Információs paradoxon a vállalkozások hitelezésében nem fizető vevő esetén (An innovation paradox in enterprise financing where buyers fail to pay)

Cikkünkben a vállalkozók külső finanszírozásának modelljét terjesztjük ki arra az - irodalom által eddig nem tárgyalt - esetre, amikor a vállalkozónak van nem fizető vevője. Szerződéselméleti megközelítésünkben a vállalkozó hitelképességére vonatkozó információ aszimmetrikus a tranzakcióban részt vevő felek között, s ez morális kockázatnak ad teret. Megfigyelhető, hogy ilyenkor a pontosan fizető vevők számára is hitelszűke lép fel. A vállalkozó és a finanszírozó közötti optimális szerződés nem fizető vevő hatására további hitelszűkösséget generál. Két esetet vizsgálunk: az egyikben a vállalkozó információs előnyben van a vevő nemfizetésére vonatkozóan, a másikban nincs ilyen előny. A két modellváltozat alapján információs paradoxon jellemzi a kialakuló finanszírozási helyzetet: a vállalkozó kisebb összegű hitelhez jut az említett információs előnye esetén, mint amikor közte és a finanszírozó között szimmetrikus az információ. A modell azt a - magyar kis- és középvállalkozóknál látott - jelenséget írja le, amikor nem transzparens a szállító-vevő viszonya, és a finanszírozó bank e miatt az információs hátrány miatt kevesebb hitelt nyújt kis- és középvállalati ügyfeleinek. _____ The model of external financing of the firm is extended here to cases where there may be defaults on account receivables. Information asymmetry between entrepreneur and lender on a firm's creditworthiness leads to moral hazard and credit rationing, even in the absence of default risk. The authors show an optimal debt contract that formulates the situation, and focus on two cases: where the entrepreneur has an information advantage on defaults on receivables, and where the information is symmetric. A comparison of these cases revealed a paradoxical knowledge issue in external financing: a better informed entrepreneur may be able to afford a smaller financing ability. The model describes a frequent phenomenon in small businesses, when the relationship between buyer and seller lacks transparency, and lenders offer lower amount of lending to small and medium-sized enterprises.

Internationalisation (Transnationalisation) of the Enterprise Sector

As part of a wider research program we analysed the theoretical framework and the recent developments of the process of internationalisation (transnationalisation) of the small- and mediumsized enterprises generally in the European Union and with a specific view on Hungary and Spain. We tried to highlight the trends and barriers of internationalisation. We carried out document analyses, interviews, analyses of statistical databases and an own data collection with online survey.

Formalizált rugalmasság – a kettős képesség kialakulása egy középvállalatban (Formalized adaptability: the development of ambidexterity in a medium-sized enterprise)

Az empirikus kutatás azokra a kérdésekre keresi a választ, hogy a hazai innovatív, növekedésorientált kis- és középvállalkozásokat milyen tényezők támogatják és segítik abban, hogy egyszerre legyenek képesek kiválóan teljesíteni jelenlegi piacaikon, miközben radikális innovációikon keresztül biztosítják a szervezet hosszú távú növekedési pályáját. A kutatás kvalitatív, feltáró, egyéni interjúkra épülő esettanulmányos módszertan keretein belül 14 vezetői interjúra, helyszíni megfigyelésre és széles körű dokumentumelemzésre épül. Az eredmények alapján a kettős képességű szervezetek teljesítményét egy hat, egymással összefüggésben lévő elemből álló modell határozza meg, melynek részei a felsővezetői decentralizáció, menedzsmentkontroll, vezetői szerepek és identitás, feladat- és hatáskörök, motivációs rendszer és a menedzsmenttudás színvonala. _______ The empirical research seeks the answer to the question what kind of factors support and help the innovative, growth-oriented Hungarian SMEs to both have the ability to operate at an excellent level in their current markets and to ensure the long-term growth path of the organization through radical innovations. The research applies qualitative, interview-based methodology. The dataset consists of 14 interviews with managers from different organizational level of the examined company, on-site observation and document-analysis. The main contribution of the article is a model that includes the influential structural and contextual factors of organizational ambidexterity, which are decentralization, management controlling, leader roles and identity, functions and authorities, motivation system and level of management knowledge.

Az „iránymutató vízió” szerepe a regionális fejlesztésekben, egy hazai agráripari vállalkozás tapasztalatai (The role of „guiding vision“ on regional developments and experiences of a domestic agro-industrial enterprise)

A szerző tanulmányában külföldi és hazai példák alapján a fenntartható gazdaság kialakítására hoz példákat. Bemutat egy osztrák energiarégiót és egy magyar biodízelgyártó vállalkozást. Mindegyik esetre jellemző, hogy olyan társadalmi-gazdasági környezetet kell teremteni, hogy minden stakeholder a win-win megoldásban legyen érdekelt. _____ Agricultural land ownership and the desirable scale of operation have been the subjects of a plethora of studies. Mainstream research, however, has a tendency not to take the human factor into consideration. The unpredictability of economic policies, uncertainties about EU subsidies, the optimal scale of operation and industry- specific characteristics all constitute a far more exciting and reasonable research topic for the majority. According to literature, social support for the efforts and the existence of a clear “guiding vision” have a crucial role in the success of rural development strategies. Concerning the development of a region or village, it is important to determine whether there exists a leading personality, an example-setting entrepreneur or entrepreneurial group that can act as a fundamental driving force or an initiator in reforming the rural way of life; one that could help preserve positive rural values while nurturing economically successful enterprises. Experience has shown that success can only be built upon partnership and mutual cooperation.

A globális értékláncok – a multinacionális vállalat, mint globális gyár. Fejezetek a nemzetközi üzleti gazdaságtanból 6. ----- It's title in English: Global Value Chains – Multinational Enterprise as Global Factory. Chapters from International Business 6

A tanulmánykötet a globális értékláncok névvel fémjelezett jelenséget veszi górcső alá. A fókuszban a multinacionális vállalatcsoportok ill. a nemzetközi cégek állnak. A tíz tanulmány különböző megközelítések alapján betekintést ad abba, hogy hogyan ragadhatják meg és vizsgálhatják a kutatók a globális értékláncokat a vállalatok, ill. vezetőik nézőpontjából, mi következik a kutatási eredményekből a vállalatok vezetői számára, és milyen következményei vannak a globális értékláncok karakteres és terjedő jelenlétének a nemzetgazdaságok gazdasági politikáit formálókra. A tanulmánykötet szerzői a 2012/2013.tanév tavaszi félévében a Nemzetközi üzleti gazdaságtan c. PhD kurzus hallgatói voltak. ______ The working paper is to provide a Hungarian language overview on the research finding s on Global Value Chain and global factory. The phenomenon behind them is recognized but under researched in Hungary. The chapters of the working paper are to cover as many angles and perspectives of Global Value Chain as many it is possible. Each chapter is based on a published English language paper. Theoretical and conceptual issues, considerations of MNEs and small- and medium sized enterprises and that of national policies are discussed. Authors of the working paper attended the International Business PhD course in the spring semester of 2012/2013.