A szovjetológiától az új intézményi közgazdaságtanig - töprengések két évtized távlatából = From Sovietology to the new institutional economics - meditations from a distance of two decades

A következőkben arra teszünk kísérletet, hogy összegezzük a közép- és a kelet-európai rendszerváltozások és az ezt tanulmányozók fordulatos történetét az elmúlt két évtizedben. Bemutatjuk, hogy a közgazdaságtan egy kevéssé fejlett ága miképp szembesült a tudományág egésze szempontjából is talán legnehezebb értelmezési és alkalmazási kérdéseket fölvető történelmi folyamattal. Megpróbáljuk feloldani azt a rejtvényt, hogy a főáramú megközelítés megismerése és alkalmazása miért nem hozott átütő eredményt sem a térség gazdaságainak, sem magának a tudományszaknak. Megvizsgáljuk a fokozatosság és a reformok kritikus tömege viszonyát. Végül kísérletet teszünk arra, hogy e sajátos szakterület elemzéséből adódó, tartósnak bizonyuló tételeket beépítsük a fenntartható fejlődés szélesebben értelmezett, immár főáramú megközelítéseibe. ___________ The article attempts to give an account of the changes of system in Central and Eastern Europe and of those who studied them in the last two decades. It shows how a less devel-oped branch of economics faced a historical process that posed possibly the most difficult questions of interpretation and application for the whole discipline. An attempt is made to discover why recognition and application of the mainstream approach failed to bring resounding success for the economies of the region or for economics itself. The author examines the relation between continuity and the critical weight of reforms. Finally, an attempt is made to advance durable propositions based on analysis of this specific field through now mainstream approaches in terms of sustainable development.

New Public Management Reforms: Institutions matter!

New Public Management (NPM) has played a decisive role and has had a radical effect on the productivity and efficiency of the public sector in the Anglo-Saxon countries. However, the effective introduction of the NPM reforms is not an easy task. The scientific community is zealously analyzing the experiences of the developing countries. The stories, they tell, are full of failures, and ineffective reforms. The goal of the current study is to uncover the factors that might influence the successful implementation of the NPM reforms. In our analysis, by relying on the theories of new institutional economics, we developed a model with which we wish to prove that in regards to the success of the reforms the informal and the formal institutions characteristic of the given country are the decisively determining factors. When answering the question, we introduced a new indicator based on public choice theory – the politicians’ interest index – by which we could measure the success of the NPM. We tested our hypothesis by a comparative statistical analysis using the data from 31 countries. Based on our results, we find that informal institutions, the culture shared by the members of society, fundamentally determine the probability of the successful implementation of the NPM reforms, these results having a significant practical relevance.

Can intellectual property rights impact directly on productivity: a case study in manufacturing industries

According to the institutional economics thesis the role of IPRs is one of the relevant determinants of economic growth in long run. Measures of IPRs have been limited and empirical studies have not been able to evaluate their impacts on productivity growth. The major conclusion that the author can be drawn from his estimations is that the extent to which patent rights and trademarks, ceteris paribus, positively correlated with output per capita depends on the intensity of technology.

Merre vezessen a magyar kapitalizmus útja? Látkép Ronald Coase világítótornyából = Which course for Hungary s capitalism? A view from Ronald Coase s lighthouse

A tanulmány - amely Coase és az új intézményi közgazdaságtan alapján keresi a címbeli kérdésre adható választ - a kapitalizmus alapvető interakciós formájaként a kölcsönösen előnyös cserét azonosítja, amely az emberi együttműködés megnyilvánulása. A gazdasági fejlődés feltétele e kooperáció költségeit csökkentő társadalmi játékszabályok, intézmények kialakítása. A jól működő kapitalizmus intézményi rendje sűrű és sokrétű, a részleteit tekintve időben és térben igen változó, jelentős részben nem állami, hanem magáneredetű. Ez a rend nem tervezhető meg, és jelenlegi tudásunk alapján nem is érthető meg konzisztens, összefüggő rendszerként. A magyar gazdaság fejlődési célját ezért nem lehet nemzetgazdasági szintű rendszerként vagy modellként megfogalmazni. A tényleges feladat az intézményi rend középszintű elemeinek fokozatos, kísérletező változtatása, figyelembe véve a már létező intézményi környezet történetileg adott, helyhez és időhöz kötött sajátosságait. De az intézményi "barkácsolásnak" mindvégig szem előtt kell tartania a kapitalizmus alapelvét: az önkéntes, kölcsönösen előnyös tranzakciók támogatását. _____ The study draws on Coase s lighthouse" of new institutional economics in addressing this question. It identifies mutually beneficial exchange, a manifestation of human cooperation, as the underlying form of interaction in capitalism, while stressing that economic development depends on creating social rules of the game (institutions) that decrease the costs of exchange. The institutional order of well-functioning capitalism is thickly woven with many features, often of private rather than public (legal or political) origin. Details vary greatly in time and space. Such an order cannot be planned, and with current knowledge, it cannot be seen as a consistent system. So the goal in Hungary s economic development should not be defined as a system or model for a national economy. It should set out to change intermediate-level institutions in gradual, experimental ways that pay heed to the time and space-bound idiosyncrasies of existing ones. Moreover institutional tinkering" should observe capitalism s basic institutional principle: facilitation of voluntary, mutually beneficial transactions.

Átmenettan és közgazdaságtan. Módszertani tanulságok egy részterület műveléséből (Transitology and economics. Methodological lessons to be drawn from work in a partial territory)

Az akadémiai székfoglaló előadás a teljesség igénye nélkül arra a kérdésre keresi a választ, hogy a posztkommunista átalakulás tanulmányozása milyen hasznosítható tanulságokkal szolgált a közgazdasági elmélet művelőinek szélesebb köre számára. Megállapítja, hogy - a világ közgazdaságtanában folyó megújulással párhuzamosan - a módszertani pluralizmus, ezen belül a történeti, az intézményi és az összehasonlító gazdaságtani közelítés visszahelyezése jogaiba, valamint az egyoldalúan csak a matematikai formalizálást előtérbe állító megoldások visszaszorulása figyelhető meg. _____ This inaugural lecture delivered on receiving membership of the Hungarian Academy of Sciences seeks, without attempting completeness, to examine what useful lessons could be drawn from study of the post-communist transformation for practitioners in wider fields of economics. It establishes that methodological pluralism, including the rights of historical, institutional and comparative economic approaches, is being relegated by the renewal taking place in world economics. This can be seen to be constricting the approaches that place mathematical formalism to the fore.

Hatalmi távolság és intézményi kollektivizmus – a versenyképesség előrejelzése szövegelemzéssel (Power distance and institutional collectivism – Forecast of competitiveness by text analysis)

A tárgyalófelek elé kitett mobiltelefon alkalmazása előrejelzi a beszélgetőpartnerek versenyképességét a versenyképesség-mutatók alapján, javaslatokat adva a tárgyalás további menetére. Ez a vízió nyilván még futurisztikus, ám a csúcsvezetői nyilatkozatok rejtett szövegtartalma alapján következtetéseket levonni a képviselt szervezetek versenyképességi orientációira – ez már ma lehetőség. A GLOBE-projekt kultúrakutatási módszertanával, valamint szövegelemzési módszerekkel sikerült kimutatni a versenyképességet előrejelző hatalmi távolság és az intézményi kollektivizmus szövegbeli jeleit. Mindez eszközt jelenthet egyebek mellett a szervezetfejlesztéssel, hírszerzéssel, HR-gazdálkodással foglalkozó szakembereknek is. _______ The use of the mobile telephones laid in front of the negotiators during their conversations forecasts their indicators of competitiveness and gives suggestions for the further course of negotiation. This is obviously a futuristic vision, but drawing conclusions from the hidden content of top management narratives concerning the competitive cultural orientations of the represented organizations is a possibility that is already available. Using the culture research methodology of the GLOBE project as well as text analysis methods, it was possible to reveal narrative patterns both of the power distance, forecasting competitiveness, and of institutional collectivism. These findings may be useful tools for professionals, among others of organizational development, intelligence service and HR management.