A technológiai fejlődés hatása a tartós eszközök gazdasági értékcsökkenésére (The effect of technological progress on economic depreciation of durable assets)

A cikk a tartós eszközök gazdasági értékcsökkenésének elméleti hátterét vizsgálja az eszközökben megtestesülő szolgálatok felemésztődése szempontjából. Ezt a felemésztődést az eszközök kimerülésén és elhasználódásán túl, a gazdasági környezetben megjelenő testet öltő és testet nem öltő technológiai fejlődés következtében fellépő avulás is befolyásolja, mely avulás hatását a cikk részletesen tárgyalja. A technológiai fejlődés következtében fellépő avulásnak igen fontos szerepe van az eszközökhöz, és azok használati módjához legjobban illeszkedő értékcsökkenési minta kirajzolásában, amely alapján meghatározott értékcsökkenés központi eleme a vállalkozások jövedelmének, valamint a vállalkozási output egységköltségének, ami az output árazásának fontos tényezője. Ezáltal az értékcsökkenés meghatározásánál figyelembe vett avulás hatással van a vállalkozás termék és tőkepiaci versenyképességére. ___________ The paper examines the theoretical background of durable asset’s economic depreciation, from the embodied services consumption point of view. This consumption is affected by the exhaustion and deterioration beyond obsolescence which is due to embodied and disembodied technological progress that appears in the economic environment. The effect of obsolescence on the economic depreciation is examined in this paper in detail. The obsolescence due to technological progress has an important role in determining the best fit depreciation pattern to the durable asset and its usage. The economic depreciation is a central component of the company’s income, as well as the unit cost of the company’s output, which is an important element of the output pricing process. Thereby the obsolescence recognised by determining economic depreciation influences the company’s competitiveness on the product and capital markets.

Az európai integráció hatása a közép-kelet-európai országok mezőgazdaságára (The effect of European integration on agriculture in Central East European countries)

Az Európai Unió számos új lehetőséget kínált és új kihívást jelentett a 2004-ben és 2007-ben belépő 12 új tagország számára. A csatlakozás mezőgazdaságra gyakorolt hatása már a bővítést megelőzően is az egyik legtöbbet vitatott kérdés volt mind a régi tagországok, mind a tagjelöltek körében. A szerzők az új tagországok agrárgazdasági teljesítményei mögött meghúzódó tényezőket igyekeznek azonosítani a legfrissebb adatok és az eddigi tapasztalatok tükrében. Eredményeik szerint a csatlakozás alapvetően pozitív hatást gyakorolt a térség mezőgazdaságára, noha az egyes országok különböző módon éltek a csatlakozás kínálta lehetőségeikkel, ami a kezdeti adottságokkal, valamint a belépés előtti és utáni agrárpolitikájukkal magyarázható. A pozitív hatások mellett számos nehézség is felmerült - ezek közül az erős versenyben való helytállás nehézségei, illetve a kisgazdaságok hátrányos helyzete bizonyultak a leginkább meghatározónak.