Comparison of Explicit and Implicit Methods of Cross-Cultural Learning in an International Classroom

The paper addresses a gap in the literature concerning the difference between enhanced and not enhanced cross-cultural learning in an international classroom. The objective of the described research was to clarify if the environment of international classrooms could enhance cross-cultural competences significantly enough or if additional focus on cross-cultural learning as an explicit objective of learning activities would add substantially to the experience. The research question was defined as “how can a specific exercise focused on cross-cultural learning enhance the cross-cultural skills of university students in an international classroom?”. Surveys were conducted among interna- tional students in three leading Central-European Universities in Lithuania, Poland and Hungary to measure the increase of their cross-cultural competences. The Lithuanian and Polish classes were composed of international students and concentrated on International Management/Business topics (explicit method). The Hungarian survey was done in a general business class that just happened to be international in its composition (implicit method). Overall, our findings prove that the implicit method resulted in comparable, somewhat even stronger effectiveness than the explicit method. The study method included the analyses of students’ individual increases in each study dimension and construction of a compound measure to note the overall results. Our findings confirm the power of the international classroom as a stimulating environment for latent cross-cultural learning even without specific exercises focused on cross-cultural learning itself. However, the specific exercise did induce additional learning, especially related to cross-cultural awareness and communication with representatives of other cultures, even though the extent of that learning may be interpreted as underwhelming. The main conclusion from the study is that the diversity of the students engaged in a project provided an environment that supported cross-cultural learning, even without specific culture-focused reflections or exercises.

Demográfiai hatások és implicit hozamok kapcsolata a nyugdíjrendszerekben = The relationship of demographic effects and implicit returns in pension systems

E tanulmány központi témája a nyugdíjrendszerek implicit hozama. Az együtt élő nemzedékek figyelembevételével felépülő nyugdíjmodellekben kétféle implicit hozamot különböztetünk meg. A hosszmetszeti implicit hozamot valamely adott nemzedékhez tartozó, különböző években esedékes pénzáramlások alapján, a keresztmetszeti implicit hozamot pedig több, különböző nemzedék adott évben jellemző pénzáramlásai alapján számíthatjuk ki. A hosszmetszeti és keresztmetszeti implicit hozamok értékeit és a közük lévő összefüggéseket a tőkefedezeti, a névleges egyéni számlás és a hagyományos felosztó-kirovó nyugdíjrendszerek egyszerű elméleti modelljeiben hasonlítjuk össze. A számításokhoz használt modellkeret fontos eleme a várható élettartam figyelembevétele. Az eredmények azt mutatják, hogy a maximális és a várható élettartam eltérésekor a hosszmetszeti és a keresztmetszeti implicit hozamok közötti összefüggések még egyszerű elméleti modellben is meglehetősen összetettek lehetnek. ____ The focus of this study is on the implicit returns of pension systems. Two types are analysed using an overlapping generations model: the calculation of longitudinal\" return is based on cash flows in different years belonging to a given generation, while cross-section\" implicit return is calculated in a given year with cash flows of multiple generations. Values and relationships of longitudinal and cross-section implicit returns are compared in simple theoretical models of fully funded\", notional defined-contribution\" and traditional pay-as-you-go\" pension systems. An important element of the theoretical model is the inclusion of an assumption about life expectancy. Model results point to the complexity of the relation between longitudinal and cross-section implicit returns, if expected and maximum life expectancy differ. The study maps and introduces these complex relationships.

A közelség szerepének újraértelmezése az innovatív üzleti kapcsolatokban (Rethinking the role of the proximity in the innovative business relationships)

Az innovatív vállalati kapcsolatokkal foglalkozó vizsgálatok sokasága az innovációs folyamatok „kettősségéről” ad számot. Egyrészt felértékelődött a térbeli közelség szerepe, emiatt az innovatív vállalkozások, intézmények térben koncentrálódnak, főleg a nagyvárosokban. Másrészt szerteágazó hálózatok jöttek létre a különböző országokban működő innovatív vállalatok, intézetek között, amelyek többsége a nagy távolságok ellenére is sikeres. Mindezen megfigyelések arra utalnak, hogy pontosítani kell a közelség és távolság üzleti szerepéről vallott ismereteket a változó globalizációs feltételekhez igazítva. A szerzők tanulmányukban áttekintik a térbeli közelség szerepének főbb jellemzőit az innovatív tevékenységeken alapuló vállalati együttműködések kialakulásában és fenntartásában. A hagyományos felfogások rövid ismertetése után a „hálózati közelség”, másképpen „kapcsolati közelség” (relational proximity) egyes típusait elemzik. Részletesen kitérnek a regionális klaszterek és a lokális innovatív miliő főbb jellemzőire, amelyek a térbeli és a kapcsolati közelségekből eredő előnyöket egyaránt hasznosítják. Ezek a mérvadó nemzetközi tapasztalatok itthon is alkalmazhatók az egyetemi és vállalati együttműködések, illetve a helyi gazdaságfejlesztési és vállalkozásfejlesztési programok kidolgozásakor. ________ Multiple studies of innovative business relations give an account about „the double character” of innovative processes. On the one hand, the role of proximity has been appreciated, for this reason, the innovative companies, institutes are concentrated in space, especially in big cities. On the other hand extensive networks have been established among innovative companies, institutes operating in the different countries, most of which are successful in spite of the long distance. All these observations suggest there is a need to clarify business skills on the role of proximity and distance, tailored to the changing conditions of globalization. In their study the authors review the role of the main features of spatial proximity in formation and maintenace of corporate cooperation based on innovative activities. After a brief description of traditional concepts certain types of „network proximity” otherwise relational proximity are analyzed. They cover main features of regional clusters and the local innovative environment which utilize advantages coming both from spatial and relational proximities. This leading international experience are applicable at home as well when elaborating academic and corporate cooperation resp. local development programs for the economy and corporations.