Az EU-USA banánvita és ami mögötte van

Jelen tanulmány apropóját a több mint másfél évtizedig tartó, az USA és az Európai Unió közötti banánvita 2009. december 15-én történő lezárása adja. A rekordhosszúságú, számos szereplőt és érdeket érintő, többszörösen összetett vita méltán került a nemzetközi kereskedelem iránt érdeklődők figyelmének középpontjába. Az ügy –amelyet a GATT, majd a WTO Vitarendezési Mechanizmusának keretében tárgyaltak – nem a szokványos nemzetközi kereskedelmi viták egyike volt. A két szembenálló fél „pozíciója” sem szokványos: miért él kifogással a WTO-nál az USA, mint a világ egyik legjelentősebb banánimportőre az EU banánimport-szabályozásával szemben – amikor azt inkább valamely exportőrtől várnánk? Ahogy keressük a választ erre a logikus kérdésre, és ahogy elmélyedünk a vita részleteiben, úgy bontakozik ki szemünk előtt az ügy összetettsége, s hamar felismerjük: valódi állatorvosi lóba botlottunk. A szövevényes ügy ugyanis kiterjed nemcsak a WTO vitarendezési mechanizmusára és az EU banánimportjára, hanem az USA közvetlen külföldi beruházásaira és az amerikai multik érdekeire, az EU fejlesztési politikájára, a WTO Dohai Fordulójának fejlődésre tett ígéretére, az európai és amerikai hipermarketláncok és a latin-amerikai banánmunkások kapcsolatára, a méltányos kereskedelemre (fair trade) és sok minden másra. Az eset vizsgálata ezért nemcsak érdekes, hanem rendkívül tanulságos is. Ennek értelmében jelen tanulmány célja – a rendelkezésre álló terjedelmi kereteken belül – ismertetni és elemezni az USA és az EU között zajló banánvitát, annak exportőr és importőr országokbeli, valamint világkereskedelmi hátterét, illetve értékelni a 2009 végén aláírt egyezményt és annak várható hatásait az ügy valamennyi érintettjére.