A vállalati likviditáskezelés szerepe eszközfedezettel rendelkező hitelszerződésekben. Az alkun alapuló megközelítés eredményei (The role of corporate liquidity management under secured debt financing Results of the bargaining approach)

A szerző azt a kérdést vizsgálja, hogy a vállalat működése során a likvid eszközök mekkora arányát tartsa fenn. A kérdést a finanszírozás szemszögéből veti fel, mivel a hitelezés okozta korlátok jelentősen befolyásolják a likvid eszköz tartalékolásának motivációit. A cikk a vállalkozói-hitelezői információs kapcsolat háromféle esetében mutatja be az eszközfedezettel rendelkező hitelek adósságszolgálatát meghatározó tényezőket. Elsőként a teljes információs viszony melletti stratégiákkal meghatározott adósságszolgálatot vizsgálja, majd a második típusú információs kapcsolatban a nem megfigyelhető vállalkozói erőfeszítéseket feltételezve adja meg az adósságszolgálat fizetésének ex ante és ex post egyensúlyát. Harmadikként, a nem igazolható vállalati adatok feltevése mellett teljes és részleges eszközfedezetre is meghatározza az optimális vállalkozói likviditási politikát, és tárgyalja az itt fennálló ellentéteket. Megmutatja, hogy részleges eszközfedezet mellett 1. újratárgyalható a hitelszerződés, és a stratégiai adósságszolgálatot nem lehet elkerülni, 2. a likviditásoptimalizálásnak nincs ex post Pareto-egyensúlyi megoldása, ugyanis a hitelszerződésben részt vevő felek alkuereje határozza meg a vállalat likviditásának szintjét. / === / This paper investigates what the liquid asset ratio for firms should be. Financing constraints significantly influence motivations for liquidity hoarding. The article shows the determinants of secured debt services for three different information cases of a lender-borrower relationship. First, it examines the strategic debt service under full information, and then, assuming non-observable entrepreneurial efforts, it gives the ex ante and ex post equilibria of the strategic debt service. The third case supposes non-verifiable firm information; this provides the optimal corporate liquidity policy and explains the contrary propositions. It shows that under not fully secured collateral, 1. the debt contract is renegotiable; the lender cannot avoid the strategic debt service, 2. there is no ex post optimal Pareto efficient solution to liquidity policy, because the corporate liquidity ratio is determined by the bargaining power of the partners in the debt contract.

A cafeteria-rendszer továbbfejlesztésének lehetőségei – múlt, jelen és jövő (Evolution of Flexible Remuneration/Cafeteria Systems – Past, Present and Future)

A cikkben a szerzők először áttekintik a cafeteria-rendszer legfontosabb jellemzőit (célját, tipikus „stakeholdereit” és HR-stratégiai kérdéseit). Ezt követően megvizsgálják, milyen átalakuláson ment át a béren kívüli juttatások rendszere 1996-tól – az első ilyen rendszerek magyarországi megjelenésétől – napjainkig. Áttekintik azt is, milyen mozgatórugók idézték elő a főbb változásokat, és ezekhez a piaci szereplők hogyan alkalmazkodtak. Szintén vizsgálják a 2012-re vonatkozó legfőbb változásokat, és ezek lehetséges kihatásait a cégek juttatási politikájára, valamint elmutatnak néhány alternatívát az új feltételek közötti lehetőségekre és kihívásokra. Empirikus felméréseik tükrében kitérnek arra is, hogy főleg a szervezeti méret és kisebb részben a tulajdonforma szignifikánsan befolyásolja a cafeteria-rendszerek alkalmazását. _________ The authors review firstly the most important features of the cafeteria system (goals, typical “stakeholders” and strategic HR issues). Then they examine the evolution of the system of flexible benefits since 1996, the first appearance of such systems in Hungary. Authors also analyze how the main drivers caused the changes, and how the key players of the cafeteria systems adapted to these movements. The reader also can find insights about the major changes for 2012 and about the potential impact of these changes on benefit policies of Hungarian firms. The contribution shows some alternative opportunities and challenges driven by different influencing factors. They also touch upon the light of empirical surveys, that the cafeteria systems are significantly influenced to a lesser extent by the form of ownership and to a bigger extent by the organizational size.