Marketing-szemléletmód és az üzleti kapcsolatok (Marketing-outlook and business relations)

A cikk az üzleti kapcsolatok marketingértelmezéséről szól. A marketing a piaci magatartás tudománya. A két vagy több partner között megvalósuló piaci tranzakció a marketing alapvető elemzési egysége. A piac dinamikáját a tranzakciók ismétlődései jelentik. Az ismétlődő tranzakciókból épülnek fel a piaci kapcsolatok.. A szervezetközi piac a gazdasági és nem gazdasági szereplők egymással kölcsönös függőségben lévő, a társadalmi környezetbe beágyazott kapcsolatrendszere, amelyben a tevékenységek és az erőforrások cseréje zajlik. A cikk kitér annak rövid bemutatására, hogy a különböző marketingterületek miként járulnak hozzá az üzleti kapcsolatok megismeréséhez. A szerző meghatározása szerint az üzleti kapcsolat az üzleti hálózatba ágyazott két szervezet közötti interaktív cserekapcsolatot jelent. A definíció kifejtése során bemutatásra kerülnek az üzleti kapcsolatok érintettjei, legfontosabb folyamatai, valamint a kapcsolat létének néhány következménye. __________ The article discusses the interpretation of business relations within the field of marketing. Marketing is the science of market behaviour. The basic segment of marketing analysis is the market transaction between two or more persons. The dynamics of the market is created by the repetition of transactions. Repeated transactions make market relations. Inter-organizational market is a network of interdependent relations among economic and non-economic actors embedded into the social environment, serving as a platform for the exchange of actions and resources. The article shortly describes how the different areas of marketing contribute to the knowledge of business relations. According to the author, business relations are interactive exchange relations between two organizations embedded in the business network. The detailed explanation of the definition introduces the parties involved in business relations, the most important processes, and some consequences of the existence of the relation.

Dematerializálódás az értékteremtésben (Demate value creation)

Napjainkra az értékteremtés tényezőiben hangsúlyeltolódás ment végbe a korábban túlnyomó részben tárgyalt tárgyiasult elemekről a tudásalapú, kézzel megfoghatatlan, immateriális elemek felé. Az értékteremtés forrását alkotó erőforrások dematerializálódása, azaz az immateriális erőforrások szerepének növekedése már az 1990-es évek második felétől ismertté vált a nemzetközi szakirodalomban, azonban az érték és az értékteremtési folyamat immateriális elemeiről csak a XXI. században kezdődött vita. A szerző vizsgálatának középpontjában az értékteremtés koncepciója és az ebben fellelhető immateriális elemek állnak, kihangsúlyozva a dematerializálódást. _____ Nowadays we can realize a shift in the focus of value creation from the formerly well discussed tangible factors to the knowledge-intensive, immaterial, intangible factors. The dematerialization of resources, which is the phenomena of growing importance of intangible resources, is known from the second half of 1990’s in the literature, but the discussion from the intangible elements of value creation began only in the beginning of the 21st century. The concept of value creation and its intangible elements are in the focus of the paper as the emphasis of dematerialization.

Állami támogatások és gazdasági teljesítmény. Támogatás-túladagolás a magyar gazdaságfejlesztésben? (An overdose of state aid in the Hungarian economy)

Magyarországon az elmúlt évtizedben a vállalatoknak nyújtott állami támogatás GDP-arányosan számolva az európai uniós átlag 2,7-szerese volt. A cikk megvizsgálja, hogy a támogatások hatása megjelenik-e a magyar gazdaság beruházási, foglalkoztatási, jövedelemtermelési teljesítményében és versenyképességében. Arra a következtetésre jut, hogy egyik területen sem jobb a helyzet, mint azokban az országokban, amelyekben lényegesen alacsonyabb a támogatási arány. A mikroszintű elemzések, értékelések sem támasztják alá azt a vélekedést, hogy az állami támogatások érzékelhetően javítják a gazdasági teljesítményt. A források bősége önmagában is okoz hatékonysági problémákat, mert sok program és szervezet versenyez egymással. A rossz (gyengébb hatékonysági követelményeket támasztó) programok kiszorítják a jó programokat. Ha a versenyképességet érdemben befolyásoló tényezők, például a kedvező jogi szabályozási környezet és az üzleti szolgáltatások jól működő piacai nem adottak, akkor ezek hiányát nem ellensúlyozza a támogatások magas szintje. Magyarország az idén indult hétéves programozási időszakban tovább kívánja növelni a vállalatoknak nyújtott állami támogatások mértékét, miközben nincs egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy milyen módon növelhető a támogatási rendszer jelenleg alacsony hatékonysága. _____ State aid given to enterprises as a proportion of Hungary�s GDP has been 2.7 times the EU average over the past decade. The article examines whether any impact of this high level of state aid can be discerned in investment, employment, income- generation performance, or competitiveness of the Hungarian economy. It seems that in none of these areas is the situation better than in countries that have a markedly lower rate of state aid. Micro-level analyses and evaluations do not support the belief that state aid appreciably improves economic performance. A wealth of resources on its own can cause problems with efficiency, as many programs and organizations compete with each other. Bad (less demanding) programs nudge out the good ones. If the factors significantly determining competitiveness, including a favourable legal and regulatory environment and well-functioning markets of business services, are not in place, a high level of state aid cannot be a proxy for them. In the seven-year programming period beginning this year, Hungary plans to further increase the amount of state aid to enterprises, while there is no clear answer as to how to improve the currently poor efficiency of the state aid system.

Innovációs kalandozások az elmélettől a stratégiáig = Innovation adventuring from theory to strategy

A cikk célja, hogy közelebb vigye az olvasót az innováció és az innovációmenedzsment kérdésköréhez. A tanulmány az innováció témakörének feldolgozását a vállalatelméleti alapoktól kezdi, majd konkrét stratégiai megfontolásokig jut el a cikk végére. A tanulmány széles körű hazai és nemzetközi szakirodalom alapján tárja fel az innováció vállalatelméleti gyökereit. A felhasznált irodalom nem ragad meg elméleti szinten, hiszen a tanulmány lefordítja ezeket az elméleti koncepciókat valós, gyakorlatorientált üzleti nyelvre. Célja, hogy a nagyvilágban szétszórt elméleteket letisztítsa, és a modern kori menedzsmentelvekkel szintetizálja. A cikk az innovációt a vállalati értékteremtés szemszögéből vizsgálja. Megállapítja, hogy az innováció számos vállalatelmélet tanait integrálja egybe, aminek következtében a stratégiai implikációk is széles spektrumon mozoghatnak. Ahogy az innováció változást indukál a szervezetben, úgy bukkannak fel komplex optimalizálási dilemmák, amelyek a turbulens gazdasági környezetben, a rövidülő reakcióidők miatt, egyre nagyobb kihívást okoznak a menedzserek számára. A cikk ezeket a dilemmákat mutatja be vitaindító attitűddel, valamint az elmélet és a gyakorlat szintetizálásával. ____ The aim of the article is to bring the reader closer to the topic of innovation management through several company theories and strategic implications. This study is based on a wide range of international literature which is interpreted in a practice oriented way. This article is summarizing the sporadic information on innovation as well as makes an effort on synthesizing this knowledge. The aspect of observation is mainly based on corporate value creation. As innovation causes changes into the organization company leaders have to face complex economic optimization questions. These management dilemmas are not easy to solve in this turbulent business environment. This article tries to highlight these strategic level issues around innovation management by synthesizing theoretical knowledge with business implications.

A temporary loss of pace or the "middle income trap" - a commentary on the tasks for Hungary's economic development

The latest Hungarian economic growth data, though favourable, do not let us forget that in the longer term growth is weak compared to the preceding period – as well as to the performance of the East-Central European region, which is more dynamic than the European average. In order to make sense of the past decade’s relative loss of pace and lay the foundations for future development policy, it is worth placing Hungary’s case in the context of the slowing tempo typical of middle-income countries. The economic development policies currently pursued by the government are aimed at increasing output in the processing industry, and by extension exports, while relevant international experience advises that it is the higher value-added activities of the global value chain, particularly business services, which should be developed further. In this way real wages and income levels could be increased, and the economy would be less exposed to the fluctuations of international cycles.

Knowledge and innovation as value drivers in professional services firms: an empirical research in Central and Eastern Europe

The purpose of this study was to investigate empirically the role of knowledge and innovation within Central and Eastern Europe’s changing economy. We applied qualitative research methods, and focused only on professional services firms within the region. The connection between knowledge and innovation as well as knowledge and competitiveness was analyzed by top managers and senior industry experts. Our findings revealed that knowledge might be a real value driver for professional services firms. These companies can significantly contribute to the development of modern economies through the dissemination of their internal best practices in knowledge management. We found three factors that might influence the effectiveness of knowledge management. These three factors are the involvement of international knowledge networks, the investments in human capital, and focus on critical resources. These issues proved to be essential to maximize the potential of knowledge and to leverage this into increased business performance.

A tudásreprezentáció és a tudásmegosztás információtechnológiai megoldásai a személyazonosság-menedzsment területén (Knowledge Representation and Sharing for Identity Management Domain)

A személyazonosság-menedzsment napjaink fontos kutatási területe mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. A szakterületen megvalósuló együttműködés, elektronikus tudásáramoltatás és csere hosszú távon csak úgy képzelhető el, hogy az azonos módon történő értelmezést automatikus eszközök támogatják. A szerző cikkében azokat a kutatási tevékenységeket foglalja össze, amelyeket - felhasználva a tudásmenedzsment, a mesterséges intelligencia és az információtechnológia eszközeit - a személyazonosság-menedzsment terület fogalmi leképezésére, leírására használt fel. Kutatási célja olyan közös fogalmi bázis kialakítása volt személyazonosság-menedzsment területre, amely lehetővé teszi az őt körülvevő multidimenzionális környezet kezelését. A kutatás kapcsolódik a GUIDE kutatási projekthez is, amelynek a szerző résztvevője. ______________ Identity management is an important research field from theoretical and practical aspects as well. The task itself is not new, identification and authentication was necessary always in public administration and business life. Information Society offers new services for citizens, which dramatically change the way of administration and results additional risks and opportunities. The goal of the demonstrated research was to formulate a common basis for the identity management domain in order to support the management of the surrounding multidimensional environment. There is a need for capturing, mapping, processing knowledge concerning identity management in order to support reusability, interoperability; to help common sharing and understanding the domain and to avoid inconsistency. The paper summarizes research activities for the identification, conceptualisation and representation of domain knowledge related to identity management, using the results of knowledge management, artificial intelligence and information technology. I utilized the experiences of Guide project, in which I participate. The paper demonstrates, that domain ontologies could offer a proper solution for identity management domain conceptualisation.