A referenciapont-elmélet mint a hiányos információjú szerződések gondolatkörének új irányzata (The concept of ‘reference points’ as a new direction in the ‘incomplete contract’ theory)

A cikk az alig több mint öt éve született referenciapont-elméletet mutatja be, ismerteti és értékeli a témában eddig megjelent cikkeket és a nagyobb horderejű munkaanyagokat. A referenciapont-elmélet arra a kérdésre keresi a választ, hogy mi a vállalat optimális mérete, és mikor érdemesebb a termelési kooperációt nem a vállalaton belül, a különböző egységek koordinációjával megoldani, hanem külső vállalatok segítségével, a piacon keresztül megvalósítani. A referenciapont-elmélet az azonos kérdések megválaszolására törekvő hiányos szerződések elméletét ért kritika hatására született meg, és saját, újonnan megfogalmazott feltételrendszerét számos ponton ötvözi a hiányos szerződések hipotéziseivel, ugyanakkor bizonyításai során felhasználja a standard közgazdasági irányzat több eszközét is. A cikk a friss eredmények bemutatása mellett megkísérli előre becsülni a referenciapont-elmélet várható jövőbeli fejlődési irányait is. ____ The concept of reference points was established slightly more than five years ago, and it deals with the same boundary of firm related questions as the incomplete contract theory. The present review shows the most important journals and research papers in this field. Reference point theory arose out of a criticism of some of the elements of incomplete contract theory. Reference point theory combines newly- formulated hypotheses with some of the assumptions of incomplete contracts. The theory also uses some of the proving tools of standard economics. The author’s study not only shows the main results of the reference point theory, but it also tries to predict some possible future developments within the theory.

A Kullback-Leibler relatív entrópia függvény alkalmazása páros összehasonlítás mátrix egy prioritásvektora meghatározására (Applying the Kullback-Leibler relative entropy function for determining priorities for the pairwise comparison matrix)

A dolgozatban a döntéselméletben fontos szerepet játszó páros összehasonlítás mátrix prioritásvektorának meghatározására új megközelítést alkalmazunk. Az A páros összehasonlítás mátrix és a prioritásvektor által definiált B konzisztens mátrix közötti eltérést a Kullback-Leibler relatív entrópia-függvény segítségével mérjük. Ezen eltérés minimalizálása teljesen kitöltött mátrix esetében konvex programozási feladathoz vezet, nem teljesen kitöltött mátrix esetében pedig egy fixpont problémához. Az eltérésfüggvényt minimalizáló prioritásvektor egyben azzal a tulajdonsággal is rendelkezik, hogy az A mátrix elemeinek összege és a B mátrix elemeinek összege közötti különbség éppen az eltérésfüggvény minimumának az n-szerese, ahol n a feladat mérete. Így az eltérésfüggvény minimumának értéke két szempontból is lehet alkalmas az A mátrix inkonzisztenciájának a mérésére. _____ In this paper we apply a new approach for determining a priority vector for the pairwise comparison matrix which plays an important role in Decision Theory. The divergence between the pairwise comparison matrix A and the consistent matrix B defined by the priority vector is measured with the help of the Kullback-Leibler relative entropy function. The minimization of this divergence leads to a convex program in case of a complete matrix, leads to a fixed-point problem in case of an incomplete matrix. The priority vector minimizing the divergence also has the property that the difference of the sums of elements of the matrix A and the matrix B is n times the minimum of the divergence function where n is the dimension of the problem. Thus we developed two reasons for considering the value of the minimum of the divergence as a measure of inconsistency of the matrix A.

A Harrod modell strukturális stabilitása (Structural stability of the Harrod model)

In this study it is shown that the nontrivial hyperbolic fixed point of a nonlinear dynamical system, which is formulated by means of the adaptive expectations, corresponds to the unstable equilibrium of Harrod. We prove that this nonlinear dynamical (in the sense of Harrod) model is structurally stable under suitable economic conditions. In the case of structural stability, small changes of the functions (C1-perturbations of the vector field) describing the expected and the true time variation of the capital coefficients do not influence the qualitative properties of the endogenous variables, that is, although the trajectories may slightly change, their structure is the same as that of the unperturbed one, and therefore these models are suitable for long-time predictions. In this situation the critique of Lucas or Engel is not valid. There is no topological conjugacy between the perturbed and unperturbed models; the change of the growth rate between two levels may require different times for the perturbed and unperturbed models.

Szolvenciatőke mint fixpont (Solvency Capital as a Fixpoint)

A tanulmányban a szerző a fixpont-iteráció témájával foglalkozik egy elméleti modellben, a biztosítók szolvenciatőkéjének számolásával kapcsolatban. A téma aktualitását a biztosítók tőkemegfelelésével összefüggő Szolvencia II. európai uniós irányelv előreláthatólag közeljövőben várható bevezetése mutatja. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az elméleti modellben a biztosítók szolvenciához kapcsolódó tőkeszükséglete matematikai értelemben vett fixpontként is értelmezhető. Bár a gyakorlati tőkeszükséglet-számítások a tanulmányban bemutatottnál jóval összetettebbek, az elméleti eredmények a szolvenciatőke-modellezés érdekes összefüggéseire világítanak rá. _____ In this study fixed point iteration is analyzed in a theoretical model similar to the practical modelling of solvency capital in insurance companies. Actuality of this subject is shown by the approaching practical implementation of the Solvency II directive in the European Union. The results show that in the theoretical model, solvency capital of insurance companies can be interpreted as a fixed point in a mathematical sense. Although practical solvency capital calculations are more complex than those in the study, theoretical results highlight interesting features of solvency capital modelling.

A fundamentális transzformáció és a referenciapont szerepe a hiányos szerződések elméletében (The role of basic transformation and reference point in the theory of incomplete contracts)

A cikk Oliver Hart és szerzőtársai modelljeinek következtetéseit hasonlítja össze Williamson tranzakciós költségekre vonatkozó nézeteivel. Megmutatja, hogy a két irányzat a vállalat vagy piac kérdéskörében más eszközöket használ, de hasonlóan érvel. Megismerkedhetünk Williamson Harttal szemben megfogalmazott azon kritikájával, hogy Hart modelljeiben az alkunak nincsenek tranzakciós költségei, illetve a kritika kritikájával is. Hart elképzeléseit támasztja alá a tulajdonjogi irányzaton belül nemrégiben kialakult referenciapont-elmélet, amely kísérleti lehetőségeket is nyújt a különböző feltételezések igazolására. ____ The article compares the conclusions from the models of Oliver Hart et al. with the views of Williamson on transaction costs. It shows that the two schools use different means on the question of the firm or the market, but similar reasoning. The author covers Williamson's criticism of Hart that there are no transaction costs in his models, and also the criticism of that criticism. Hart's notions are supported by the recently developed theory of reference point within the property-right trend, which offers chances of experimental proof of the various assumptions.

Kornai’s DRSE Theory Versus General Equilibrium Theory

János Kornai’s DRSE theory (Kornai, 2014) follows the ex post model philosophy which radically rejects the ex ante set of conditions laid down by the dominant neoclassical school and the stringent limits of equilibrium, and defines its own premises for the functioning of capitalist economy. In other words, the DRSE theory represents an extremely novel trend among the various schools of economics. The theory is still only a verbal model with the following supporting pillars as the immanent features of the capitalist system: dynamism, rivalry and the surplus economy. (The English name of the theory uses the initial letters of the terms Dynamism, Rivalry, Surplus Economy). The dominance of the surplus economy, that is, oversupply is replaced by monopolistic competition, uncertainty over the volume of demand, Schumpeterian innovation, dynamism, technological progress, creative destruction and increasing return to scale with rivalry between producers and service providers for markets. This paper aims to examine whether the DRSE theory can be formulated as a formal mathematical model. We have chosen a special route to do this: first we explore the unreal ex ante assumptions of general equilibrium theory (Walras, 1874; Neumann, 1945), and then we establish some of the possible connections between the premises of DRSE, which include the crucial condition that just like in biological evolution, there is no fixed steady state in the evolutionary processes of market economy, not even as a point of reference. General equilibrium theory and DRSE theory are compared in the focus of Schumpeterian evolutionary economics.

On the implementation of the L-Nash bargaining solution in two-person bargaining games

The “Nash program” initiated by Nash (Econometrica 21:128–140, 1953) is a research agenda aiming at representing every axiomatically determined cooperative solution to a game as a Nash outcome of a reasonable noncooperative bargaining game. The L-Nash solution first defined by Forgó (Interactive Decisions. Lecture Notes in Economics and Mathematical Systems, vol 229. Springer, Berlin, pp 1–15, 1983) is obtained as the limiting point of the Nash bargaining solution when the disagreement point goes to negative infinity in a fixed direction. In Forgó and Szidarovszky (Eur J Oper Res 147:108–116, 2003), the L-Nash solution was related to the solution of multiciteria decision making and two different axiomatizations of the L-Nash solution were also given in this context. In this paper, finite bounds are established for the penalty of disagreement in certain special two-person bargaining problems, making it possible to apply all the implementation models designed for Nash bargaining problems with a finite disagreement point to obtain the L-Nash solution as well. For another set of problems where this method does not work, a version of Rubinstein’s alternative offer game (Econometrica 50:97–109, 1982) is shown to asymptotically implement the L-Nash solution. If penalty is internalized as a decision variable of one of the players, then a modification of Howard’s game (J Econ Theory 56:142–159, 1992) also implements the L-Nash solution.