization can also play a decisive role in shaping business relationship between MNC’s and SME’s.
Resumo:
A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy milyen szerepet töltenek be a multinacionális vállalatok leányvállalatai a hazai klaszterekben, milyen a kapcsolatuk a klasztertag kis- és középvállalatokkal többek között a közös innovációban, a tudásközvetítésben, a klaszterek reputációjának növelésében. A felderítő kutatás a témát a hazai klaszterfejlesztési program, a Pólus Program által életre hívott három, úgynevezett akkreditált klaszter menedzsereivel, a klasztertag multinacionális vállalatok (MNV-k) hazai leányvállalatainak képviselőivel és a klasztertag KKV-k vezetőivel készült interjúk alapján mutatja be. A téma relevanciáját a program által potenciálisan indukált együttműködési folyamatok adják, mivel a klaszterfejlesztési pályázati konstrukciók úgy lettek kialakítva, hogy a klasztertag KKV-knak érdemes legyen nagyvállalatot is bevonniuk a közös innovációs és kutatás-fejlesztési projektekbe. A kutatási eredmények alapján az MNV leányvállalatainak leginkább a globális trendek és standardok klaszterbeli elterjesztésében van meghatározó szerepük, illetve a KKV-k és leányvállalatok közötti üzleti kapcsolatok alakításában kiemelt szerepe van a klasztermenedzsment-szervezet tevékenységének. ----- Abstract: The paper focuses on the topic which deals with the role of subsidiaries of multinational companies (MNC’s) in Hungarian industrial clusters in the fields of common innovation, knowledge transfer, and increasing the cluster’s reputation. The findings of the paper are based on an explorative research. Interviews were made with cluster managers, representatives of MNC’s subsidiaries, leaders of small and medium size (SME’s) enterprises operating in three accredited clusters created by the Hungarian cluster development program, the Pole Program. The relevance of the topic is given by the Program, which has induced potential cooperation between MNC’s subsidiaries and domestic SME’s in cluster environment in a way so the members of the cluster – SME’s and subsidiaries – were driven to cooperate in common innovation and R+D projects. Our research results suggest that MNC’s subsidiaries in Hungarian clusters seem to play a key role in the dissemination of global industrial trends and standards between the cluster members. The national cluster management organization can also play a decisive role in shaping business relationship between MNC’s and SME’s.
Resumo:
A KRAFT-index: Kreatív városok – fenntartható vidék egy komplex mutatórendszer, amely a fejlődési tendenciát, hálózatosodást, a fontosabb szereplők együttműködési készségét és kapacitását, kreativitási potenciálját, valamint a szereplők szinergiáiból fakadó belső energiákat és lehetőségeiket jelzi. A város- és vidékfejlesztés sikerének zálogaként előtérbe állítja és méri az ún. „puha” tényezőket, úgymint a kreativitást, innovációs képességet, új tudás létrehozását, tudástranszfert, együttműködési készséget, bizalmat, kollektív kompetenciákat. A társadalmi, gazdasági és tudományos kapcsolatok és hálózatok sűrűsége, minősége és dinamizmusa a sikeres fejlődés és fejlesztés kulcsai: ezek ma már fontosabb tényezők, mint a fizikai távolság, az adminisztratív jogi határok vagy az ún. „kemény” indikátorok. Az index értékeli egy térség lehetőségeit arra, hogy az ott élők, dolgozók, alkotók és letelepedni kívánók életminőségét, a vállalatok minőségi munkaerő iránti igényét és a fenntarthatósági szempontokat egyaránt figyelembe véve fejlessze gazdaságát és versenyképességét. Három tulajdonságcsoportot mér: 1. kreativitiási és innovációs potenciál, az új tudás létrehozásának képessége, 2. társadalmi és kapcsolati tőke, hálózati potenciál és „összekapcsoltság”, valamint 3. fenntarthatósági potenciál. _____ The KRAFT Index: Creative Cities – Sustainable Regions is a complex indicator system to measure development tendencies, ‘networkedness’, cooperation inclination and capacity, creativity potential and possibilities arising from the synergies among actors. It highlights and gauges ‘soft’ factors, such as creativity, innovation capacity, knowledge production, knowledge transfer, willingness for cooperation, trust, and collective competences and perceives effective regional cooperation among economic and social actors as the measure of successful urban and rural development. The density, quality and dynamism of social, economic and academic networks are more important factors than physical distance, administrative legal barriers or ‘hard’ indicators. The index evaluates the potential of a region to develop its economy and competitiveness by considering the quality of life of its inhabitants, workers, producers and immigrants, the quality workforce requirements of companies and sustainability. It measures three groups of qualities: 1. creativity and innovation potential, the ability of knowledge production; 2. social and connection capital, network potential and connectedness; and 3. sustainability potential.
Resumo:
A cikk ismerteti az egyetemi technológiatranszfer általános jellemzőit, majd egy, a világ minden táját érintő kitekintés segítségével röviden taglalja Magyarország és a Budapesti Corvinus Egyetem jelenlegi helyzetét az akadémiaiipari kapcsolatok fejlődésével és hatékonyságával kapcsolatban. Az eszmefuttatás a hazai és a nemzetközi szakirodalom eredményeit összefoglalva kísérletet tesz a technológiatranszfer definíciójának és folyamatának leírására, bemutatja az egyetemi technológiatranszfer jelentőségét az innovációs hálózatok szempontjából, majd felvázolja a következő Európai Uniós programozási időszak innovációval kapcsolatos legfontosabb hazai kihívásait.
Resumo:
Rather often we have to confront with the pessimistic views on the future of the family business. Contrary to these prognosis, the FB is not only present but also improving its position in the global economy and playing a key role in the European economy too. They represent 60 % of employment and more than 60 million jobs in the private sector. Among many internal challenges of FB in the five years’ time, the importance of the ‘company succession’ is increasing together with the renewing technology and ‘attracting the right sills/ talents’ (Global Family Survey, 2015). This article is focusing on the transfer of socio-economic wealth (SEW) as a key intangible asset within the intergenerational changes in the FB. The paper outlines the various concepts (narrow vs. broad) of the SEW and special attention is paid to the risk prone [taken] and risk adverse entrepreneurial attitudes. In this relation, the authors made distinction between the ‘opportunity’ and ‘necessity entrepreneurs’. Using empirical experiences based on multi-site company case studies in the three INSIST project countries, the various sub-sections are focusing on the transfer of the following key components of the SEW to the next generation: trust-based social-system, generic human values (i.e. openness, mutual respect, correctness, reliability, responsibility etc.) and ‘practice based – embedded collective knowledge’. Key lesson of this analysis is the following: transferring physical assets in the succession process seems to us less important than the transfer of the intangible one embedded in the company’s culture community. Further systematic national and international investigations – combining quantitative and qualitative research tools – are necessary to acquire more accurate picture on the impacts of transferring both intangible and tangible assets in the succession process in the FB.