A CSR helye a marketing elméletben

A gazdasági tevékenységek folytatásához kapcsolódó jogi, etikai kérdések régóta foglalkoztatják mind az elméleti kutatókat, mind a gyakorlati szakembereket is. Az elfogadott normák időről időre változnak, az érintettek új dimenziókat emelnek be a vélemények, magatartási keretek kialakítása, formálódása során. Az új irányzatok, megközelítések integrálása azonban nem egyszerű sem az elméletalkotás, sem a gyakorlati megvalósítás szempontjából, mivel a már meglévő gondolati és magatartási struktúrák megváltoztatási kényszerével járnak. A CSR fogalma talán az eddigieknél jóval erőteljesebben honosodott meg az üzleti szaknyelvben, de definiálása, elméleti szintézise a kapcsolódó fogalmakkal és mindezek gyakorlati megvalósítása jelenleg még meglehetősen divergens. Az előadás során arra teszünk kísérletet, hogy áttekintsük a CSR szakirodalmi értelmezését és meghatározzuk a lehetséges kapcsolódási pontjait a jelenleg elfogadott marketing fogalmi struktúrákhoz. / === / Both theorists and practitioners have been interested in legal and ethical issues regarding business activities for a long time. The socially accepted norms are changing time by time; new dimensions are being revealed and becoming coherent parts of the constantly formulating views and frames of the expected behaviour. The integration of new streams and approaches however is not an easy process from the respect of both theorydevelopment and practical implementation, as it forces the transformation of the rigid cognitive and behavioural structures. Today CSR has become most widely internalised in business terminology but both its definition and its theoretical synthesis with relating concepts and the way how it is applied in practice have remained divergent. The presentation attempts to provide a literature review focusing on different explanations and determine the possible relationship with the currently accepted marketing theories and conceptual frameworks.

Consumer behaviour and lifestyle patterns of Hungarian students in view of environmental awareness

The aim of this paper is to describe the consumer behaviour and everyday lifestyle patterns of Hungarian university and college students. The results are gained from an international survey, carried out by the Department of Environmental Economics and Technology at the Corvinus University of Budapest, supported by the Norwegian Financial Mechanism. As background literature, characteristics of the consumer society and the development of sustainable consumption as a concept are interpreted in the paper. The empirical analysis aims to describe the most important clusters of students, based on the factors of their consumer behaviour, environmental activism and pro-environmental everyday habits. Our results identify two extreme clusters which most significantly differ from each other: the environmental activists and the indifferent group. However, a third cluster has the most modest consumer behaviour, namely the group which considers product features, energy consumption and the behaviour of producers. They spend the least on consumer goods. The three other clusters show quite mixed lifestyle patterns.

Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete és környezeti hatása Magyarországon (Analysing the structure and environmental impact of food consumption in hungary)

Egyre többen ismerik fel, hogy az élelmiszer-fogyasztás egészségügyi és környezeti hatása is jelentős. A különböző életstílusú társadalmi csoportok fogyasztási szerkezete eltérő lehet. Jelen tanulmány ezerfős, országos reprezentatív minta alapján vizsgálja az élelmiszer-fogyasztási szerkezet eltéréseit a nemek és különböző iskolázottságú fogyasztók körében. Jellemző fogyasztási klasztereket tár fel a fogyasztás szerkezete alapján. A fogyasztás szerkezeti és mennyiségi értékein túlmenően az ökológiai lábnyom indikátorával a fogyasztás környezetterhelését is számszerűsíti. _____ Concern about both health and environmental impacts of food consumption is increasing. Social groups with various lifestyles can have different food consumption structure. The present study analyses the differences in the food consumption structure among genders and educational groups based on a national, representative survey of 1000 adults. Food consumption clusters are identified based on food consumption structure. Beyond the analysis of food consumption and its structure, its environmental impact is quantified by the ecological footprint indicator.

How Corporate Executives Perceive Environmental Issues

This article reports the results of a survey conducted in Hungary to compare the environmental perceptions of Hungarian corporate managers with those of other executives from around the world who had earlier responded to a similar survey conducted by McKinsey and Company. The results showed virtually no differences in how Hungarian managers perceived the importance of environmental challenges, but they did reveal stronger differences in perceptions between Hungarian and international respondents and among Hungarian respondents from companies in different owner.