Theory and practice in the field of foresight

Purpose – The paper aims to explore the gap between theory and practice in foresight and to give some suggestions on how to reduce it. Design/methodology/approach – Analysis of practical foresight activities and suggestions are based on a literature review, the author's own research and practice in the field of foresight and futures studies, and her participation in the work of a European project (COST A22). Findings – Two different types of practical foresight activities have developed. One of them, the practice of foresight of critical futures studies (FCFS) is an application of a theory of futures studies. The other, termed here as praxis foresight (PF), has no theoretical basis and responds directly to practical needs. At present a gap can be perceived between theory and practice. PF distinguishes itself from the practice and theory of FCFS and narrows the construction space of futures. Neither FCFS nor PF deals with content issues of the outer world. Reducing the gap depends on renewal of joint discourses and research about experience of different practical foresight activities and manageability of complex dynamics in foresight. Production and feedback of self-reflective and reflective foresight knowledge could improve theory and practice. Originality/value – Contemporary practical foresight activities are analysed and suggestions to reduce the gap are developed in the context of the linkage between theory and practice. This paper is thought provoking for futurists, foresight managers and university researchers.

The responsibility of futurists in strategic foresight - Hungarian examples

The Futures Studies Department at the Corvinus University of Budapest conducted a few strategic foresight projects at the beginning of the twenty-first century. The goals of two projects were to increase the regional competitiveness of two towns in Hungary; whereas, two other projects dealt with the long-term, 15- to 20- year-long, macro-development opportunities of Hungary. They focused on defining social trends that influence the long-termdecision-making environment of the regions and the country. The two types of experience made it possible to enhance strategic foresight by defining the role and responsibility of professional futurists and average, everyday people.

Idő- és jövőértelmezés a stratégiakutatásban és a tudatos jövőalkotás (előretekintés – foresight) vállalati gyakorlata

A stratégiakutatás eltérő megközelítéseinek áttekintésével (stratégia tartalmára, folyamatára és gyakorlatára irányuló kutatások) a szerző megadja azt a gondolkodási keretet, mellyel központi kérdését, a stratégiaalkotás idő- és jövőértelmezését kívánja értelmezni. Ezt követően a különböző stratégiai iskolák idő- és jövőértelmezésének bemutatása és elemzése következik. Mindezt azzal az elméleti céllal teszi, hogy ráirányítsa a stratégiát kutatók és a gyakorló stratégiaalkotók figyelmét arra hogy a vállalati működésüket meghatározó ún. „domináns logikák” mögött milyen rejtett és kevéssé reflektált időértelmezések, jövőalkotási alapfeltevések húzódnak meg. A cikk második felében egy tudatos jövőalkotó szemléletet feltételező előretekintő (foresight) vállalati stratégiaalkotó folyamatról lesz szó, ez a jövőorientált megközelítés hidat képezhet a stratégiai iskolák által meghatározott domináns logika és a jövőorientált stratégiaalkotás között.

A magyar hallgatók vállalkozásindító szándékát befolyásoló tényezők modellje - Ajzen tervezett magatartás elméletének kiterjesztése (Model of the Hungarian students’ business start-up intention influencing factors – Extending of Ajzen’s Theory of Planned Behavior)

A vállalkozási tevékenység a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés egyik döntő tényezője. Ennek a jövőbeli kedvező alakulását a fiatalok mai attitűdjei határozzák meg. Ha be tudjuk azonosítani a legfontosabb tényezőket, amelyek a fiatalok vállalkozásindítási szándékát befolyásolják, el tudjuk dönteni azt is, mely területen lehet és érdemes beavatkozni annak érdekében, hogy minél több új, életképes vállalkozás szülessen. A cikk a GUESSS kutatási projekt magyarországi adatbázisának köszönhetően közel 6000 hallgató válaszait elemezve rendszerezi a felsőoktatásban résztvevők vállalkozásindítási szándékára ható legfontosabb tényezőcsoportokat. Első lépésben Ajzen tervezett magatartás elméletének alkalmazásával vizsgálja a vállalkozásindítási szándék alakítóit, majd további tényezők, így a felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatások, a családi háttér és a demográfiai jellemzők bevonásával igyekszik minél pontosabban leírni a szándék alakulását. _____ Entrepreneurial activity is a decisive factor in the dynamics of job creation and economic growth. The future level of this activity highly depends on the attitudes of today’s youth towards this. If the most important factors influencing attitudes are identified and the entrepreneurial intentions towards entrepreneurship are determined, the fields of intervention targeting the creation of as many new and viable enterprises as possible can be defined. This article aims to systematise the most important factor groups that influence the decisions of students studying in higher education in terms of start-up activities and is based on the Hungarian database of the GUESSS research project, containing almost 6000 respondents. Firstly, it tests Ajzen’s Theory of Planned Behavior. Then such factors as supportive services provided by higher education institutions, family background and demographic factors are analysed in order to improve the explanatory power of the model.

Interactive foresight on the Hungarian SMEs

Purpose – The aim of this study is to present a concept of interactive foresight process, its theoretical and methodological considerations and a foresight exercise concerning the development of knowledge economy in the Central Hungarian Region. Design/methodology/approach – A methodology of interactive foresight process for creating regional future concepts is developed, which is based on a specific meaning of integral futures and uses online solutions, too. Findings – Personal meetings with small and medium enterprise (SME) stakeholders and the works of interactive communications with feedbacks within and among stakeholder groups was organized around the research homepage. The networking created the interconnection and the feedbacks between the stakeholders and the futurist group in the process of shaping regional future ideas. The online networking is running. Research limitations/implications – The low number of stakeholders can limit the validity and acceptance of futures ideas created by this process. Practical implications – The developed interactive foresight process can also be applicable at different organizational levels and in different fields for shaping shared future ideas. Social implications – Application of interactive foresight process can contribute to the development of anticipatory democracy. Originality/value – A theoretically based interactive foresight process has been developed in which stakeholders can participate not only interactively in the foresight process but they can implement the achievements in their enterprising activity as well. The participants were interested in foresight and cooperative during the whole process because they learned the use of foresight tools through collective solution of practical tasks which were important for them.