Informatika, telekommunikáció és gazdasági stabilitás (Information technology, telecommunications and economic stability)

Fizikai példákon és matematikai modelleken bemutatjuk, hogy a rendszerek működésének hatékonyságnövekedése instabilitást eredményezhet. Megvizsgáljuk, hogy az informatika és a telekommunikáció fejlődése okozhat-e rendszerszintű instabilitást, illetve milyen gazdasági eszközök vannak a stabilitás fenntartására. / === / Using examples from physics and mathematical modeling, the paper shows that increasing efficiency in systems can lead to instability. The question thus arises whether the development of information and telecommunication technology can lead to instability in the economic system. The policy tools used to maintain stability are also discussed.

Vállalati döntés egy új információbiztonsági eszköz, a kvantumkulcscsere bevezetéséről (Corporate decision about the installation of a new information security device the quantum key distribution)

A szerzők tanulmányukban az információbiztonság egy merőben új, minőségi változást hozó találmányával, a kvantumkulcscserével (QKD-vel – quantum key distribution) foglalkoznak. Céljuk az, hogy az újdonságra mint informatikai biztonsági termékre tekintsenek, és megvizsgálják a bevezetéséről szóló vállalati döntés során felmerülő érveket, ellenérveket. Munkájuk egyaránt műszaki és üzleti szemléletű. Előbb elkülönítik a kvantumkulcscsere hagyományos eljárásokkal szembeni használatának motiváló tényezőit, és megállapítják, milyen körülmények között szükséges a napi működésben alkalmazni. Ezt követően a forgalomban is kapható QKD-termékek tulajdonságait és gyártóit szemügyre véve megfogalmazzák a termék széles körű elterjedésének korlátait. Végül a kvantumkulcscsere-termék bevezetéséről szóló vállalati döntéshozás különböző aspektusait tekintik át. Információbiztonsági és üzleti szempontból összehasonlítják az új, valamint a hagyományosan használt kulcscsereeszközöket. Javaslatot tesznek a védendő információ értékének becslésére, amely a használatbavétel költség-haszon elemzését támaszthatja alá. Ebből levezetve megállapítják, hogy mely szervezetek alkotják a QKD lehetséges célcsoportját. Utolsó lépésként pedig arra keresik a választ, melyik időpont lehet ideális a termék bevezetésére. _____ This study aims to illuminate Quantum Key Distribution (QKD), a new invention that has the potential to bring sweeping changes to information security. The authors’ goal is to present QKD as a product in the field of IT security, and to examine several pro and con arguments regarding the installation of this product. Their work demonstrates both the technical and the business perspectives of applying QKD. First they identify motivational factors of using Quantum Key Distribution over traditional methods. Then the authors assess under which circumstances QKD could be necessary to be used in daily business. Furthermore, to evaluate the limitations of its broad spread, they introduce the vendors and explore the properties of their commercially available QKD products. Bearing all this in mind, they come out with numerous factors that can influence corporate decision making regarding the installation of QKD. The authors compare the traditional and the new tools of key distribution from an IT security and business perspective. They also take efforts to estimate the value of the pieces of information to be protected. This could be useful for a subsequent cost–benefit analysis. Their findings try to provide support for determining the target audience of QKD in the IT security market. Finally the authors attempt to find an ideal moment for an organization to invest in Quantum Key Distribution.

Doctor-Patient Knowledge Transfer: Innovative Technologies and Policy Implications

The aim of this study was to empirically investigate the barriers in doctor-patient communication and knowledge transfer and the role of innovative technologies in overcoming these barriers. We applied qualitative research methods. Our results show that patients extensively use information sources, primarily the Internet before the visits. Patients regularly apply a self-diagnosis regarding their diseases. This implies several risks as many of them are not able to properly interpret the found information and at the same time the information might not be reliable. To overcome these risks efforts are required within the fields of technology developments for making web sites more reliable and improvement of the health culture of patients, as well. Our research identified the most significant barriers of doctor-patient communication including limited time, the patients’ distress, inadequate health culture and prior knowledge, as well as poor communication skills of some clinicians. Technology might help clinicians to use their limited time more effectively. In the long term, innovative technology solutions might take over some tasks of the health care personnel if they provide reliable health information adapted to the patient’s health, emotional and psychosocial status. Barriers of access to the new technology should be identified and addressed otherwise it would increase the already existing knowledge gap between patients and doctors.