Evaluation of corporate environmental management approaches: A framework and application

This article proposes a framework to evaluate corporate environmental strategies. In the proposed framework, a company's environmental risks are analyzed on two dimensions, One dimension, the endogenous environmental risks, arises from the internal operations of the company. The other dimension, the exogenous environmental risks, are determined by the company's external world: its location, its ecological setting, and the demographic characteristics of the physical environment in which it operates. Four environmental management approaches are defined as a function of endogenous and exogenous environmental risks: reactive, proactive, strategic, and crisis preventive. The framework was applied in a survey of 141 company representatives in Hungary. A relationship was sought between the a priori defined environmental management approaches based on technology and location and the companies' environmental management characteristics defined by senior managers. Variables that differentiated among the four environmental management approaches were identified and ranked. The study concludes that there is a relatively well-defined relationship between the environmental risks of companies and the nature of their environmental management approaches, Implementing a strategic environmental management approach may not be the best option for all companies - although there is a growing pressure to do so.

Environmental Management Accounting - Estimating the Benefit Side

The presentation focuses on estimating benefits of environmental projects and achievements like image improvement, gaining an environmental award, profit from environmentally benign products, risk reduction benefits, etc. The paper integrates the results and experience gained in three different fields: EMA, evaluation of natural resources and working as a consultant

Contradictions inherent in the management of natural and industrial disasters

These days people keep wondering whether the world is more dangerous now than it was before. Do natural disasters really happen more frequently or is it just that the damage they cause that has become greater? The situation is not quite clear. As a result of the globalizing world and advanced communication infrastructure, the number of known / reported catastrophes is relatively high, but that does not necessarily mean there has been an actual increase in frequency. The red mud spill in Hungary was a special combination of industrial and natural disasters. This is one of the reasons why it is very hard to pinpoint who is responsible for the event. Natural disasters tend to raise questions about responsibility that are different from those concerning industrial catastrophes. Interestingly enough, however, nature often plays an important role in industrial disasters. The present article is concerned with how the issues of responsibility are handled in the case of industrial disasters.

Az 1990-2000 között benyújtott magyar szabadalmi bejelentések környezeti hatásának idősoros elemzése (Time series analysis of environmental effects of submitted Hungarian patents between 1990 and 2000)

A szerző e kutatás keretében az 1990–2000 közötti időszak magyar intézményi és egyéni szabadalmi bejelentők, illetve jogosultak („szabadalmasok”) szabadalmainak környezeti hatását vizsgálja. Konkrétan az ebben az időszakban a Magyar Szabadalmi Hivatalnál benyújtott szabadalmi bejelentésekből elfogadott szabadalmakat tanulmányozza, a PIPACS adatbázisban található szabadalmi leírások alapján. A pozitív környezeti hatású szabadalmak száma, valamint az összes szabadalomhoz viszonyított aránya alapján von le következtetéseket a magyar környezeti innovációs tevékenységről, és ennek potenciális magyar környezeti hatásáról. A pozitív környezeti hatású szabadalmak összes megadott szabadalomhoz viszonyított aránya az időszakban 92%-os szignifikanciaszinten növekszik. _______

„Mennyit ér” a fenntarthatóság? – Esettanulmány az externális hatások mérésére azok internalizálására (What is sustainability worth? – A case study of measuring and internalizing negative environmental effects of logistics operation)

A fenntarthatóság központi kérdés a gazdálkodástudományban, ezen belül a logisztikában, hiszen a környezetre rótt szennyezésben e vállalati működési területnek is jelentős a szerepe. A szerzők dolgozata egy konkrét hazai esettanulmány segítségével vizsgálja a kérdéskört. Azt elemzik, vajon egy, az Európai Unióban is új kamiontípus (az ún. EuroCombi) alkalmazása a logisztikai folyamatokban milyen externális hatásokkal jár. Elemzésükben kísérletet tesznek ezeknek az externális hatásoknak a pénzben kifejezett mérésére. Azért fontos mindez, mert e mérés és számszerűsítés nélkül lehetetlen ezeknek a hatásoknak az internalizálása, vagyis belsővé tétele. Így mérés nélkül sem az érintett vállalatok tulajdonosai, sem azok belső döntéshozói, de a külső szabályozó szereplők sem tudják bevonni e hatásokat gazdasági döntéseikbe. Ez a mérés nem egyszerű feladat, de nem is lehetetlen. Mindenképpen alapját, előfeltételét képezi azonban annak, hogy ilyen jellegű döntéseknél az érintettek a társadalmi, környezeti érdekeket is érvényesíteni tudják. ____ Sustainability is a key issue today both for practitioners and researchers. This is true especially for logisticians. Logistics is a function that has a significant CO2 emission and also destructs transportation infrastructure that burden our environment. The article is focusing on these issues with the help of a Hungarian case study. It analysis the effect of applying a new, long and heavy type of truck, called EuroCombi. It presents a methodology usable for measuring these negative external effects in Forint. Without proper measurement internalization of costs these externalities generate is impossible. As it will be presented in details, such a measurement is although not very easy but achievable.