A gazdaságmodellezési adatbázis szakágazati adatai

A dolgozat az előző számban megjelent tanulmány folytatásaként bemutatja a szakágazati és rétegbontású adatok forrásait, előállítási módszereit (becslések, szétbontások, imputálások stb.) és eredményeit. Az egyes részek az Ágazati Kapcsolati Mérlegek energetikai dezaggregációjával, a jövedelemelosztás és a tőkeszámlák szakágazati bontásával, a beruházási mátrix, az (átértékelt) állóeszközök és munkaerő-állomány meghatározásával foglalkoznak.

A fedezetlen bankközi forintpiac hálózati dinamikájának vizsgálata a likviditási válság előtt és után (Examination of the network dynamics of the uncovered interbank forint markel before the liquidity crisis and after)

A cikkben a magyar fedezetlen bankközi forintpiac hálózatának időbeli alakulását vizsgáljuk 2002 decemberétől 2009 márciusáig. Bemutatjuk a piac általános jellemzőit (forgalom, kamatláb, koncentráció stb.) és az alapvető hálózati mutatókat. Azt tapasztaljuk, hogy az időszak első felében ezek a jellemzők lényegében stabilak voltak. 2006-2007-től kezdve azonban a mutatók egy része kezdett jelentősen megváltozni: a hitelfelvevők koncentrációja nőtt, az átlagos közelség és az átlagos fokszám csökkent, továbbá a hálózat magjának mérete is csökkent. Ezek a jelek arra utalhatnak, hogy a bankok már a válság kitörése előtt érzékelték a növekvő hitelkockázatot, és egyre inkább megválogatták, hogy kinek adnak hitelt. Figyelemre méltó, hogy mindeközben az általános piaci mutatók (forgalom, kamatláb, illetve ezek volatilitása) semmiféle változásra utaló jelet nem tükröztek egészen 2008 októberéig, de ekkor hirtelen minden mutatóban egyértelművé vált a rezsimváltás. Végül részletesen elemezzük az egyes szereplők viselkedését, és megmutatjuk, hogy válságban az egyes szerepek drasztikusan megváltoztak (például forrásokból nyelők lettek, és fordítva). / === / The article examines the changes in the network of Hungary's uncovered interbank forint market over the period Decembcr 2000 to March 2009. It presents the general features of the market (volume, interest rates, concentration etc.) and its basic network. It is found that the features were largely stable in the first half of the period, but some of the indicators began to change significantly in 2006-7: the concentration of borrowers incrcased, average distance and average degree declined, as did the size of the core of the network. These signs pointed to the fact that the banks had sensed an increase in credit risk even before the crisis broke and were becoming increasingly choosy selective in their lending. Meanwhile, however. there aerc no indications of change in the general market indicators (volume, interest rates, or volatility of these) right up to October 2008, when the change of regime was clear in all indicators. Finally, the authors analyse in detail the behaviour of each participant and show that thc roles of some altered drastically with the crisis (e.g. sources became consumers and vice versa).

Kameralizmus, történelmi iskola, osztrák gazdaságtan. Három vázlat a német és osztrák közgazdasági diskurzus történetéből (Cameralism, the historical school and Austrian economics. Three outlines from the history of German and Austrian economic debate)

A kameralizmus a 16-18. századi német gyakorlati államtudomány és egyetemi tantárgy volt, amely összefoglalta a hivatalnokok képzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati gazdasági ismereteket. Felfogása szerint az alattvalók jóléte és boldogsága feltétele az uralkodó gazdagságának, de az alattvalók önmaguktól nem képesek utat találni ehhez a boldogsághoz, szükség van az állandó külső irányításra. Igazgatásközpontúsága és egyetemi intézményesülése miatt nem tekinthető a merkantilizmus helyi változatának. Az 1840 és 1945 közötti német történeti iskola hagyományos ábrázolása több mint egy évszázadon át a német és a neoklasszikus tradíció szembenállását hangsúlyozta, kiemelve az organicizmus, a fejlődésgondolat és az egyediség jelentőségét, a szociális kérdés fontosságát, illetve a deduktív módszer és a gazdaság változatlan törvényeinek tagadását. A modern rekonstrukciók a történeti iskolát a posztklasszikus válságra adott egyik európai válaszként fogják fel, amely a történelemből levont, empirikusan megalapozott induktív alternatívát kínált. Az 1871-től kialakult osztrák iskola a neoklasszikus paradigmának egyszerre volt alkotórésze és versenytársa. A módszertani individualizmus, a szubjektivizmus, az idő fontossága, a tudás szerepe, az alternatív költségek elmélete stb. ugyan beépültek a mainstream közgazdaságtanba, de hangsúlyos kiemelésük lehetővé tette, hogy a társadalomelméleti magyarázat igényét őrző osztrák iskola megtartson valamit önálló beszédmódjából. / === / Cameralism was a practical political science and university subject in 16th–18th century Germany, summarizing the theoretical and practical economic knowledge required in the training of officials. The assumption was that the prosperity of the ruler depended on the welfare and happiness of the subjects, but the subjects themselves were not capable of achieving this happiness without permanent directions from above. Cameralism’s emphasis on administration and university institutionalization means that this approach cannot be seen as a local variant of mercantilism. The traditional account of the German historical school from 1840 to 1945 emphasized for over a century the contrast between the German and the Neoclassical traditions. It underlined the significance of the organic approach, the concept of development and individuality, the importance of the social question, and the denial of the deductive method and unalterable laws of the economy. Modern reconstructions see the historical school as one European response to the post-Classical crisis, offering an inductive alternative grounded empirically on history. The Austrian school formed in 1871 was at once a constituent of the Neoclassical paradigm and a rival to it. Methodological individualism, subjectivism, the importance of time, the role of knowledge, the theory of alternative costs etc. were absorbed into mainstream economics, but the focusing on these issues allowed the Austrian school, in keeping alive its demand for a social-theoretical explanation, to preserve something of an alternative discourse.

Kevésből sokat, avagy az energiahatékonyságok programok eredményességének növelése

A környezetbarát megoldások elterjesztésére irányuló stratégiák különböznek aszerint, hogy mire helyezik a fő hangsúlyt. A „zöld pozicionálás” típusú megközelítés a környezettudatos fogyasztókat célozza meg, míg a „hatékonyságra fókuszáló pozicionálás” az adott termék vagy szolgáltatás által elérhető hatékonyság-javításra összpontosít, megcélozva az egész társadalmat, függetlenül a fogyasztók környezeti tudatosságától. A cikk szerint a fogyasztói politika hatóköre szélesíthető, az összes környezeti haszon pedig növelhető, ha a környezetbarát termékeket és megoldásokat eltérő módokon népszerűsítjük, nemcsak „zöldként” pozicionálva, hanem más érvekre is építve (pl. költséghatékonyság, lakások értékállóságának növelése, a beruházás megtérülése, stb.). A cikk egy modellt vázol fel, amely segíthet az üvegházhatású gázok (ÜHG-k) kibocsátásának csökkentésére irányuló fogyasztói politika hatékonyságának, eredményességének növelésében. A társadalmi és az egyéni határköltséggörbékből kiindulva a szerzők a cselekvés három különböző (zöld, sárga, és vörös) zónáját azonosítják. Az ezekbe a zónákba eső ÜHG elhárítási opciókat ezután egy ún. „profilozási” technika segítségével értékelik, különös hangsúlyt fektetve az opciók megvalósítását korlátozó, illetve azt elősegítő tényezőkre. A profilozás segíthet a kiválasztott ÜHG elhárítási opciók megvalósítási stratégiájának megalkotásában, továbbá a hatásosabb és a tömegpiac számára is elfogadhatóbb fogyasztói politika tervezésében. Az esettanulmány a magyarországi ÜHG elhárítással kapcsolatos politika három különböző pozicionálási lehetőségét értékeli 2000-től kezdve, és a legfrissebb társadalmi határköltséggörbére alapozva, valamint az államnak a lakossági szektorra vonatkozó jelenlegi energiahatékonysági politikája ismeretében gyakorlati példákkal szolgál a profilozási technika használatát illetően. A kutatás a Norvég Finanszírozási Mechanizmus támogatásával valósult meg.

Tőkeáttétel-ciklusok

A különböző gazdasági szektorok – háztartások, vállalatok, állam, bankrendszer stb. – tőkeáttételét sokféle mutatóval jellemezhetjük. Ha megvizsgáljuk ezen mutatók időbeli alakulását, azt tapasztaljuk, hogy konjunktúrában számos szereplő megnöveli a tőkeáttételét, válságban azonban tudatosan vagy ösztönösen elkezdik lebontani a tőkeáttételes pozíciókat. Ha jól megy a gazdaság, a magas tőkeáttétel nyereséges stratégia, hiszen megtöbbszöröződik a hozam. A nagyobb hozammal azonban együtt jár a nagyobb kockázat is, hiszen a tőkeáttétel a negatív sokkokat is felnagyítja. A cikkben először bemutatjuk az alapfogalmakat, aztán összefoglaljuk a tőkeáttétel-ciklusokkal kapcsolatos empirikus bizonyítékokat, majd megvizsgáljuk, hogy milyen racionális és kevésbé racionális okok állhatnak a jelenség hátterében. Végül kitérünk a következményekre és elemezzük, hogy mit tehet a szabályozó.

Determinisztikus és valószínűségi elosztási eljárások (Deterministic and probabilistic rationing methods)

Az életben számtalan olyan esettel találkozunk, amikor egy jószág iránti kereslet meghaladja a rendelkezésre álló kínálatot. Példaként említhetjük a kárpótlási igényeket, egy csődbement cég hitelezőinek igényeit, valamely szerv átültetésére váró betegek sorát stb. Ilyen helyzetekben valamilyen eljárás szerint oszthatjuk el a szűkös mennyiséget a szereplők között. Szokás megkülönböztetni a determinisztikus és a sztochasztikus elosztási eljárásokat, jóllehet sok esetben csak a determinisztikus eljárásokat alkalmazzák. Azonban igazságossági szempontból gyakran használnak sztochasztikus elosztási eljárásokat is, mint például tette azt az Egyesült államok hadserege a második világháború végét követően a külföldön állomásozó katonáinak visszavonásakor, illetve a vietnami háború során behívandó személyek kiválasztásakor. / === / We investigated the minimal variance methods introduced in Tasnádi [6] based on seven popular axioms. We proved that if a deterministic rationing method satisfies demand monotonicity, resource monotonicity, equal treatment of equals and self-duality, than the minimal variance methods associated with the given deterministic rationing method also satisfies demand monotonicity, resource monotonicity, equal treatment of equals and self-duality. Furthermore, we found that the consistency, the lower composition and the upper composition of a deterministic rationing method does not imply the consistency, the lower composition and the upper composition of a minimal variance method associated with the given deterministic rationing method.

A fizikai matematika legújabb eredményei mint a közgazdaság-tudomány lehetséges vizsgálati eszközei (The newest results of physical mathematics as the possible investigation tools of economics)

A közgazdaság-tudomány számos problémája a fizika analóg modelljeinek segítségével nyert megoldást. A közgazdászok körében erőteljesen megoszlanak a vélemények, hogy a közgazdasági modellek mennyire redukálhatók a fizika, vagy más természettudományok eredményeire. Vannak,akik pontosan ezzel magyarázzák,hogy a mai mainstream közgazdasági elmélet átalakult alkalmazott matematikává,ami a gazdasági kérdéseket csak a társadalom-tudományi vonatkozásaitól eltekintve képes vizsgálni. Mások, e tanulmányszerzője is, viszont úgy vélekednek, hogy a közgazdasági problémák egy része, ahol lehetőség van a mérésre, jól modellezhetők a természettudományok technikai arzenáljával. A másik része, amelyekben nem lehet mérni,s tipikusan ilyenek a társadalomtudományi kérdések, ott sokkal komplexebb technikákra lesz szükség. Etanulmány célkitűzése, hogy felvázolja a fizika legújabb, az irreverzibilis dinamika, a relativitáselmélet és a kvantummechanika sztochasztikus matematikai összefüggéseit, amelyekből a közgazdászok választhatnak egy-egy probléma megfogalmazásában és megoldásában. Például az időoperátorok pontos értelmezése jelentős fordulatot hozhat a makroökonómiai elméletekben; vagy az eddigi statikus egyensúlyi referencia pontokat felválthatják a dinamikus,időben változó sztochasztikus egyensúlyi referenciafüggvények, ami forradalmian új megvilágításba helyezhet számos társadalomtudományi, s főleg nemegyensúlyi közgazdasági kérdést.A termodinamika és a biológiai evolúció fogalmait és definícióit Paul A. Samuelson (1947) már adaptálta a közgazdaságtanban, viszont a kvantummechanika legújabb eredményeit, az időoperátorokat stb. nem érintette. E cikk azokat a legújabb fizikai, kémiai és biológiai matematikai összefüggéseket foglalja össze,amelyek hasznosak lehetnek a közgazdasági modellek komplexebb megfogalmazásához. ___________________ The aim of this paper is to out line the newest results of physics,i.e.,the stochastic mathematical relations of relativity theory and quantum mechanics as well as irreversible dynamics which can be applied for some economic problems.For example,the correct interpretation of time operators using for the macroeconomic theories may provide a serious improvement in approach to the reality.The stochastic dynamic equilibrium reference functions will take over the role of recent static equilibrium reference points,which may also reveal some nonequilibrium questions of macroeconomics.The concepts and definitions of thermodynamics and biological evolution have been adopted in economics by Paul A. Samuelson, but he did not concern the newest results of quantum mechanics, e.g., the time operators. Now we do it.In addition, following Samuelson,we show that von Neumann growth model cannot be explained as a peculiar extension of thermodynamic irreversibility.

Helyhez kötött kapcsolatok. Egy társadalmi kapcsolathálókon alapuló magyarázat a földrajzi munkamegosztás kialakulására = Ties of locality. An explanation of the development of the geographical division of labour based on social networks

A „földrajzi munkamegosztás” vagy „elhelyezkedés probléma” arra a kérdésre utal, miért alakulnak ki egy-egy gazdasági tevékenységre szakosodott földrajzi egységek, regionális gazdasági rendszerek. A hagyományos közgazdasági megközelítések a területek racionálisan kalkulálható komparatív előnyeit, a nyersanyagok vagy a piac közelségét, infrastrukturális adottságokat, útfüggőséget stb. szokták hangsúlyozni. A tanulmány szerzője a társadalmi kapcsolatok jelentőségét emeli ki, azt sugallja, hogy a területi specializálódás az egymással kapcsolatban álló, hasonlóan specializálódott többi szereplő nyomására alakul ki. A hipotézist két külföldön végzett eset tanulmány tapasztalatai alapján járja körül. ______________________ The question of "regional economic systems", "geographical division of labour" or "location problem" has an important literature. Economic approaches emphasize the rationally calculated advantages of the specialized industrial areas: the benefit of the exploitation of discovered resources, more cooperative relations, etc. The paper stresses the role of social networks in the location problem: economically specialized areas formed because of the suggestions and tips of connected enterprises, cooperative partners. The hypothesis is based on the experiences of two case studies, made in a Peruvian rural area and a Mexican modern industrial area.

Többszempontú részvételi döntések a fenntarthatósági értékelésekben. A legnépszerűbb módszerek összehasonlítása

Egyes alternatívák, forgatókönyvek, technológiák stb. fenntarthatóságának értékelése – definíciószerűen többdimenziós probléma. A megfelelő alternatíva kiválasztásánál ugyanis a döntéshozóknak egyszerre kell figyelembe venniük környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi szempontokat. Az ilyen döntéseket támogathatják többszempontú döntéshozatali modellek. A tanulmány hét többszempontú döntési módszertan (MAU, AHP, ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, NAIADE és ideális-referencia pont) alkalmazhatóságát vizsgálja részvételi körülmények között. Az utóbbi évek e témában publikált esettanulmányait áttekintve megállapítható, hogy egyik módszer sem dominálja a többit, azok különböző feltételek mellett eltérő sikerrel használhatók. Ennek ellenére a különböző technikák kombinációjával előállíthatunk olyan eljárásokat, melyekkel az egyes módszerek előnyeit még jobban kiaknázhatjuk. ________ Measuring and comparing the sustainability of certain actions, scenarios, technologies, etc. – by definition – is a multidimensional problem. Decision makers must consider environmental, economic and social aspects when choosing an alternative course of action. Such decisions can be aided by multi-criteria decision analysis (MCDA). In this paper participatory seven different MCDA methodologies are investigated (MAU, the Analytic Hierarchic Process (AHP), the ELECTRE, PROMETHEE, REGIME, and NAIADE methods and the “Ideal and reference point” approaches). It is based on a series of reports, in which more than 30 real world case studies focusing on participatory MCDA were reviewed. It is emphasized that there is no “best” choice from the list of MCDA techniques, but some methods fit certain decision problems more than others. However, with the combination of these methodologies some complementary benefits of the different techniques can be exploited.

Mit mérünk és hogyan? – A vállalati teljesítménymérés szemléletmódja és eszköztára a döntéstámogatás tükrében = Performance measurement serving decision making – approach and practice of Hungarian firms

Tanulmányunkban a hazai vállalatok teljesítménymérési és teljesítménymenedzsment gyakorlatát vizsgáljuk a Versenyben a világgal kutatási program 2009. évi felmérése adatainak felhasználásával. Célunk a döntéstámogatás hátterének vizsgálata: a vállalatok teljesítménymérési gyakorlatának jellemzése, konzisztenciájának értékelése, vizsgálva a korábbi (1996, 1999 és 2004 évi hasonló) kutatásaink során megfigyelt tendenciák további alakulását is. A vállalati teljesítménymérés gyakorlatát, a vállalatvezetők által fontosnak/hasznosnak tartott, illetve rendszeresen használt információforrásokat, teljesítménymutatókat, elemzési eszközöket a korábbi kutatásainkhoz kialakított elemzési keret (orientáció, egyensúly, konzisztencia, támogató szerep) felhasználásával értékeltük. Az információs rendszer különböző tevékenységeket támogató szerepének az értékelése során a különböző területekért felelős vezetők véleményét is összevetettük, s különböző vállalati jellemzők (vállalatméret, tulajdonosok típusa, fő tevékenység stb.) sajátosságait is vizsgáltuk. ___________ The paper analyses the performance measurement and performance management practice of Hungarian companies, based on the data of the Competitiveness research program (2009). Our goal was to evaluate the practice from the point of view of decision support, based on our previous framework, evaluating the orientation, the balance, the consistency and the supporting role of the performance measurement practice.

Ágazatok érzékenysége a karbonköltségek emelkedésére

A cikk bemutatja, hogyan lehet az ágazatok karbonérzékenységét számszerűsíteni oly módon, hogy fi gyelembe vesszük az ellátási láncokban akkumulálódott széndioxid-emissziós, illetve karboninput (energia, műanyagok, stb.) költségeket. Az elemzés rávilágít, hogy nem azon ágazatok karbonérzékenysége a legmagasabb, amelyekre elsősorban gondolni szoktunk az éghajlatvédelmi szabályozás során. Az ellátási lánc végén szereplő, rosszabb piaci helyzetben levő ágazatok – pl. bútoripar, légi közlekedés – olykor lényegesen érzékenyebbek az energiaköltségek emelkedésére vagy a széndioxid emisszió szabályozására, mint a legközvetlenebbül érintett energiaipar.

A környezeti innovációk mozgatórugói a hazai feldolgozóiparban – egy vállalati felmérés tanulságai

Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább a tudomány és a politikai döntéshozók figyelmének középpontjába került. Ennek megfelelően az EU-ban és Magyarországon is rendszeresen készülnek részletes felmérések a vállalati szféra innovációs tevékenységéről, melyekben újabban már megjelenik az innováció környezeti dimenziója is. Olyan felmérés azonban, mely kimondottan a környezeti innovációt állította volna vizsgálódásainak középpontjába, még nem készült Magyarországon. Ez pedig már csak azért is rendkívül fontos, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarországon tetemes a lemaradás az innovációs teljesítményt illetően. A hazai innovációs politika egyre tudatosabb erőfeszítéseket tesz a felzárkózás érdekében – mindenképpen érdemes megismerni, hogyan lehetne ezeket az erőfeszítéseket egyszersmind hatékonyan a javuló környezetminőség szolgálatába is állítani. A szakirodalom számos olyan tényezőt azonosít, amelyek befolyásolhatják a vállalatok környezeti innovációs tevékenységét. Ezeket részletesen áttekintettük (Zilahy és Széchy, 2012), az alábbiakban pedig egy empirikus kutatás segítségével vizsgáljuk hatásukat a hazai feldolgozóipari vállalatok körében. A kutatás kérdőíves felmérés eredményein alapul, amelyben közel háromszáz – méretét és működési helyét tekintve sokszínű – vállalat vett részt a vegyipar, az élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és az elektronikai ipar területéről. A környezeti innovációs tevékenységgel kapcsolatban vizsgált tényezők a vállalat erőforrásai és képességei (méret, anyagi, emberi erőforrások stb.), a különböző érintettek ösztönző ereje (hatóságok, tulajdonosok, vevők stb.), a környezeti innováció gazdasági hatásaival kapcsolatos vélekedések és a vállalat környezeti hatásainak szerepe. A felmérés adatait statisztikai módszerekkel: gyakorisági és kereszttáblás elemzésekkel, korrelációszámítással elemezzük. A mozgatórugókkal kapcsolatos változók szerkezetét klaszterelemzéssel tárjuk fel, együttes szerepük bemutatására pedig a logisztikus regresszió módszerét alkalmazzuk.

Kortárs szabadtérépítészeti alkotások akadálymentességének elemzése Budapest belvárosában

A témában végzett korábbi kutatásaink a budapesti nagyparkok (Margitsziget, Városliget, Népliget) akadálymentességét vizsgálták. Mostani tanulmányunkban olyan intenzív, urbánus szabadterek akadálymentességét kutatjuk, amelyek a közparkok célzott használatán túl a mindennapi élet színterei, és olyan közterületek, amelyek a közelmúltban újultak meg. Közterületek esetében akkor megfelelő és teljes körű az akadálymentesítés, ha a közterület mindenki számára hozzáférhető, és funkciói (közlekedés, pihenés, közszolgáltatások térbeni összekapcsolása) mindenki által biztonsággal és kényelmesen igénybe vehetők, azaz biztosítani tudja az egyenlő esélyű hozzáférést valamennyi használója számára. A komplex akadálymentesítésnek tehát teljes körűnek kell lennie, mind az egyéni használók, mind a terület közösségi funkciói tekintetében. Az 1997. évi LXXVIII. az épített környezet alakítására és védelmére vonatkozó törvény szerint a közterület „közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. (…) Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.” A téma aktualitását alátámasztják a számadatok is: Magyarországon 1990-ben 368 000 volt a fogyatékkal élő személyek száma. Ez a szám 2001-re elérte az 577 000 főt, míg 2011-re 780 000-re nőtt (Fodor-Gál-Kemény, 2010), ami az ország lakosságának mintegy 7,8%-át jelenti. A fogyatékkal élők 46,3%-a mozgásszervi sérült, 14,4%-a gyengén látó vagy vak, 9,9%-a értelmi fogyatékos, 10,5%-a hallássérült vagy siket, 21,6%-a pedig halmozottan sérült személy.

Környezeti innovációk a hazai feldolgozóiparban (Environmental innovations in the Hungarian manufacturing industry)

A cikk a hazai feldolgozóipari vállalatok környezeti innovációs tevékenységét, annak mozgatórugóit vizsgálja. Felvázolja a témakörrel foglalkozó jelentősebb elméleteket, kutatásokat, illetve az ezek által azonosított, a környezeti innovációs tevékenységet befolyásoló tényezőket (pl. hatósági szabályozás, vállalatméret, környezeti stratégia stb.). A bemutatott kutatás egy kérdőíves felmérésen alapul, melyben közel 300 vállalat vett részt az elektronika, az élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és a vegyipar területéről. A vizsgálat célja a környezeti innováció különböző típusainak (csővégi, megelőző, termék; új, adaptált) differenciált elemzése, figyelembe véve mind a vállalat, mind a környezet jellemzőit. A vállalatok innovációs tevékenysége jelentősen különbözhet az egyes ágazatokban, illetve a különböző méretű cégek között – a cikk ezen eltérések vizsgálatára is kitér. ______ The article examines the environmental innovation activity of Hungarian manufacturing companies and its determinants. It provides a brief overview of the most important theories and recent empirical studies addressing the topic. The research presented is based on a questionnaire survey with the participation of nearly 300 firms from the chemicals, electronics, food, machines and vehicles sectors. The goal of the study is to identify differences in the determinants of the various types of environmental innovation (end-of-pipe, cleaner production, product; novel, adopted), with regard to both the characteristics of the environment and the companies themselves. Differences between firms of various sizes and industries are also a part of the analysis.

Volt-e likviditási válság? Volatilitás és likviditás kapcsolatának vizsgálata (Was there a liquidity crisis? Analysis the relationship between volatility and liquidity)

Széleskörűen alátámasztott, empirikus tény, hogy önmagában a nagyobb volatilitás csökkenti a piac likviditását, vagyis változékonyabb piacokon várhatóan nagyobb lesz egy-egy tranzakció áreltérítő hatása. Kutatásomban azt a kérdést vizsgáltam, hogy a Budapesti Értéktőzsdén az OTP-részvény piacán a 2007/2008-as válságban tapasztalható, átmeneti likviditáscsökkenés betudható volt-e egyszerűen a megnövekedett volatilitásnak, vagy ezen túl abban más tényezők (pl. a szereplők körének és viselkedésének drasztikus megváltozása, általános forráscsökkenés stb.) is szerepet játszhattak-e. A volatilitást a loghozamok szórásával, illetve a tényleges ársávval, míg az illikviditást a Budapesti Likviditási Mértékkel (BLM) reprezentáltam. Egyrészt azt állapítottam meg, hogy az OTP esetében a tényleges ársáv szorosabban korrelál a BLM-mel, mint a szórás. Másrészt az is egyértelmű, hogy a válság előtti kapcsolat a volatilitás és a likviditás között a válságban és azután már jelentősen megváltozott. Válságban az illikviditás jóval nagyobb volt, mint amit a volatilitás növekedése alapján vártunk, a válság lecsengése után azonban megfordult ez a reláció. _________ It is a widely supported empirical fact, that the greater volatility in itself decreases the liquidity of the market, namely more volatile a market is, the higher a transaction’s price impact will be. I have examined in my paper the question, whether the decrease of liquidity during the crisis of 2007/2008 in case of the OTP stock – traded on the Budapest Stock Exchange – was the consequence of the increased volatility, or other factors had an effect on the illiquidity as well (e.g.: the drastic change of market participants’ behaviour; reduction of fi nancing sources; etc.). I have represented volatility with the standard deviation of the logreturns, and with the true range, while the illiquidity with the Budapest Liquidity Measure (BLM). On one hand I have identifi ed, that in case of the OTP, the true range has a stronger relationship with the BLM than the standard deviation has. On the other hand it was clear, that the relationship between volatility and liquidity has changed notably during and after the crisis. During crisis the illiquidity was greater than what I have estimated based on the volatility increase, but after the crisis this relation has changed.