Changes in Work from the Global Value Change Perspective The Case of Transformation Economies: Bulgaria and Hungary

The core aim of this paper is to evaluate to what extent were companies able to join to the global value chains (GVCs) through some selected company case studies.

Várható világpolitikai tendenciák 2012-ben = Global political trends 2012

A 2012-es év várhatóan nem hoz radikális változást a világgazdaságban és a világpolitikában, meglepetésekkel azonban számolni kell. A gazdasági válság hatását nemcsak Európában, hanem azon kívül is érzékeljük, a válság rányomja bélyegét az érintett államok belpolitikájára és nemzetközi kapcsolataira. Az Egyesült Államok meghatározó tényező marad 2012-ben, még akkor is, ha ezt néhányan vitatják. A BRIC államok kimagasló mutatóik ellenére sem vonhatják ki magukat a válság hatása alól. 2012-ben az Egyesült Államok új védelmi stratégiát adott ki, amelyben egyértelműen kimutathatók a háborúk következményei. Az Al Kaida terrorszervezet ugyan jelentősen meggyengült, de a dzsihádizmussal továbbra is számolni kell, főként a válságkörzetekben. ______________ The year 2012 will probably not bring radical changes in the global economy and world policy. However, one should count on surprises. The results of the economic crisis are felt not only in Europe but outside Europe as well and it will have an effect on the domestic politics and on the international connections of the respective countries. The United States will remain a determinant factor in 2012 as well, although even if some dispute this observation. The BRIC states, in spite of theirs outstanding economic achievements, cannot avoid the detrimental effects of the crisis. As for security policy, the USA delivered a new defence strategy in 2012 that summarises the consequences of the wars. Although Al-Qaida lost its strength remarkably, one has to count on jihadism mainly in crisis areas.

Hálózat – A globális gazdaság kvázi szervezete (The business network – the quasi organization of the global economy)

A tanulmány célja, hogy értelmezze a globális gazdaság alapvető fontosságú építőelemét, az üzleti hálózatot, majd megvizsgálja annak felépítését és működésének főbb vezérlőelveit. Először az alapfogalmak – üzleti hálózat, ellátási lánc és ellátási háló – meghatározására és azok felépítésének bemutatására kerül sor. Ezt követően a cikk röviden ismerteti, hogy melyek voltak azok a vállalati gazdálkodás környezetében végbement változások, melyek a gazdaság hálózatosodását elősegítették és ennek kapcsán elvezettek az üzleti hálózatok versenyképességben játszott szerepének erősödéséhez. A szerző ugyanakkor bemutatja a kialakuló új gazdasági modell, az ún. hálózati gazdaság működési modelljének lényeges új tulajdonságait. A tanulmány ezután ismerteti az üzleti hálózat – s ezen belül az ellátási lánc – működtetésében meghatározó koordinációs mechanizmusokban megfigyelhető markáns változásokat. Végül részletesen ismerteti az üzleti hálózat két fő építőelemét: a hálózatot alkotó üzleti egységeknek, illetve a közöttük kialakuló kapcsolatoknak az alapvető típusait. ________ The aim of the paper is to present and interpret the basic building element of global business: the business network, its structure and operation. First basic terms – network, supply chain, supply network – are defined and described, than those changes are introduced that played significant role in increasing their importance. Characteristics of the new network economy are presented; especially changes in the coordination mechanism between cooperating parties in the network are demonstrated. Finally the two building blocks of global business networks: (i) nodes (business units) and (ii) threads (partnerships) are described in details.

Global crises: Is the Keynesian recipe relevant if applied under a global governance?

Keynesian policy was quite successful in the post-war decades in Western Europe, but by the late 1960s lost its efficiency due to changes in conditions rather than its mistaken logic. The lesson from the first global crisis erupting in early 1970s and also from the subsequent several crises since then is that the increasing crisis propensity of the world economy is rooted in its inherent disequilibria stemming from deep inequalities, asymmetrical interdependencies and disintegrated socio-economic structures. In view of the failure of the prevailing methods of crisis management, particularly those undifferentiated, antisocial austerity measures corresponding to a neo-liberal monetarist concept which neglects this lesson, many economists prefer the Keynesian recipe. However, since global crises need global solution, and the spread of conspicuous consumption modify the demand constraint, its application must be adjusted to reality, and requires some global governance which may pave the way for a global oeco-social market economy.

Cross-country and inter-temporal analysis of Supply Chain Integration (SCI): China, Hungary and the Netherlands - changes in SCI from 1996 to 2008

Using plant level data from a global survey with multiple time frames, one begun in the late 1990s, this paper introduces measures of supply chain integration and discusses the dynamic relationship between the level of integration and a set of internal and external performance measurements. Specifically, data from Hungary, The Netherlands and The People’s Republic of China are used in the analyses. The time frames considered range from the late 1990s till 2009, encompassing major changes and transitions. Our results seem to indicate that SCI has an underlying structure of four sets of indicators, namely: (1) delivery frequency from the supplier or to the customer; (2) sharing internal processes with suppliers; (3) sharing internal processes with buyers and (4) joint facility location with partners. The differences between groups in terms of several performance measures proved to be small, being mostly statistically insignificant - but looking at the ANOVA table we can conclude that in this sample of companies those having joint location with their partners seem to outperform others.

A földrajzi távolság, a kulturális hasonlóság és a szabadkereskedelem hatása a borkereskedelemre = Effects on the global wine trade of geographical distance, cultural and linguistic similarity, and free trade

A globalizálódó világgazdaságban a vezető bortermelő országok egyre jelentősebb borkereskedelmet bonyolítanak le egymás között. Míg Európában a fogyasztók egyre kevesebb bort vásárolnak, addig Amerikában és Ázsiában a bor iránti kereslet folyamatosan bővül: a borkereskedelem földrajzi átrendeződése zajlik. A kulturális hasonlóság és a földrajzi távolság kereskedelemre gyakorolt hatását gyakran a kereskedelemelméletek gravitációs modelljével elemzik. E tanulmány azt vizsgálja, hogy a fő borexportáló országok közötti földrajzi távolság, kulturális hasonlóság és szabadkereskedelem milyen hatással van a nemzetközi borkereskedelemre, annak költségeire. A regressziós becslés eredményei alátámasztják, hogy a borkereskedelem költségei alacsonyabbak, ha a kereskedelmi partnerek kulturálisan hasonlók, földrajzilag közel helyezkednek el egymáshoz, vagy van tengeri kikötőjük, tagjai a WTO-nak, illetve ha kötöttek egymással regionális kereskedelmi megállapodást. Ezenkívül megállapítható, hogy az angolszász, a latin-amerikai és az európai kulturális klaszterek elsősorban egymással kereskednek. A kutatás számos kulturális változó alkalmazásával és több ökonometriai modell, illetve becslési eljárás nagymintás tesztelésével gazdagítja a szakirodalmat. ____ In a globalizing world, major wine-producing countries export considerable quantities to the global wine market and turn over a notable trade, but in what happens European wine regions differ markedly from the New World. Here major wine producers suffered a remarkable fall in domestic wine consumption in recent decades, while New World wine producers increased their production potential and generated new foreign demand. The changes have been joined by geographical relocation of wine consumption and exports. The gravity equation can be derived from demand-side or supply-side theory-consistent estimation methods that suggest relationships between the size of the economies, geographical distances, cultural similarities, and size of their trade. The paper analyses the effects of cultural and geographical proximity, free trade, and linguistic similarity on bilateral trade in the main wine-producing countries, using a cross-section gravity model for 2012. The results suggest that larger countries export more wine, while transport costs rise in line with geographical distance and are higher for landlocked trading partners. Wine export costs are lower if trading partners are culturally similar, share a dominant religion, or are both WTO members with regional trade agreements. Anglo-Saxon, Germanic, Latin American and Latin European countries mainly trade wines within their groups. The paper looks to extend the number of trading partners, investigate the effect of language clusters, and confirm that the results are robust by different econometric methodologies.