Beszerzés az innováció támogatásában = Involving purchasing in innovation management

Számos hazai kutatás foglalkozik az innováció alacsony szintjével a hazai vállalatoknál. Az innováció nemzetközi szakirodalma a fejlődés egyik fő tendenciájaként emeli ki a nyitott innováció (open innovation), a korai bevonás (early involvement) és a párhuzamos fejlesztés gyakorlatát. Ezek a megoldások (kutatásunk szempontjából közelítve a beszerzés és a beszállító bevonása az innováció korai szakaszába) hatékonyabbá teheti az innovációs folyamatot, mivel erőforrásokat vonhat be feloldva az innováció előtti akadályokat. Tanulmányunk a beszerzés szerepét elemzi az innovációban, igyekszik feltárni azokat a motivációs illetve gátló tényezőket, amelyek ezt a szerepet erősíthetik vagy gátolhatják. Vizsgálatunk kiterjed a vállalaton belüli és a beszállítói környezetre is. Vizsgáljuk azt az eszközrendszert is, amellyel a beszerzés az innováció támogatni, elősegíteni tudja. ____ Literature on innovation management highlight the role of early supplier involvement, open innovation and parallel model of innovation. Collaboration within the company and with suppliers is a common part of these concepts which makes innovation process more effective. This paper aims to investigate those factors that promotes and hinders the involvement of purchasing and suppliers into the innovations process. Based on literature review and interviews this paper aims to structure the supporting factors and applicable tools.

Hiánygazdaság − többletgazdaság. Tanulmány a piac elméletéről – II. rész = Shortage economy - surplus economy. A study on market theory II

A főáramlat közgazdászai elismerik, hogy a szocialista rendszert a krónikus hiány jellemezte, de úgy vélik, hogy a kapitalista rendszerben - kisebb vagy nagyobb ingadozások közepette - piaci egyensúly uralkodik. Ezzel szemben a tanulmány két piaci állapotot állít egymással szembe. Az egyikben dominálnak a túlkeresleti jelenségek, bár előfordulnak túlkínálati jelenségek is, ezt nevezi a szerző hiánygazdaságnak. A másikban dominálnak a túlkínálati jelenségek, bár előfordulnak túlkeresleti jelenségek is, amit a szerző többletgazdaságnak nevez. A tanulmány II. része összefoglalja a tanulmány fő állításait. Ezek szerint a szocialista rendszer veleszületett immanens tulajdonsága a hiánygazdaság, míg a kapitalista rendszer veleszületett immanens tulajdonsága a többletgazdaság létrehozása és állandó reprodukciója. Állami beavatkozások erősíthetik vagy gyengíthetik ezeket a genetikus tulajdonságokat, de nem szüntethetik meg. A tanulmány áttekinti a többletgazdaság kedvező és kedvezőtlen hatásait. A kedvező hatások között különleges nyomatékkal emeli ki, hogy a többlet (elsősorban többletkapacitások) nélkül nem alakulhat ki a termelők, illetve az eladók rivalizálása, ami az innovációs folyamat legfontosabb hajtóereje. A többletgazdaság általános esetének vizsgálata után különböző speciális esetekkel foglalkozik a tanulmány: a gazdaság konjunkturális hullámzásával, a hadigazdasággal, a modern kapitalizmusban mutatkozó történelmi léptékű változásokkal, valamint a szocialista rendszeren belül megjelent piacorientált reformokkal és a posztszocialista átmenettel. ____ Mainstream economists recognize that the socialist system was marked by chronic shortage, but they consider that the capitalist system exhibits market equilibrium, give or take some greater or lesser fluctuations. This study, however, contrasts two market states. One is dominated by phenomena of excess demand, though instances of excess supply appear as well; this the author calls a shortage economy. The other is dominated by phenomena of excess supply, though instances of excess demand appear as well; this the author terms a surplus economy. Part II of the study starts by summing up its main propositions. Just as the shortage economy is an intrinsic, immanent trait of the socialist system, so the creation and continual reproduction of the surplus economy is an intrinsic, immanent trait of the capitalist system. Such genetic traits may be strengthened or weakened by state intervention, but not eliminated by it. The study reviews the favourable and detrimental effects of the surplus economy. Of the favourable effects, it is emphasized that without surplus there cannot develop among producers or sellers the rivalry that provides the main impetus for the innovation process. Having examined the general case of the surplus economy, the study turns to various special cases: to the trade-cycle fluctuations of the economy, the war economy, the historic changes appearing in modern capitalism, the market-oriented reforms that appear within the socialist system, and the post-socialist transition.