3 resultados para information communication technology
em Corvinus Research Archive - The institutional repository for the Corvinus University of Budapest
Resumo:
Az elektronikus hírközlő hálózat rohamszerű fejlesztésének igénye az elektronikus szolgáltatások széles körű elterjedésével az állami döntéshozókat is fejlesztéspolitikai koncepciók kidolgozására és azok végrehajtására ösztönzi. Az (információs) társadalom fejlődése és az ennek alapjául szolgáló infokommunikációs szolgáltatások használata alapvetően függ a szélessávú infrastruktúra fejlesztésétől, az elektronikus hírközlő hálózat elérésének lehetőségétől. Az állami szerepvállalási hajlandóság 2011-től kezdődően jelentősen megnőtt az elektronikus hírközlési területen. Az MVM NET Zrt. megalapítása, a NISZ Zrt. átszervezése, a GOP 3.1.2-es pályázat és a 4. mobilszolgáltató létrehozásának terve mind mutatják a kormányzat erőteljes szándékát a terület fejlesztésére. A tanulmányban bemutatásra kerül, hogy az állam milyen beavatkozási eszközökkel rendelkezik az elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésének ösztönzésére. A szerző ezt követően a négy, jelentős állami beavatkozás elemzését végzi el annak vizsgálatára, hogy megfelelő alapozottsággal született-e döntés az állami szerepvállalásról. _____ With the widespread use of the Internet, the need for the rapid development of the digital communication networks has prompted government policy makers also to conceptualize and implement development policy. The advancement of the (information) society and the use of information communication technology as a prerequisite of it are fundamentally determined by the development of broadband infrastructure and whether broadband access to the digital telecommunication network is available. The propensity of the government to play a bigger role in the field of electronical communication has increased significantly from 2011. The setup of MVM NET Zrt. / Hungarian Electricity NET Ltd./, the realignment of NISZ Zrt. / National Info communication Services Company Limited by Shares - NISZ Ltd./, the GOP 3.1.2. tender and the plan to enable a new, i.e. the fourth mobile network operator to enter the market all indicate the robust intention of the government to develop this field. The study shows the tools of government intervention for the incentive of the development of the electronical communication network. Then the author analyses the four main government interventions to examine whether the decision on the role of the state was adequately well-founded.
Resumo:
A szerzők ebben a tanulmányukban az információs és kommunikációs technológiai (továbbiakban IKT) eszközök közül az asztali számítógépekkel (desktopok), laptopokkal (notebookok és netbookok), táblagépekkel és okostelefonokkal foglalkoznak. Az IKT-eszközök elterjedtségének vizsgálatánál meghatározó szerepet játszik a technológia jelenléte mellett a társadalom befogadóképessége. A technológia és társadalom kapcsolatát különböző módszerekkel és modellekkel mutatják be, melyek indokolják ezen eszközök növekvő használatának szükségességét. Ebben a tanulmányban a modellekből és a felmérésekből összeállított tényezők beépítésével és az általuk feldolgozott kérdőívek elemzése által kirajzolódnak minták és olyan összefüggések, amelyek magyarázatot adhatnak a különböző eszközhasználat okainak megértésére. _____ In their study the authors deal with the desktop computers (Desktop), laptops (notebooks and netbooks), smartphones and tablet machines among of information and communication technology (hereinafter referred to as ICT) tools. The capacity of society is one of the key elements in the examination of spread of ICT. The relationship between technology and society is presented with different methods and models that are justified by the need for increasing the use of these devices. In this paper such samples and correlations are emerged of the models and surveys, which may explain the reasons for understanding of the different tool use.
Resumo:
The article investigates the division between member states of the European Union considering the aspect of their level of information and communication technology (ICT) development focusing on e-learning. With the help of discriminant analysis the countries are categorized into groups based on their ICT maturity and e-learning literacy level of development. Making a comparison with a benchmarking tool, the ITU (International Telecommunication Union)’s ICT Development Index (IDI) the results are confirmed partly correct. The article tries to find economical explanations for the re-grouping of the countries ranking. Finally the author examines the reliability of Hungary’s ranking results and the factors which may affect this divergence from the real picture.