A méltányosság – egy kísérlet a fogalom tisztázására (The fairness: an attempt to clarify the term)

A méltányosság egyaránt szerepet játszik a társadalmi, szervezeti és szervezetközi kapcsolatokban. A szakirodalom szerint a mindkét fél által méltányosnak tekintett kapcsolatok növelik a részt vevő szervezetek aggregált eredményességét, hosszú távon a kölcsönös és közös versenyelőny kialakítását szolgálják. De mit jelent a méltányosság? A szerző ismerteti a méltányosság és a hozzá szorosan kötődő fogalmak általános meghatározását, majd megvizsgálja Arisztotelész nézeteit az igazságosságról és a méltányosságról. Érint néhány filozófiai koncepciót, melyek a társadalmi igazságosságot egymástól eltérő módon interpretálják, majd részletezi a közgazdaságtan, a kísérleti közgazdaságtan, valamint a szervezeti pszichológia legjelentősebb igazságossági és méltányossági koncepcióit. A tanulmány átfogó képet nyújt a méltányosság definícióiról az áttekintett szakirodalom és a további vállalatközi méltányosságkutatáshoz kötődő relevancia alapján. _______ Fairness plays a role in social,organizational and interorganizational relations. Relationships which are considered to be fair by both parties increase the aggregate effectiveness of the participating organizations and develop mutual and reciprocal competitive advantage in the long-run. But what does fairness mean? The author describes the general definition of fairness and its closely related notions, which is followed by a review of Aristotle’s understanding of justice and equity. Some of the philosophical concepts with different social justice interpretation are examined. The author details the most important concepts of justice, equity and fairness of economics, experimental economics, and organizational psychology. The study provides a comprehensive picture of fairness and equity definitions based on the literature overview and the relevance of further research related to inter-company fairness.

Tőkeallokációs módszerek és tulajdonságaik a gyakorlatban (Methods of capital allocation and their characteristics in practice)

A pénzügyekben mind elméletileg, mind az alkalmazások szempontjából fontos kérdés a tőkeallokáció. Hogyan osszuk szét egy adott portfólió kockázatát annak alportfóliói között? Miként tartalékoljunk tőkét a fennálló kockázatok fedezetére, és a tartalékokat hogyan rendeljük az üzleti egységekhez? A tőkeallokáció vizsgálatára axiomatikus megközelítést alkalmazunk, tehát alapvető tulajdonságok megkövetelésével dolgozunk. Cikkünk kiindulópontja Csóka-Pintér [2010] azon eredménye, hogy a koherens kockázati mértékek axiómái, valamint a tőkeallokációra vonatkozó méltányossági, ösztönzési és stabilitási követelmények nincsenek összhangban egymással. Ebben a cikkben analitikus és szimulációs eszközökkel vizsgáljuk ezeket a követelményeket. A gyakorlati alkalmazások során használt, illetve az elméleti szempontból érdekes tőkeallokációs módszereket is elemezzük. A cikk fő következtetése, hogy a Csóka-Pintér [2010] által felvetett probléma gyakorlati szempontból is releváns, tehát az nemcsak az elméleti vizsgálatok során merül fel, hanem igen sokszor előforduló és gyakorlati probléma. A cikk további eredménye, hogy a vizsgált tőkeallokációs módszerek jellemzésével segítséget nyújt az alkalmazóknak a különböző módszerek közötti választáshoz. / === / Risk capital allocation in finance is important theoretically and also in practical applications. How can the risk of a portfolio be shared among its sub-portfolios? How should the capital reserves be set to cover risks, and how should the reserves be assigned to the business units? The study uses an axiomatic approach to analyse risk capital allocation, by working with requiring basic properties. The starting point is a 2010 study by Csoka and Pinter (2010), who showed that the axioms of coherent measures of risk are not compatible with some fairness, incentive compatibility and stability requirements of risk allocation. This paper discusses these requirements using analytical and simulation tools. It analyses methods used in practical applications that have theoretically interesting properties. The main conclusion is that the problems identified in Csoka and Pinter (2010) remain relevant in practical applications, so that it is not just a theoretical issue, it is a common practical problem. A further contribution is made because analysis of risk allocation methods helps practitioners choose among the different methods available.

On axiomatizations of the Shapley value for assignment games

We consider the problem of axiomatizing the Shapley value on the class of assignment games. We first show that several axiomatizations of the Shapley value on the class of all TU-games do not characterize this solution on the class of assignment games by providing alternative solutions that satisfy these axioms. However, when considering an assignment game as a communication graph game where the game is simply the assignment game and the graph is a corresponding bipartite graph buyers are connected with sellers only, we show that Myerson's component efficiency and fairness axioms do characterize the Shapley value on the class of assignment games. Moreover, these two axioms have a natural interpretation for assignment games. Component efficiency yields submarket efficiency stating that the sum of the payoffs of all players in a submarket equals the worth of that submarket, where a submarket is a set of buyers and sellers such that all buyers in this set have zero valuation for the goods offered by the sellers outside the set, and all buyers outside the set have zero valuations for the goods offered by sellers inside the set. Fairness of the graph game solution boils down to valuation fairness stating that only changing the valuation of one particular buyer for the good offered by a particular seller changes the payoffs of this buyer and seller by the same amount.

Migrants and the Hungarian Society. Dignity, Justice and Civic Integration

The aim of the research was to explore the integration, political and civic participation of "third country nationals residing in Hungary" (hereafter, immigrants or migrants). How immigrants and Hungarian society interpret political and civic activity was examined, along with how this is correlated to their material, cultural and social resources (using such concepts as identity and action potential, as well as the sense of fairness and dignity). The samples do represent Hungarian society and those people staying in Hungary with immigration or residence permits/ permanent residence (collectively labeled as immigrants). It should be stressed that the immigrants we studied are not refugee camp dwellers or foreigners employed illegally in Hungary. Though themselves faced with a lot of problems, the immigrants we interviewed are in a far more favorable position than refugees or aliens employed in the grey economy. This is an important fact to be remembered when reading about the research.

A fair tax (system) or an ethical taxpayer?

An interpretation of fairness based on the equal sacrifice principle is not clear; three taxation rules can be derived from it. Instead of searching for a fair tax system, ethical behavior of the taxpayer should be expected and set as a target. Ethical taxation can be encouraged and the propensity to pay taxes could be reinforced by abolishing the secrecy of individual and family tax returns, setting restrictions on cash operations which are associated with corruption, and gradually eliminating tax havens and offshore areas.